Szűz Mária plébániatemplom
Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 48° 10,742'
Hosszúság (lon):
E 19° 13,633'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Templom
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
Cím:
A falu délnyugati részén, a temetőtől északra.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Az Árpád-kori eredetű falu templomáról az első írott adatok a 14. század elejéről maradtak fenn, igaz, ez az épület nem pontosan a mai épület helyén volt, hanem egyes vélekedések szerint a temető túlsó, déli végében. A vidék lakossága a reformáció századában teljes egészében protestánssá lett. Az így megszűnt római katolikus plébánia csak 1755-ben indulhatott újra, igaz, templomuk ekkor még nem volt.
A mai, késő barokk stílusú templom valószínűleg 1768-ban épült fel, legalábbis a főbejárat fölötti, latin nyelvű emléktábla ezt az évet jelöli meg. Építtetője gyarmati és kékkői Balassa Pál volt. Az egyhajós, északkelet-délnyugati tengelyű épület szentélye félköríves záródású. Barokk hagymakupolás sisakú tornya az északkeleti homlokzatból emelkedik ki, melyhez két oldalt íves oromfallal illeszkedik.
A hajó poroszboltozatos, északkeleten kórussal. Szentélyéhez tágas sekrestye csatlakozik. A boltozott szentélyben ma főoltárképként egy Mária Királynőt ábrázoló, 19. századi olajfestmény látható.
A torony alatti főbejárat mellett 1984-es kőtábla állít emléket a község jeles szülöttének, Szeder Fábián bencés tanárnak és néprajzi szakírónak, a palócság első rendszeres kutatójának.
(A leírás Csáky Károly: Szakrális emlékeink nyomában című munkája alapján készült.)
A mai, késő barokk stílusú templom valószínűleg 1768-ban épült fel, legalábbis a főbejárat fölötti, latin nyelvű emléktábla ezt az évet jelöli meg. Építtetője gyarmati és kékkői Balassa Pál volt. Az egyhajós, északkelet-délnyugati tengelyű épület szentélye félköríves záródású. Barokk hagymakupolás sisakú tornya az északkeleti homlokzatból emelkedik ki, melyhez két oldalt íves oromfallal illeszkedik.
A hajó poroszboltozatos, északkeleten kórussal. Szentélyéhez tágas sekrestye csatlakozik. A boltozott szentélyben ma főoltárképként egy Mária Királynőt ábrázoló, 19. századi olajfestmény látható.
A torony alatti főbejárat mellett 1984-es kőtábla állít emléket a község jeles szülöttének, Szeder Fábián bencés tanárnak és néprajzi szakírónak, a palócság első rendszeres kutatójának.
(A leírás Csáky Károly: Szakrális emlékeink nyomában című munkája alapján készült.)
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2012-10-04 15:04:03
Közeli objektumok
Nepomuki Szent János szobra (0.428 km)
Íves vasbeton közúti híd (6.737 km)
Terbegeci kastély maradványai (7.378 km)
Harangtorony (7.786 km)
Nepomuki Szent János szobra (8.028 km)
Nepomuki Szent János szobra (8.031 km)
Régebbi temetői kereszt (8.047 km)
Jézus Szíve plébániatemplom (8.048 km)
Czibula-kereszt (8.064 km)
Litva vára (9.017 km)

