Szent Kút kápolna

Ország:

Szlovákia

Szélesség (lat):

N 48° 14,847'

Hosszúság (lon):

E 17° 4,126'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

Típus:

Kápolna

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A falu keleti szélén, a Partizánska utca keleti végén,

Egyéb adat:

Rövid leírás:

A Mária-völgyi kegyhelyet Nagy Lajos király alapította 1377-ben, a területet pedig a pálos rendnek adományozta. Az évszázadokig pálos kézen lévő épületet folyamatosan bővítették, gazdagították. Egyik fontos felújítási, bővítési periódus volt a 17. század végi - 18. század eleji időszak. Ekkor barokk, illetve rokokó stílusban megújították a templomot és számos új, a búcsújáró tömegek igényeit kielégítő épületet emeltek. (A templomot és kolostort, híressége tetőfokán évente sok tízezer ember látogatta meg, köztük több európai király, császár és jelentős nemesember.)

A kegyhely új, barokk stílusban készült elemeinek egyike a Szent Kút kápolna, melyet a szűk, nagyjából kelet-nyugati irányú völgy bejáratánál lévő Szűz Mária Születése templomtól feljebb (keletebbre) található forrás mellett emeltek. Építtetője Eszterházy Pál herceg, Magyarország nádora és a környéken birtokos Macholányi János báró volt, 1696-ban. (Utóbbi, családjával együtt a kápolna mennyezeti freskóján is látható.) A barokk stílusú, négyzet alaprajzú, egyterű kápolnához mind a négy irányban félkör alakú bővítmény csatlakozik. (Emiatt több leírás, tévesen, körkápolnaként említi...) Timpanonos bejárata, igazi és - festményekkel díszített - vakablakai kőkeretesek. Meredek, csúcsos tetőszerkezetét lanternás tornyocska koronázza. A kápolna építésekor az itt feltörő forrást is körbefalazták, medence szerű építménnyel könnyítve meg a vízvételt.

A ma felújításra szoruló állapotban lévő kápolna bejárata előtt, jobb és bal oldalon 1-1 életnagyságú, barokk kőszobor Remete Szent Pált és Remete Szent Antalt ábrázolja. Ezeket Eszterházy Imre, a pálos rend Mária-völgyben székelő generálisa, a későbbi esztergomi érsek készítette, eredetileg a Mária-templom főoltára számára. Ennek későbbi szétbontása után kerültek e pompás szobrok a Szent Kúthoz.

A kegyhely központjának számító Mária-templom és a Szent Kút kápolna közötti összeköttetést, illetve a zarándokok idevezetését az úgynevezett Mária-út összesen hat kápolnája biztosítja.

1927. óta -megszakításokkal - a Gecsemáni Vigasztaló Testvérek nevű szerzetesrend gondozza a zarándokhelyet és az épületeket. Mária-völgy máig a Kárpát-medence egyik leglátogatottabb zarándokhelye, évről évre hatalmas tömegek látogatják meg templomát és a hozzá kapcsolódó kápolnákat.

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2012-08-26 10:17:42