Szent Gál római katolikus plébániatemplom

Ország:

Szlovákia

Szélesség (lat):

N 49° 6,992'

Hosszúság (lon):

E 19° 2,206'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

Típus:

Templom

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A település központjában, a fő utcán (ma: ulica Osloboditeľov)

Egyéb adat:

Rövid leírás:

A középkori eredetű falu ma is álló templomát valamikor a 14. század második felében emelték, korai gótikus stílusban. Eredeti védőszentje Szent Miklós lehetett. A nagyturányi templomot először az ún. pápai tizedjegyzék említi (1332-37), így biztosnak látszik, hogy a településen már a mai előtt is állt templom, mégpedig valószínűleg a maival megegyező helyen.

A jelenleg fennálló templom keletelt tengelyű, egyhajós, nyereg tetős, ma cseréppel fedett épület, nyugati homlokzatában zömök harangtoronnyal. Téglalap alaprajzú hajójához keleten egy némileg keskenyebb, egyenes záródású szentély csatlakozik. E térhez észak felől sekrestyét építettek. A 15. század végén a hajó déli falához egy kápolna épült hozzá. Ezt később, 1943-ban újjáépítették.

Nagyturány lakossága a 16. században református hitre tért és tovább használta ősi templomát. 1636-ban a templom leégett, így komoly javítások váltak szükségessé benne. Ekkor készült a hajó fa síkmennyezete. Felépült (1636-39 között) egy új, reneszánsz harangtorony, ill. a ma is látható, kaputornyos kőkerítés, amely a templomot és az itt egykor használt temetőt övezi. 1708-ban ismét a katolikus felekezet szerezte meg a templomot. 1708-ban és 1796-ban tűz pusztított az épületben. Az 1821-es kanonika vizitáció romosnak írja le a templomot. Az épület teljes felújítására 1943-44-ben került sor.

A templom számos középkori, gótikus stílusú épületelemet őrzött meg. Ilyen pl. a szentély gótikus bordás keresztboltozata, egyszerű, egyenes tagozatú szentségtartó fülkéje és a szentélyből a sekrestyébe vezető, csúcsíves, kőkeretes ajtó. Egykor a nyugati főbejárathoz tartozhatott az a kőkeretes, csúcsíves kapu, amely ma másodlagos helyzetben, a torony aljában, az emeletre vezető lépcsőház bejárataként látható.

A berendezés legértékesebb eleme az Alexandriai Szent Katalin oltár. A 15. században, 1490 körül készült szárnyasoltár eredetileg nem Nagyturányban, hanem a csütörtökhelyi plébániatemplomban állt. Révay János szepesi püspök hozatta át mai helyére 1806-ban. Az oltár nem teljes, az itt látható elem csak az eredeti oltár középső - de kétség kívül legfontosabb - része. Hiányzó alsó tartó része (predellája) helyett új készült, a szárnyak fölé pedig barokk szobrocskákat helyeztek el.

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2016-09-08 13:01:45