Szerb ortodox kolostor
Ország:
Szerbia
Szélesség (lat):
N 45° 6,616'
Hosszúság (lon):
E 19° 44,612'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
SK 1026
Típus:
Templom és kolostor, rendház
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 2
A település mai neve:
A település magyar neve:
Cím:
A Kisremetéből északra kivezető út mellett
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A Fruška Gora (Tarcal) középső részének déli lejtőjén található a szerb ortodox kolostor.
Legkorábban török írott források említik 1546-ből Remetica néven. A 17. század végén a Drína-menti Rač (Rács) kolostor elmenekült szerzetesei újították fel. 1920-ig Beočin (Belcsény) kolostor hűbérbirtokaként tartották számon.
1739-ben épült a templom, amelyet az Istenszülő Szűz Mária Közbenjárásának (Pokrov Svete Bogorodice) ajánlották fel. A festészeti elemeket Janko Halkozović készítette el húsz évvel később. Kosta Vanđelović 1910-ben festett freskókat. A templom egyhajós, kívül háromoldalas, belül félkörös apszissal, rövid kereszthajóval. A négyezet felett kupola van. A külső oldal felső részén álpillérek és álboltozatok futnak körbe. Durván faragott szürkéskék kőből épült. Érdekessége, hogy nem fedezhető fel rajta barokk hatás, valamint hogy sosem tartozott hozzá harangtorony (a szerzetesnők hársfához erősített harangot használtak).
Az egyszárnyas rendház 1758-ban épült.
A II. világháborúban a rendház és a könyvtár megsemmisültek. Ma a templom, a fából felemelt új harangtorony, az emeletes, fehérre meszelt rendház és az új Szent Ilija kápolna állnak.
Források:
Medaković, D.: Fruškogorski manastiri. Novi Sad 2010.
Tadić, N: Manastiri Fruške gore (Interaktivni CD).
Legkorábban török írott források említik 1546-ből Remetica néven. A 17. század végén a Drína-menti Rač (Rács) kolostor elmenekült szerzetesei újították fel. 1920-ig Beočin (Belcsény) kolostor hűbérbirtokaként tartották számon.
1739-ben épült a templom, amelyet az Istenszülő Szűz Mária Közbenjárásának (Pokrov Svete Bogorodice) ajánlották fel. A festészeti elemeket Janko Halkozović készítette el húsz évvel később. Kosta Vanđelović 1910-ben festett freskókat. A templom egyhajós, kívül háromoldalas, belül félkörös apszissal, rövid kereszthajóval. A négyezet felett kupola van. A külső oldal felső részén álpillérek és álboltozatok futnak körbe. Durván faragott szürkéskék kőből épült. Érdekessége, hogy nem fedezhető fel rajta barokk hatás, valamint hogy sosem tartozott hozzá harangtorony (a szerzetesnők hársfához erősített harangot használtak).
Az egyszárnyas rendház 1758-ban épült.
A II. világháborúban a rendház és a könyvtár megsemmisültek. Ma a templom, a fából felemelt új harangtorony, az emeletes, fehérre meszelt rendház és az új Szent Ilija kápolna állnak.
Források:
Medaković, D.: Fruškogorski manastiri. Novi Sad 2010.
Tadić, N: Manastiri Fruške gore (Interaktivni CD).
Adatlapot készítette:
herakhleia
Adatfelvétel ideje:
2013-04-03 18:46:37
Közeli objektumok
Rednek vára (4.491 km)
Cserög vára (6.601 km)
Bencés apátság maradványai (10.733 km)
Pestis emlékmű (10.745 km)
Szerb görögkeleti kolostor (15.113 km)
A péterváradi csata (1716) emlékműve (16.485 km)
Petkovica szerb ortodox kolostor (16.595 km)
volt Magyar Katolikus Gimnázium (17.088 km)
Szent Rókus római katolikus templom (17.220 km)
Zsinagóga, hitközségi épület és iskola (17.630 km)

