Neológ zsinagóga
Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 46° 46,626'
Hosszúság (lon):
E 23° 35,215'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Zsinagóga
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 4
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 4
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
A Ferenc József (ma: Horea) utca nyugati oldalán
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Az Erdély központjának, \"fővárosának\" számító Kolozsvárra a zsidók 1848-ig nem telepedhettek be, de ez után gyorsan gyarapodott városi közösségük olyannyira, hogy a század fordulóig több zsinagógát is emeltek.
A hazai zsidóság felekezetekre szakadásának időszakában a kolozsvári neológ hitközség 1881-ben önállósult. A hagyományos, keleties építészeti díszítő elemeket felhasználó nagyzsinagógájuk 1887-re épült fel a belvárost a vasútállomással összekötő utcában, Kolozsvár akkor legdinamikusabban fejlődő városrészeinek egyikében.
A Hagner Izidor építész tervei alapján felépült, az utca vonalára merőleges tengelyű, téglalap alaprajzú, két szintes, nyeregtetős, fémlemezzel fedett épület fő homlokzata a keleti. Ennek középtengelyében a főbejáratnak is helyet adó rizalit ugrik előre, melynek sarkait a tetőzet fölé emelkedő két, hatalmas hagymakupola hangsúlyozza ki. A gazdag pártadíszektől is roskadozó utcai attikafalból az épület sarkain két további, némileg kisebb hagymakupola is kiemelkedik. Az épületen belüli nagy, egylégterű templomtér két oldalán karzatokat alakítottak ki, ahol a szertartások alatt a nők foglalhattak helyet. Megőrződött a zsinagóga eredeti fa berendezéseinek többsége is.
Az épületet a román náci Vasgárda osztagai 1927-ben feldúlták, majd a második világháború Kolozsvárt érő bombázásaiban is megsérült. A zsidó közösség döntő többsége a világháborúban elpusztult, vagy kivándorolt, így ma alig pár százan maradtak a városban.
A neológ zsinagóga ma nem szolgál istentiszteleti helyként. \"Deportáltak Temploma\" néven az Észak-Erdélyben megölt vagy innen elhurcolt zsidóság emlékhelye működik itt, a szépen felújított épületben.
A hazai zsidóság felekezetekre szakadásának időszakában a kolozsvári neológ hitközség 1881-ben önállósult. A hagyományos, keleties építészeti díszítő elemeket felhasználó nagyzsinagógájuk 1887-re épült fel a belvárost a vasútállomással összekötő utcában, Kolozsvár akkor legdinamikusabban fejlődő városrészeinek egyikében.
A Hagner Izidor építész tervei alapján felépült, az utca vonalára merőleges tengelyű, téglalap alaprajzú, két szintes, nyeregtetős, fémlemezzel fedett épület fő homlokzata a keleti. Ennek középtengelyében a főbejáratnak is helyet adó rizalit ugrik előre, melynek sarkait a tetőzet fölé emelkedő két, hatalmas hagymakupola hangsúlyozza ki. A gazdag pártadíszektől is roskadozó utcai attikafalból az épület sarkain két további, némileg kisebb hagymakupola is kiemelkedik. Az épületen belüli nagy, egylégterű templomtér két oldalán karzatokat alakítottak ki, ahol a szertartások alatt a nők foglalhattak helyet. Megőrződött a zsinagóga eredeti fa berendezéseinek többsége is.
Az épületet a román náci Vasgárda osztagai 1927-ben feldúlták, majd a második világháború Kolozsvárt érő bombázásaiban is megsérült. A zsidó közösség döntő többsége a világháborúban elpusztult, vagy kivándorolt, így ma alig pár százan maradtak a városban.
A neológ zsinagóga ma nem szolgál istentiszteleti helyként. \"Deportáltak Temploma\" néven az Észak-Erdélyben megölt vagy innen elhurcolt zsidóság emlékhelye működik itt, a szépen felújított épületben.
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2012-12-10 11:41:20
Közeli objektumok
Uránia-palota (0.270 km)
Mária-oszlop (0.312 km)
Széki-palota (0.391 km)
Poalé Cedek zsinagóga (Tranzit Ház) (0.434 km)
Fellegvár (0.435 km)
Volt ipariskola (ma Műszaki Egyetem) (0.561 km)
Állami Magyar Színház és Opera (0.586 km)
Ferences templom és kolostor (0.588 km)
Karolina-oszlop (0.597 km)
Mikes-palota (0.602 km)

