Szent Miklós görög katolikus fatemplom
Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 47° 40,047'
Hosszúság (lon):
E 24° 9,182'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Templom
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 5
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 1
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 1
A település mai neve:
A település magyar neve:
Cím:
A falu É-i részének központjában, a fő utca NY-i oldalán emelkedő, alacsony dombon, a temető közepén.
Egyéb adat:
Az É-D-i irányban, a fő utca mentén hosszan elnyúló faluban 2 fatemplom is található. A keverhetőséget növeli, hogy mindkettőt Szent Miklósnak címezték. A szócikk tárgya a falu – patakfolyás szerinti – alsó, É-i, Joşani-nak nevezett falurészében álló idősebb épület, addig a felső, D-i, Susani nevű falurészben álló templom 1760-ból származik.
Rövid leírás:
A középkori eredetű faluban a 14. század óta döntően román kisnemesi lakosságról tudunk. Az erdőkkel körülvett faluban lakói sokáig csak ennek kiélésével, favágással, faszénégetéssel, zsindelyhasítással foglalkoztak. A 18. sz végén nyílt bányákban nemesfémeket és színesfémek érceit bányászták a 20. sz közepi bányabezárásokig. A faluban igen szép számmal találunk máramarosi népi építészeti hagyományokat őrző épületeket.
A falu közepén, temetőtől körülvéve áll az 1643-ban kő alapokra, fából épített, egyhajós, keletelt templom. Alaprajza hagyományosan egyszerű: előtérből, négyszögletes hajótérből és ikonosztázzal elválasztott szentélyrészből áll. A templom belső terét bibliai témájú falfestmények díszítik a 18-19. századból. A zsindellyel fedett tető gerince fölé karcsú, magas torony emelkedik, 4 sarkán 1-1 fiatoronnyal.
A templom legértékesebb látnivalói a 17-18. századi, fára, ill. üveglapra festett ikonok, továbbá – a teljesen hibátlan helyesírással feltüntetett nevű – II. Rákóczi Ferenc fejedelem egy eredeti zászlaja. Itteni megjelenésének apropója, hogy a templom „kincsei” közé tartozik a legendás 18. századi román „betyár”, Pintea Viteazul – Pintye vitéz – páncélingje is. Pintye, aki a hozzá fűződő mondák szerint a gazdagoktól rabolt vagyont szétosztotta a szegények között, a Rákóczi-szabadságharcban a felkelők oldalán harcolt, később nagybányai katonák lelőtték.
Az épület – hét társával együtt – mint „Máramarosi fatemplomok”, szerepel az UNESCO világörökségi listáján.
A falu közepén, temetőtől körülvéve áll az 1643-ban kő alapokra, fából épített, egyhajós, keletelt templom. Alaprajza hagyományosan egyszerű: előtérből, négyszögletes hajótérből és ikonosztázzal elválasztott szentélyrészből áll. A templom belső terét bibliai témájú falfestmények díszítik a 18-19. századból. A zsindellyel fedett tető gerince fölé karcsú, magas torony emelkedik, 4 sarkán 1-1 fiatoronnyal.
A templom legértékesebb látnivalói a 17-18. századi, fára, ill. üveglapra festett ikonok, továbbá – a teljesen hibátlan helyesírással feltüntetett nevű – II. Rákóczi Ferenc fejedelem egy eredeti zászlaja. Itteni megjelenésének apropója, hogy a templom „kincsei” közé tartozik a legendás 18. századi román „betyár”, Pintea Viteazul – Pintye vitéz – páncélingje is. Pintye, aki a hozzá fűződő mondák szerint a gazdagoktól rabolt vagyont szétosztotta a szegények között, a Rákóczi-szabadságharcban a felkelők oldalán harcolt, később nagybányai katonák lelőtték.
Az épület – hét társával együtt – mint „Máramarosi fatemplomok”, szerepel az UNESCO világörökségi listáján.
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2012-01-23 02:11:30
Közeli objektumok
Alsó fatemplom (5.863 km)
Felső fatemplom (6.329 km)
Fatemplom (8.470 km)
Bogdán vajda vára (8.518 km)
Szent Miklós fatemplom (8.989 km)
Ortodox fatemplom (9.282 km)
Szentháromság templom (13.066 km)
Bâleanok temploma (14.843 km)
Nistorescuk templom (15.183 km)
Istenanya születése görög katolikus fatemplom (18.459 km)

