Pretórium (Régi Városháza)

Ország:

Szlovákia

Szélesség (lat):

N 48° 44,200'

Hosszúság (lon):

E 19° 8,817'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

Típus:

Középület

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A város központjában a barbakántól keletre

Egyéb adat:

Rövid leírás:

Besztercebánya a középkori Magyar Királyság egyik legjelentősebb települése, szabad királyi városa volt. A felszínhez közel, könnyen elérhető érctelepeit már a korai középkorban is bányászták. A mai várost német területről betelepült hospesek alapították még a 12. században. A tatárjárás idején elpusztult települést IV. Béla király idején szász telepesekkel népesítették be újra. A szabad királyi városi címet elnyerő, gazdagságát a környékbeli bányák hasznából, valamint iparosainak és kereskedőinek sikeres működéséből nyerő civitas központja a Szűz Mária plébániatemplom körül kialakult városi vár, amelytől délre áll az egykor szintén fallal körülvett város főtere a legfontosabb középületekkel és polgárházakkal.

A városi közhatalmat jelképező városháza, az ún. pretórium a külön védőfallal övezett városi váron belül épült fel, annak délkeleti, ún. Mühlstein bástyája közelében. (A Mühlstein bástya kb. a ma a tér keleti sarkán álló postahivatal épülete helyén állt.) Az épület magja a 16. század elején épült fel késő gótikus ill. korai reneszánsz stílusban. Első emeleti árkádos folyosóját 1564-65-ben építették át a ma is látható, elegáns, reneszánsz, keresztboltozatos lodzsává. A 18. század végén Friedrich mester barokk stílusban építette át a városházát, kialakítva annak mai, három szintes építészeti képét.

Az épületben ma az Állami Képtár kiállítóterme működik.

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2023-12-04 10:00:32