Szent András római katolikus templom
Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 48° 57,072'
Hosszúság (lon):
E 18° 56,795'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Templom
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
Cím:
Blatnicától északkeletre, külterületen a korábbi Szebeszló település helyén
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Blatnicától északkeletre, egy völgyben állt a korábban önálló faluként létező Szebeszló település. A lankás völgy délkeleti oldalán, az enyhe domb egy kisebb platóján áll a régészeti kutatások szerint a 12. század második felében épült Szent András templom, amely így a turóci régió egyik legidősebb, ma is fennálló temploma. (Magát a falut a ránk maradt írott források csak 1230-ban említik először.) A 13. század folyamán a templomot korai gótikus stílusban építették át. Ekkor támpillérekkel erősített, négyzetes szentélyt kapott, bordás keresztboltozattal. Ebben a formájában éllhatott már, amikor bekerült az 1332-37. között készült ún. Pápai Tizedjegyzékbe.
Valamikor a 14-15. században szentélyét ismét átépítették, ezúttal sokszög záródásúra, melynek északi oldalához téglalap alaprajzú sekrestyét is csatoltak. Ekkor készülhetett az a kőből faragott ajtókeret is, amely ma a templom nyugati falába építve látható.
Ma a korai gótikus szentély a hajóhoz képest aszimmetrikusan helyezkedik el, ami annak a jele, hogy a hajót (talán szintén e későgótikus átépítéskor) dél felé kibővítették.
A 16. században az egykor oly fontos település, Szebeszló gyakorlatilag megszűnt létezni, ami miatt a templom is pusztulásnak indult. A reformáció, majd a Habsburg-ellenes felkelések idején a terület birtokosainak személye is sokszor megváltozott.
A római katolikus egyház csak 1709-ben vette újból használatba a lassan magára találó településen álló templomot, amely ekkor a közeli Necpál fíliája lett. A 18. sz. első harmadában nagyobb, barokk stílusú helyreállítást végeztek itt. Újraboltozták a templomot, a megvilágítás növelése céljából pedig az északi és déli homlokzaton két-két félkörös záradékú ablakot vágtak.
Az egyhajós épület mai képét egy 1837-es, klasszicista stílusú felújítás során nyerte el. Ekkor a gótikus szentélyt és sekrestyét lebontották, diadalívét befalazták, új szentélyét pedig a hajóból leválasztva alakították ki. A nyugati és keleti falakat új, egymással azonos ablakokkal törték át. A munkálatokat megrendelő Révay család a templom környezetét is rendezte, mellé hársfasort telepíttettek, amely részben még máig megvan.
A templom építéstörténetét az 1966-70-ben zajló régészeti feltárás tisztázta, amely a korábbi alapfalak mellett sírokat, kriptát és számos értékes tárgyat is felszínre hozott. A templom környezetét 2011-ben a blatnicai "Diadém" Vármentő Egyesület tette rendbe és helyezett ki információs táblát.
A leírás adatainak és fényképeinek forrása: www.apsida.sk
Valamikor a 14-15. században szentélyét ismét átépítették, ezúttal sokszög záródásúra, melynek északi oldalához téglalap alaprajzú sekrestyét is csatoltak. Ekkor készülhetett az a kőből faragott ajtókeret is, amely ma a templom nyugati falába építve látható.
Ma a korai gótikus szentély a hajóhoz képest aszimmetrikusan helyezkedik el, ami annak a jele, hogy a hajót (talán szintén e későgótikus átépítéskor) dél felé kibővítették.
A 16. században az egykor oly fontos település, Szebeszló gyakorlatilag megszűnt létezni, ami miatt a templom is pusztulásnak indult. A reformáció, majd a Habsburg-ellenes felkelések idején a terület birtokosainak személye is sokszor megváltozott.
A római katolikus egyház csak 1709-ben vette újból használatba a lassan magára találó településen álló templomot, amely ekkor a közeli Necpál fíliája lett. A 18. sz. első harmadában nagyobb, barokk stílusú helyreállítást végeztek itt. Újraboltozták a templomot, a megvilágítás növelése céljából pedig az északi és déli homlokzaton két-két félkörös záradékú ablakot vágtak.
Az egyhajós épület mai képét egy 1837-es, klasszicista stílusú felújítás során nyerte el. Ekkor a gótikus szentélyt és sekrestyét lebontották, diadalívét befalazták, új szentélyét pedig a hajóból leválasztva alakították ki. A nyugati és keleti falakat új, egymással azonos ablakokkal törték át. A munkálatokat megrendelő Révay család a templom környezetét is rendezte, mellé hársfasort telepíttettek, amely részben még máig megvan.
A templom építéstörténetét az 1966-70-ben zajló régészeti feltárás tisztázta, amely a korábbi alapfalak mellett sírokat, kriptát és számos értékes tárgyat is felszínre hozott. A templom környezetét 2011-ben a blatnicai "Diadém" Vármentő Egyesület tette rendbe és helyezett ki információs táblát.
A leírás adatainak és fényképeinek forrása: www.apsida.sk
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2022-01-31 12:21:11
Közeli objektumok
Blatnica vára (0.447 km)
Evangélikus harangláb (3.752 km)
Justh-kastély (4.180 km)
Lahner György emlékoszlopa (4.439 km)
Krisztus teste római katolikus templom (6.176 km)
Szlovák Falumúzeum (9.997 km)
Premontrei, majd jezsuita kolostor (10.569 km)
Szent Miklós plébániatemplom (11.017 km)
Kálvária (11.126 km)
Szent Kozma és Damján plébániatemplom (11.264 km)

