Novigrad vára
Ország:
Horvátország
Szélesség (lat):
N 44° 10,937'
Hosszúság (lon):
E 15° 32,959'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Vár, várkastély
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 5
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 5
A település mai neve:
A település magyar neve:
Cím:
A település ősi magja fölé északról magasodó domb tetején
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Szabálytalan alaprajzú, többször kibővített és átépített romvár. A bronzkori előzmények után a római korban építettek erődítményt, amely azonban a kora középkor századaiban elromosodott. A településnek is nevet adó új várnak az építése a 13. század első felére tehető, további bővítése még a század vége előtt megtörtént. 1358-tól magyar királyi vár, horvát báni irányítás alatt. Horváti János főúr – miután II. Károly király az udvarban merénylet áldozata lett – itt őriztette 1386-87-ben Erzsébet és lánya, Mária királynőt, akik részt vettek a gyilkosság kitervelésében. Feltehetően Nápolyba akarta szállíttatni őket, ezt azonban Velence blokádja megakadályozta. Végül itt a várban fojtották meg Erzsébet királynőt, I. Lajos király özvegyét 1387 januárjában, majd a közeli Zárában temették el. 1387. június 4-én Zsigmond király híve, Frangepán János a velencei flotta segítségével elfoglalta a várat és kiszabadították Mária királynőt.
A várat 1407-ben a záraiak foglalták el Nápolyi Lászlónak, aki azonban két évvel később egész Dalmáciával együtt eladta Velencének. A közvetlen magyar befolyás ekkor szűnt meg a dalmát területeken, Zsigmond király ugyan két hadjáratot is indított, ám Dalmácia elvesztését az 1435-ös nagyszombati szerződés fektette írásba.
A novigrádi várat a 15-16. században többször próbálták sikertelenül elfoglalni a törökök (1646-ban sikerült mindössze tíz hónapig birtokolniuk). A 18. század elején még újjáépítették a harcokban erősen megsérült várat, azonban a Velencei Köztársaság 1797-es bukása után elhagyták, pusztulni kezdett. Jelenleg romvárként tekinthető meg.
A várat 1407-ben a záraiak foglalták el Nápolyi Lászlónak, aki azonban két évvel később egész Dalmáciával együtt eladta Velencének. A közvetlen magyar befolyás ekkor szűnt meg a dalmát területeken, Zsigmond király ugyan két hadjáratot is indított, ám Dalmácia elvesztését az 1435-ös nagyszombati szerződés fektette írásba.
A novigrádi várat a 15-16. században többször próbálták sikertelenül elfoglalni a törökök (1646-ban sikerült mindössze tíz hónapig birtokolniuk). A 18. század elején még újjáépítették a harcokban erősen megsérült várat, azonban a Velencei Köztársaság 1797-es bukása után elhagyták, pusztulni kezdett. Jelenleg romvárként tekinthető meg.
Adatlapot készítette:
klo
Adatfelvétel ideje:
2018-07-14 00:43:19
Közeli objektumok
Szent Cassian templom (24.355 km)
Nyári palota (24.596 km)
Vránai vár romjai (25.244 km)
Templomos, majd johannita kolostor (25.324 km)
Öt kút tere (26.706 km)
Városháza (26.731 km)
Városkapu, városfal (26.745 km)
Városi loggia (26.751 km)
Tengeri kapu (26.752 km)
Szent Krševan-templom (26.778 km)

