Szemző-ház (Anyakönyvi Hivatal)

Ország:

Szerbia

Szélesség (lat):

N 45° 46,368'

Hosszúság (lon):

E 19° 6,958'

Védettség van?

nem tudom

Védettség száma:

Típus:

Városi palota

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Kralja Petra I.

Egyéb adat:

Rövid leírás:

Az épületet kamjonkai Szemző Gyula (idősebb, 1842-1910) építtette 1878-ban eklektikus neoreneszánsz stílusban. Az épület mellé épült pár évvel később a Szerb Olvasókör épülete. Az utóbbi években külsejét felújították. Ma az Anyakönyvi Hivatalnak ad helyet.

Az épület földszintje az ajtók között rusztikált, a nyílások boltíves záródásúak, tagolt zárókövekkel. Kifejezett mellékpárkány tagolja, amely fölött két szélen díszes kiugró ablakfülkék, középen erkély és ablakok vannak. Az ablakok fölötti szemöldökpárkányok timpanonosak, míg az erkélyajtóé szegmensíves. Az erkélyen kovácsoltvas korlát látható. Az ablakfülkék parapetjei balusztrádsorosak, egyenes záródású ablaknyílásokkal, gazdagon díszítettek. Az épület két szélén sekélyen előreugró, felül balusztrádos attikával koronázott rizalitok vannak.

A Szemző család egyes tagjai a vármegye történekmének színfoltjait adják. A szászországi eredetű család 1842-ben kapott nemesi adományt Kamjonkára, és Bácsszentivánon (Újszentiván, Prigrevica) telepedett le. Több országgyűlési képviselő és főispán került ki közülük. Egyikük, ifjabb Gyula (1881-1955) egy illusztris esetkor, majd bajai főispánságakor híresült el. Az előbbi eset, ahogyan Ady Endre tudósított a Nagyváradi napló 1901. július 21-i számában:

„Olvastak önök bizonyára az öreg Ungár esetéről. Kemény, öreg bácskai zsidó. Mellékesen milliomos és egy szép leány atyja. Az öreg Ungár leányát elszöktette egy kopott férfi, egy húszéves dzsentri gyerek. Egészen Bécsig elszökött a szerelmespár. Bizonyosan jól mulattak az úton. Tovább azonban nem mehettek. Az öreg lefülelte őket és a leányt visszahozta. A leányszöktető ifjonc megkopott rokonai körülvették az öreg Ungárt:- Ezen már csak a házasság segíthet. - Egyidejűleg pedig barátkozni méltóztattak az eddig lenézett ’szemtelenül meggazdagodott zsidóval’. Az öreg aztán kitűzte az esküvő napját...
Mikor pedig már együtt volt a díszes nászkoszorú, megjelent az öreg, kemény Ungár, s odadobta elébük a leánya gyönyörű selyemruháját, s mondta a maga paraszti nyelvén, de körülbelül ezt:- A millióval nem vagyok hajlandó restaurálni a dzsentrit. A leányom külföldre utazott. A kapu nyitva van ...”

A lányszöktető kamjonkai ifj. Szemző Gyula és Ungár Piroska története szolgáltatta az alapot Mikszáth Kálmánnak A Noszty fiú esete Tóth Marival c. regényéhez.

Forrás:
sombor.rs (ismeretlen szerző)

A ház építtetőjéről Mikszáth ad érdekes leírást:
Mikszáth Kálmán: A királyi biztos és udvara. VII. Szemző Gyula.
http://mek.oszk.hu/00900/00900/html/25.htm

A Szemző-Ungár lányszöktetésről:
Penovácz Antal: Emlékeim az Ungár-esettel kapcsolatos kutatásaimról http://epa.oszk.hu/01000/01014/00055/pdf/EPA01014_hid_2009_01_099.pdf
Herceg Elizabetta: A Noszty fiú és a mi Piroskánk. Magyar Szó 2004. június 12-13.
http://archiv.magyarszo.com/arhiva/2004/jun/12/main.php?l=hetvege2.htm
Kellér Andor művei. Fapadoskönyv.hu Kiadó, 2013. dec. 10. (e-könyv)

Adatlapot készítette:

herakhleia

Adatfelvétel ideje:

2014-06-11 22:39:14