Sinj vára
Ország:
Horvátország
Szélesség (lat):
N 43° 42,150'
Hosszúság (lon):
E 16° 37,933'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Vár, várkastély
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
Cím:
A város felett magasodó vár- (kálvária) hegyen áll
Egyéb adat:
Sinj városa Spittől északkeletre fekszik, abban a széles völgyben, amely történelem során mindig a szárazföldi útvonalat jelentette a dalmát tengerpart felé. A város területe az őskor óta lakott.
Rövid leírás:
A város fölé magasodó várhegyen az első megtelepedés a kora bronzkor időszakában volt. Az illírek-dalmátok megerődítették a hegytetőt, azonban a római hódításnak nem tudtak ellenállni. A római Osinium nevű településből származik a város mai neve is.
A 12. század elején ez a terület is a magyar királyok fennhatósága alá került. A vár első említése 1341-ből ismert Frini alakban. 1345-ben Castrum regale Zyn néven említik, amikor I. Lajos magyar király feltehetően az aktív balkáni politikája előkészítéseként Nepilic Iván grófnak adományozta. Sinj stratégiai helyzete ugyanis nem csak a tengermellék közelségéből adódik, hanem abból is, hogy innen vezetett az út a mai bosnyák területekre. 1435-ben a vár a Frangepánok birtokába került.
Sinj vára a 15. század közepétől egyre erősödő török nyomás alatt állt a Knint és Klisszát összekötő utat védő erősségként. Több sikertelen kísérlet után a törökök végül 1536-ban foglalták el. Százötven évig maradt a birtokukban, 1686-ban foglalták vissza, s velencei fennhatóság alá került. 1709-ben egy földrengés megrongálta, de helyreállították és sikeresen megvédték egy újabb török ostromtól. A század második felében még két földrengés sújtotta, a pusztulása ezt követően kezdődött el.
A középkor során több szakaszban épült ki a vár, ma a falainak egy része helyenként helyreállítva, felfalazva látható. Összetett erődítésrendszere sajnos néhány helyütt nehezen értelmezhető, illetve a területének nagy részén még nem folyt feltárás, így a benne egykor állt épületek többsége sem ismert. A pusztulás a hegy tetején volt a legjelentősebb, ahol ma egy 19. század végén épült kápolna áll.
A 12. század elején ez a terület is a magyar királyok fennhatósága alá került. A vár első említése 1341-ből ismert Frini alakban. 1345-ben Castrum regale Zyn néven említik, amikor I. Lajos magyar király feltehetően az aktív balkáni politikája előkészítéseként Nepilic Iván grófnak adományozta. Sinj stratégiai helyzete ugyanis nem csak a tengermellék közelségéből adódik, hanem abból is, hogy innen vezetett az út a mai bosnyák területekre. 1435-ben a vár a Frangepánok birtokába került.
Sinj vára a 15. század közepétől egyre erősödő török nyomás alatt állt a Knint és Klisszát összekötő utat védő erősségként. Több sikertelen kísérlet után a törökök végül 1536-ban foglalták el. Százötven évig maradt a birtokukban, 1686-ban foglalták vissza, s velencei fennhatóság alá került. 1709-ben egy földrengés megrongálta, de helyreállították és sikeresen megvédték egy újabb török ostromtól. A század második felében még két földrengés sújtotta, a pusztulása ezt követően kezdődött el.
A középkor során több szakaszban épült ki a vár, ma a falainak egy része helyenként helyreállítva, felfalazva látható. Összetett erődítésrendszere sajnos néhány helyütt nehezen értelmezhető, illetve a területének nagy részén még nem folyt feltárás, így a benne egykor állt épületek többsége sem ismert. A pusztulás a hegy tetején volt a legjelentősebb, ahol ma egy 19. század végén épült kápolna áll.
Adatlapot készítette:
klo
Adatfelvétel ideje:
2024-01-31 16:26:24
Közeli objektumok
Klissza vára (18.177 km)
Salona romvárosa (21.571 km)
Nini Gergely püspök szobra (26.416 km)
Szent Doimus Székesegyház (26.552 km)
Diocletianus palotája (26.633 km)
Szent Péter templom (28.736 km)
Szentlélek templom (29.025 km)
Mirabella erőd (29.052 km)
Szent Mihály templom (29.138 km)
Szent Lukács kápolna (29.301 km)

