Polgári iskola
Ország:
Szlovénia
Szélesség (lat):
N 46° 33,975'
Hosszúság (lon):
E 16° 27,113'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Középület
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Lendva 9220, Szent Isván utca 21.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A polgári iskola neoklasszicista épület a magyar honfoglalás millenniuma tiszteletére rendezett országos építkezési program keretében épült, amelynek jóváhagyása Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter nevéhez fűződik. A város egykoron legnevesebb oktatási intézménye két világháborút megélt és túlélt, több mint hét évtizeden át működött. A 20. század végén bekövetkező rendszerváltás után az épület homlokzatára helyezték a magyar történelem két kiemelkedő egyénisége, Széchenyi István és Kossuth Lajos emléktábláját.
Az Alsó-Lendvai Magyar Királyi Állami Polgári Fiú – Iskola története az intézet ünnepélyes megnyitásával indul 1872. november 18-án. Az alapító oklevél értelmében a lendvai várban működő iskola részére a személyi kiadásokat az állam, a dologi kiadásokat és az iskolahelyiségről való gondoskodást pedig a község vállalta magára.
Az iskolának a kezdeti nehézségein kívül is sok akadályt kellett legyőznie. Küzdenie kellett a létfenntartásáért és a tanulók létszámának a megtartásáért. De a kitartás, a pártfogók köre (az Alsólendvai Takarékpénztár vezetőségének nagylelkűsége), az iskola tanulmányi eredménye és tekintélye meghozta a stabilitást. A létszám növekedésével párhuzamosan javult az intézet felszereltsége is, s a gondot már csak az iskola célszerűtlen elhelyezése okozta a vár épületében. 1894. novemberében báró Eötvös Loránd, vallás- és közoktatási miniszter az iskolát állami polgári iskolává nyilvánította.
Mivel a város képviselő testülete minden feltételt (befizetett 3.000 forintot az állampénztárba, az iskola fenntartásához évente 300 forinttal járul hozzá, továbbra is fizeti a tanítók nyugdíjilletékét, és az iskolaépület telkét az államkincstár tulajdonába bocsátja) teljesített, a miniszter megtette az intézkedéseket az új iskola építésére. A munkálatok 1895. szeptemberében kezdődtek. Egy évre rá, 1896. október 5-én már ünnepélyes keretek között zajlott az új iskolaépület avatása. Kiss Dénes iskolaigazgató a következőket írta Alsó-Lendva Nagyközség Milleniumi Emlékkönyvébe: „Az épület egyike városunk legnagyobb s legimpozánsabb épületeinek; hat osztályra készült, s a szorosan vett iskolai helyiségeken kívül igazgatói és szolgalakás is van benne. Az iskola államosítása s a célnak megfelelően készült új iskolahelyiség – párosulva megfelelő berendezés- és felszereléssel – bizonyára hathatós tényezője lesz az intézet gyors fejlődésének és felvirágzásának.” Így is lett. Az alsólendvai polgári iskola és tanári kara komoly oktatási-nevelési munkát végzett. Erről tanúskodnak a gazdag évkönyvek, a diákok elért eredményei, az iskoláról szóló cikkek a korabeli sajtóban és az iskolafelügyelet jegyzőkönyvei.
Forrás: Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, Lendva
Az Alsó-Lendvai Magyar Királyi Állami Polgári Fiú – Iskola története az intézet ünnepélyes megnyitásával indul 1872. november 18-án. Az alapító oklevél értelmében a lendvai várban működő iskola részére a személyi kiadásokat az állam, a dologi kiadásokat és az iskolahelyiségről való gondoskodást pedig a község vállalta magára.
Az iskolának a kezdeti nehézségein kívül is sok akadályt kellett legyőznie. Küzdenie kellett a létfenntartásáért és a tanulók létszámának a megtartásáért. De a kitartás, a pártfogók köre (az Alsólendvai Takarékpénztár vezetőségének nagylelkűsége), az iskola tanulmányi eredménye és tekintélye meghozta a stabilitást. A létszám növekedésével párhuzamosan javult az intézet felszereltsége is, s a gondot már csak az iskola célszerűtlen elhelyezése okozta a vár épületében. 1894. novemberében báró Eötvös Loránd, vallás- és közoktatási miniszter az iskolát állami polgári iskolává nyilvánította.
Mivel a város képviselő testülete minden feltételt (befizetett 3.000 forintot az állampénztárba, az iskola fenntartásához évente 300 forinttal járul hozzá, továbbra is fizeti a tanítók nyugdíjilletékét, és az iskolaépület telkét az államkincstár tulajdonába bocsátja) teljesített, a miniszter megtette az intézkedéseket az új iskola építésére. A munkálatok 1895. szeptemberében kezdődtek. Egy évre rá, 1896. október 5-én már ünnepélyes keretek között zajlott az új iskolaépület avatása. Kiss Dénes iskolaigazgató a következőket írta Alsó-Lendva Nagyközség Milleniumi Emlékkönyvébe: „Az épület egyike városunk legnagyobb s legimpozánsabb épületeinek; hat osztályra készült, s a szorosan vett iskolai helyiségeken kívül igazgatói és szolgalakás is van benne. Az iskola államosítása s a célnak megfelelően készült új iskolahelyiség – párosulva megfelelő berendezés- és felszereléssel – bizonyára hathatós tényezője lesz az intézet gyors fejlődésének és felvirágzásának.” Így is lett. Az alsólendvai polgári iskola és tanári kara komoly oktatási-nevelési munkát végzett. Erről tanúskodnak a gazdag évkönyvek, a diákok elért eredményei, az iskoláról szóló cikkek a korabeli sajtóban és az iskolafelügyelet jegyzőkönyvei.
Forrás: Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, Lendva
Adatlapot készítette:
klo
Adatfelvétel ideje:
2015-10-25 10:09:19
Közeli objektumok
Szent Katalin plébániatemplom (0.050 km)
Hajós-ház (0.063 km)
Bánfy-Esterházy vár (0.064 km)
Polgárház, ma múzeum (0.085 km)
Zsinagóga (0.131 km)
Polgárház, a Bánffy Központ épülete (0.164 km)
Városháza, volt Korona Szálló (0.272 km)
Villa, ma könyvtár (0.348 km)
Evangélikus templom (0.403 km)
Szentháromság kápolna (1.099 km)

