Református templom
Ország:
Ukrajna
Szélesség (lat):
N 48° 10,845'
Hosszúság (lon):
E 22° 41,953'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Templom
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
Cím:
A falu fölött a hegyen
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Az Árpád-kori település már a XIII. században két településből állt: Kis- és Nagymuzsaj. Kismuzsaj a XVII. században teljesen elpusztult, lakói Nagymuzsajba költöztek. A község mindkét temploma középkori eredetű.
A Kismuzsaj területén fennmaradt un. Puszta-templom, amely napjainkra csak romokban maradt fenn, Keresztelő Szent János tiszteletére épült a XIII. és XIV. sz. fordulóján. A templom gótikus stílusban épült, de a románkori templomépítő stílusjegyek még érződnek rajta. Ablakai románkori, rézsűs ablakok, de formájuk már gótikus. A templom egyhajós volt, a hajónál keskenyebb, a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel. A hajó síkmennyezetes volt, a szentély boltozott, támpillérekkel erősített. A külső falak romjai és a hajó nyugati homlokzatának az oromfala látható ma is, konzervált formában. Kismuzsajt a tatárok 1566-ban erősen feldúlták, lakóit elhurcolták. Mint annyi Rákóczi birtokot, 1657-ben a lengyelek a falut újra feldúlták és kirabolták. Ekkor rombolták le véglegesen a templomot is, amely többé már nem épült újjá, mert a falu életben maradt lakói átköltöztek Nagymuzsajba (a templomrom adatlapja: http://www.muemlekem.hu/hatareset?id=87).
A Nagymuzsai, eredendően katolikus, de napjainkban reformátusként működő templom az előzőnél jóval később, a XV. században épülhetett. Az egyhajós gótikus templomot támpillérek erősítik, szentélye a hajóval azonos szélességű és magasságú, apszisa a nyolcszög három oldalával zárul. A hajót és a szentélyt bordás boltozat fedi, címerpajzsos zárókövekkel. Egyes irodalmi források szerint a templom belsejét falképek díszítették, de ezek ma nem láthatók.
A templom mellett egy XVII. században épült fa harangláb helyezkedik el.
A Kismuzsaj területén fennmaradt un. Puszta-templom, amely napjainkra csak romokban maradt fenn, Keresztelő Szent János tiszteletére épült a XIII. és XIV. sz. fordulóján. A templom gótikus stílusban épült, de a románkori templomépítő stílusjegyek még érződnek rajta. Ablakai románkori, rézsűs ablakok, de formájuk már gótikus. A templom egyhajós volt, a hajónál keskenyebb, a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel. A hajó síkmennyezetes volt, a szentély boltozott, támpillérekkel erősített. A külső falak romjai és a hajó nyugati homlokzatának az oromfala látható ma is, konzervált formában. Kismuzsajt a tatárok 1566-ban erősen feldúlták, lakóit elhurcolták. Mint annyi Rákóczi birtokot, 1657-ben a lengyelek a falut újra feldúlták és kirabolták. Ekkor rombolták le véglegesen a templomot is, amely többé már nem épült újjá, mert a falu életben maradt lakói átköltöztek Nagymuzsajba (a templomrom adatlapja: http://www.muemlekem.hu/hatareset?id=87).
A Nagymuzsai, eredendően katolikus, de napjainkban reformátusként működő templom az előzőnél jóval később, a XV. században épülhetett. Az egyhajós gótikus templomot támpillérek erősítik, szentélye a hajóval azonos szélességű és magasságú, apszisa a nyolcszög három oldalával zárul. A hajót és a szentélyt bordás boltozat fedi, címerpajzsos zárókövekkel. Egyes irodalmi források szerint a templom belsejét falképek díszítették, de ezek ma nem láthatók.
A templom mellett egy XVII. században épült fa harangláb helyezkedik el.
Adatlapot készítette:
Janotti Judit
Adatfelvétel ideje:
2012-04-15 11:48:21
Közeli objektumok
Templomrom (1.301 km)
Református templom (3.182 km)
Református templom (4.622 km)
Bethlen-Rákóczi-kastély (4.671 km)
Domonkos kolostor (4.716 km)
Szent Kereszt Felmagasztalása templom (4.736 km)
Egykori úri kaszinó (4.825 km)
Ferences kolostor (4.968 km)
Református templom (4.986 km)
Jézus Szíve plébániatemplom (5.005 km)

