Ország:

Horvátország

Szélesség (lat):

N 45° 7,050'

Hosszúság (lon):

E 15° 35,316'

Védettség van?

nem tudom

Védettség száma:

Típus:

Vár, várkastély

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 2

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Szluin, a település keleti részén, a Slunjčica torkolatától délre

Egyéb adat:

Rövid leírás:

Bizonytalan forrás szerint 1193-ban Slunj egész környékét a vegliai hercegeknek, a későbbi Frangepánoknak adományozták. 1323-ban, Károly Róbert király Frangepán III. Frigyes hercegnek adományozta az egész drežniki megyét Slunj várával együtt, de nem örökös birtokként. Slunjt 1390-ben egy időre Zrínyi Pál kapta zálogba, ez a zálogba adás addig tartott, míg a Zrínyiek összetűzésbe nem kerültek a Frangepánokkal. A Frangepán javak 1449-es megosztásakor Slunjt Frangepán Duim kapta meg, a Frangepánok ezen slunji ága 1572-ben, Ferenccel halt ki.
1558-ban a horvát rendek arról határoztak, hogy Zríny, Komogovina, Prekovrška, Gradac, Svinica és Slunj új várát, a király erősítesse meg (a slunji új várat itt említették meg először, míg a másik Slunj Zbijeg falu közelében volt). A törökök először 1561-ben, támadták meg sikertelenül Slunjt, ami nem sokkal később határőrvidéki erősség lett, 1573-ban Ernő főherceg adott utasítást a vár kijavíttatására. Hamarosan egy rövid időre a törökök kezére került. 1671. után az államhatalom vette a birtokába Slunj várát, majd 1746-tól, 1775-ig Slunj lett a slunji ezred fő székhelye- 1822-ben a várat tűz pusztította el.

Slunj várát egy Slunjčica melletti hegyre építették fel ott, ahol a Slunjčica beleömlik a Koranába, hogy minden oldala egyformán védhető legyen, hatszögletű alakot kapott, amit egy, négy félkör alakú toronnyal ellátott, övező fallal vettek körbe.

Forrás: Szatanek József/várak.hu

Adatlapot készítette:

klo

Adatfelvétel ideje:

2012-07-14 22:54:06