Római katolikus plébániatemplom
Ország:
Ukrajna
Szélesség (lat):
N 48° 32,250'
Hosszúság (lon):
E 22° 30,280'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Templom
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
Cím:
A falu központjában, a pravoszláv templomtól közvetlenül északra
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A település nevét először 1417-ben említik. A 14. században fontos szerepet játszott a végeken. Egykor a szőlőtermesztés fő tevékenységnek számított. A szerednyei vár egyik ismert tulajdonosa volt az egri hős, ruszkai Dobó István, aki idősen, betegen itt is gunyt el. E várnak ma már csak romjai látszanak.
A községtől nyugatra, a Ville patak partján fekvő domb tetején már a 12. században állt a vár és a templomosok kolostora. E rend megszűnése után, 1380-ban pálos szerzetesek vették birtokba. A kolostor megszűnésének ideje nem ismert, de romjai ma is láthatók.
Szerednye ezután Őr filiája volt, egészen 1804-ig, ekkor alapították a község plébániáját. Temploma 1806-ban épült. Előtte egy ősrégi, gótikus stílusú, már omladozó kápolnában tartották a szentmiséket, ez azonban az 1834. évi földrengés után használhatatlanná vált, így lebontották.
A templom díszes előcsarnoka 1853 után épült. A 2000-es évben Szent Lukács ünnepére szabadtéri oltárt építettek a templom elé, hogy ifjúsági találkozók és búcsúk alkalmával itt tarthassák a szentmiséket. Ugyanennek az évnek karácsonyán a templom fából készült főoltára helyett téglából építettek új oltárt. 2001-ben renoválták és kifestették a templom belsejét.
Orgonája a a XX. sz. elejéről való, a Rieger Testvérek munkája.
Az anyakönyvezés kezdete: 1805. A liturgia nyelve: szlovák és ukrán.
A leírás forrása: munkacs-diacese.org
A községtől nyugatra, a Ville patak partján fekvő domb tetején már a 12. században állt a vár és a templomosok kolostora. E rend megszűnése után, 1380-ban pálos szerzetesek vették birtokba. A kolostor megszűnésének ideje nem ismert, de romjai ma is láthatók.
Szerednye ezután Őr filiája volt, egészen 1804-ig, ekkor alapították a község plébániáját. Temploma 1806-ban épült. Előtte egy ősrégi, gótikus stílusú, már omladozó kápolnában tartották a szentmiséket, ez azonban az 1834. évi földrengés után használhatatlanná vált, így lebontották.
A templom díszes előcsarnoka 1853 után épült. A 2000-es évben Szent Lukács ünnepére szabadtéri oltárt építettek a templom elé, hogy ifjúsági találkozók és búcsúk alkalmával itt tarthassák a szentmiséket. Ugyanennek az évnek karácsonyán a templom fából készült főoltára helyett téglából építettek új oltárt. 2001-ben renoválták és kifestették a templom belsejét.
Orgonája a a XX. sz. elejéről való, a Rieger Testvérek munkája.
Az anyakönyvezés kezdete: 1805. A liturgia nyelve: szlovák és ukrán.
A leírás forrása: munkacs-diacese.org
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2022-09-25 14:46:26
Közeli objektumok
Szerednyei vár (0.527 km)
Pálos kolostor feltételezett romjai (14.502 km)
Rotunda (körtemplom) (14.509 km)
Görög katolikus templom, rotunda (14.511 km)
Római katolikus templom (14.732 km)
Ungvári vártemplom romjai (17.241 km)
Ungvári vár (17.320 km)
Római katolikus plébániatemplom (17.326 km)
Nevickei vár (17.407 km)

