Református templom

Ország:

Románia

Szélesség (lat):

N 46° 18,288'

Hosszúság (lon):

E 25° 4,298'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

HR-II-a-A-12942

Típus:

Templom

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Rugonfalva, 175 szám

Egyéb adat:

Rövid leírás:

A település neve először 1505-ben tűnik fel, mint a Nyujtódi család egyik ágának származási helye. 1518-ban Rugonfalvaként jelentkezik. 1567-ben a regestrum 26 kapuval írja. 1510-ben Antal nevű plébánosa, mint tanú szerepel egy kihallgatáson. Ekkor tehát plébániatemploma van.

Középkori temploma ma is áll és stíluselemei szerint sokkal régebbi. Az 1971. évi renováláskor feltárt részletek alapján kétségtelen, hogy a templom eredeti formájában késő román kori. A torony és támpillérek nélkül épült hajó, a nyugati félköríves kapu alapján építési ideje a XIII. század második felére tehető, amint azt – többek között – a homoródszentmártoni és szászsebesi hasonló korú kapuzatok is bizonyítják. A XV. század második felében az épületet megnyújtják kelet felé, az új részt lábazattal látják el, a déli ablakot megnagyobbítják és kőrácsos csúcsíves ablakkal látják el. Hozzá csatlakozik a gótikus szentély, két csúcsíves ablakkal, a nyolcszög öt oldalával záródó apszissal, gótikus kőbordás keresztboltozattal. A zárkövön Agnus Dei címerpajzson nyugszik. A bárány lábánál kehely áll. A liliomos vakmérműves keretelésű papiszékből, miután befalazták, 1861-ben csak egy darab maradt meg, amelyet a karzat alatt helyezték el. Egy újabb javítás alkalmával felszínre került az egykori sekrestye szemöldökgyámos pálcatagos ajtókerete is. 1971-ben falképeket fedeztek fel. A feltárt részen a napkeleti bölcsek képsora látható: királyok, Melchir és Baltizár felirattal, Mária a kis Jézussal, angyalokkal, előtte Gáspár. A képsor sérült. Alatta más képsor rejtőzik, melynek csak felső része látszik. Nem tárták fel egészen. Festésének idejét a XV. századra teszik. A hajót 1783-ban készült kazettás mennyezet fedi. Felirata: „Magistir Zver Georgios Rösler Bodendorfiensis et Andreas Herman Kisdensis anno 1783 Die 9 Juli.”

Források:
Léstyán Ferenc, Megszentelt kövek, Gyulafehérvár, 2000.
Dávid László: A középkori Udvarhelyszék művészeti emlékei. Bukarest, 1981.

Adatlapot készítette:

schlosser

Adatfelvétel ideje:

2013-03-28 15:07:59