Szent Kereszt Felmagasztalása templom
Ország:
Ukrajna
Szélesség (lat):
N 48° 12,339'
Hosszúság (lon):
E 22° 38,840'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Templom
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
Cím:
Rákóczi tér
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Beregszász egykori latin neve Villa Lamperti (Lampertháza) volt. Nevét a város – valószínűleg a helységet 1077 után alapító – Lampert (Lambert) hercegről, Szent László öccséről kapta.
A város egyik legjelentősebb középkori emléke a Vérke folyó partján álló Mindenszentek tiszteletére emelt római katolikus templom.
A monda szerint egy nyáját legeltető paraszt legény két bikája összeverekedett és lábaikkal tömérdek kincset túrtak ki. A parasztlegény ennek emlékére templomot emelt e helyen. A helyet Szászbereknek, később Beregszásznak nevezték el.
Irodalmi források szerint a mai gótikus templom helyén egy románkori templom állt, de ez nem bizonyított. Bár a település valóban a XII. századtól lakott volt. A templom románkori eredetét az északi kapu fölött elhelyezkedő két gyámkővel bizonyítják. A két másodlagosan elhelyezett gyámkő emberfejet és oroszlánt ábrázol. (Ganthon I. szerint pásztor és bikafej.) Dr. Entz Géza szerint azonban a gyámkövek inkább a XIV. sz. végéről valók. Tény, hogy Batu kán hadai 1241-ben szinte teljesen elpusztították a várost és valószínűleg a templomát is.
A mai is álló templom 1418-ban épült Zsigmond király uralkodása alatt. 1418-ban a templom mellett már állt a Szent Mihályról elnevezett kápolna. (Lehet, hogy ez a kápolna működött a tatárdúláskor lerombolt templom után.) Ezt a kápolnát sajnos az 1846-os helyreállításkor lebontották.
A XVI. század elején Mária királyné adományából két ízben felújították a templomot. Ezt őrzi a déli oldal egyik ablakának szemöldökén lévő 1518-as és a déli kapu kőkeretébe vésett 1522-es évszám. 1519-ben X. Leó pápa a beregszászi római katolikus plébániát főesperességre emelte.
1657-ben a lengyel csapatok erősen lerombolták a templomot, amelyet Báthori Zsófia állíttatott helyre. 1686-ban ismét leégett, ezután a templom másfél évszázadig állt romokban. 1743-ban a tornyot kijavították, lefedték, a templomon kisebb állagmegóvási munkákat végeztek. A teljes felújításra 1837-1846 között került sor romantikus stílusban, Tischler Albin akkori káplán, majd esperes tervei alapján.
A Tischler -féle helyreállítás jelentős szerkezeti változásokat hozott. A nyugati oldalon a Krisztus koporsó kápolna hozzáépítésével tette szimmetrikussá a templom nyugati oldalát. A déli oldalon lévő szent Mihály kápolnát elbontotta. A tornyot megmagasították, a nyugati homlokzatot neogótikus stílusban építették át. A templom belsejében új pilléreket és boltozatot építettek. A mai templom háromhajós csarnoktemplom.
A romantikus átépítés ellenére a templom sok középkori elemet őriz. A nyugati homlokzat jobb oldali kapuja a volt Szent Mihály kápolna kapuja, ennek mintájára faragták meg a bal oldali kaput is. A templom déli homlokzatán található a legszebb és leggazdagabb kiképzésű szamárhátíves, bélletes kőrácsos kapu. A templom északi oldalán lévő kapu is középkori, felette találhatók a másodlagosan elhelyezett gyámkövek. A szentély és a hajó ablakai eredeti középkoriak, mérművesek.
A templom impozáns belsejében lévő keresztboltozat és oszlopok a XIX. századi felújítás idejéből valók, az oszlopfejezetek, gyámkövek, boltozati bordák és a mellvédek domborművei terrakottából készültek. A hajó északkeleti részén lévő gótikus ülőfülkék valószínűleg a Szent Mihály kápolnából származnak. A szentély és a sekrestye közötti ajtó a kismuzsalyi templomból került ide át.
A templom előtti téren bontotta ki Esze Tamás és Kiss Albert a Rákóczi-szabadságharc zászlaját. A teret 1944-ig, majd újabban ismét Rákóczi térnek nevezik.
A templombelsőben bolyonghatunk e programmal: http://www.munkacs-diocese.org/hu/templom-beregszasz.html
A város egyik legjelentősebb középkori emléke a Vérke folyó partján álló Mindenszentek tiszteletére emelt római katolikus templom.
A monda szerint egy nyáját legeltető paraszt legény két bikája összeverekedett és lábaikkal tömérdek kincset túrtak ki. A parasztlegény ennek emlékére templomot emelt e helyen. A helyet Szászbereknek, később Beregszásznak nevezték el.
Irodalmi források szerint a mai gótikus templom helyén egy románkori templom állt, de ez nem bizonyított. Bár a település valóban a XII. századtól lakott volt. A templom románkori eredetét az északi kapu fölött elhelyezkedő két gyámkővel bizonyítják. A két másodlagosan elhelyezett gyámkő emberfejet és oroszlánt ábrázol. (Ganthon I. szerint pásztor és bikafej.) Dr. Entz Géza szerint azonban a gyámkövek inkább a XIV. sz. végéről valók. Tény, hogy Batu kán hadai 1241-ben szinte teljesen elpusztították a várost és valószínűleg a templomát is.
A mai is álló templom 1418-ban épült Zsigmond király uralkodása alatt. 1418-ban a templom mellett már állt a Szent Mihályról elnevezett kápolna. (Lehet, hogy ez a kápolna működött a tatárdúláskor lerombolt templom után.) Ezt a kápolnát sajnos az 1846-os helyreállításkor lebontották.
A XVI. század elején Mária királyné adományából két ízben felújították a templomot. Ezt őrzi a déli oldal egyik ablakának szemöldökén lévő 1518-as és a déli kapu kőkeretébe vésett 1522-es évszám. 1519-ben X. Leó pápa a beregszászi római katolikus plébániát főesperességre emelte.
1657-ben a lengyel csapatok erősen lerombolták a templomot, amelyet Báthori Zsófia állíttatott helyre. 1686-ban ismét leégett, ezután a templom másfél évszázadig állt romokban. 1743-ban a tornyot kijavították, lefedték, a templomon kisebb állagmegóvási munkákat végeztek. A teljes felújításra 1837-1846 között került sor romantikus stílusban, Tischler Albin akkori káplán, majd esperes tervei alapján.
A Tischler -féle helyreállítás jelentős szerkezeti változásokat hozott. A nyugati oldalon a Krisztus koporsó kápolna hozzáépítésével tette szimmetrikussá a templom nyugati oldalát. A déli oldalon lévő szent Mihály kápolnát elbontotta. A tornyot megmagasították, a nyugati homlokzatot neogótikus stílusban építették át. A templom belsejében új pilléreket és boltozatot építettek. A mai templom háromhajós csarnoktemplom.
A romantikus átépítés ellenére a templom sok középkori elemet őriz. A nyugati homlokzat jobb oldali kapuja a volt Szent Mihály kápolna kapuja, ennek mintájára faragták meg a bal oldali kaput is. A templom déli homlokzatán található a legszebb és leggazdagabb kiképzésű szamárhátíves, bélletes kőrácsos kapu. A templom északi oldalán lévő kapu is középkori, felette találhatók a másodlagosan elhelyezett gyámkövek. A szentély és a hajó ablakai eredeti középkoriak, mérművesek.
A templom impozáns belsejében lévő keresztboltozat és oszlopok a XIX. századi felújítás idejéből valók, az oszlopfejezetek, gyámkövek, boltozati bordák és a mellvédek domborművei terrakottából készültek. A hajó északkeleti részén lévő gótikus ülőfülkék valószínűleg a Szent Mihály kápolnából származnak. A szentély és a sekrestye közötti ajtó a kismuzsalyi templomból került ide át.
A templom előtti téren bontotta ki Esze Tamás és Kiss Albert a Rákóczi-szabadságharc zászlaját. A teret 1944-ig, majd újabban ismét Rákóczi térnek nevezik.
A templombelsőben bolyonghatunk e programmal: http://www.munkacs-diocese.org/hu/templom-beregszasz.html
Adatlapot készítette:
Janotti Judit
Adatfelvétel ideje:
2011-12-17 22:09:27
Állapotjelentések
2013.10.20 15:59 ngabi állapot: 5 - egyéb
Nincs változás az előző jelentés óta
Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.Közeli objektumok
Domonkos kolostor (0.047 km)
Bethlen-Rákóczi-kastély (0.080 km)
Egykori úri kaszinó (0.086 km)
Ferences kolostor (0.250 km)
Református templom (0.265 km)
Volt zsidó rituális fürdő (0.459 km)
Szentlélek római katolikus plébániatemplom (2.152 km)
Szent Imre templom (2.452 km)
Református templom (2.837 km)
Református templom (4.107 km)

