Megay-Henszlmann-ház
A kép forrása: osszefogas.lapunk.hu
Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 48° 43,220'
Hosszúság (lon):
E 21° 15,450'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Lakóépület és üzlet
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 4
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 4
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Fő utca (Hlavná) és Erzsébet (Alžbetina) utca kereszteződésének É-i sarokháza (Hlavná 32.)
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A Felső-Magyarország egyik legfontosabb és leggazdagabb szabad királyi városának számító Kassa fő utcája, tulajdonképpen inkább fő tere az észak-déli irányú Fő utca. Ennek a „szilvamag” alakú térnek a közepén áll a székesegyház. A város legfontosabb középületei, több temploma ill. leggazdagabb polgárainak és a városban lakó nemeseinek házai szintén a téren álltak, közülük szinte mindegyik őriz középkori épületrészleteket.
A fő tér nyugati térfalában, zárt sorú beépítésben, a Dómnál a Fő térből kiágazó Erzsébet utca sarkán, középkori méretű telken álló, magjában 14. század első felében épült, középkori részleteket őrző, „L” alakú alaprajzú, egy emeletes, cserép fedésű sarokház mai képe eklektikus. Fő homlokzata az Erzsébet utcára nyílik, ez hét tengelyes. Az épület megmaradt díszítéseként az eklektikus vakolatdíszek csak az emeleten maradtak meg. A földszinti rész erős, modern kori átépítés képét mutatja, amely az itt működő üzletek kirakatainak „hatékony” kialakítását szolgálja.
Ebben a jelentéktelennek tűnő polgárházban, egy würtenbergi eredetű, német eredetű családban, 1813-ban Henszlmann Imre, a magyar műemlékvédelem és művészettörténet egyik alapítója, mestere, az MTA tagja. 1867-től a megalakuló Műemlékek Országos Bizottságának első előadója volt, aki többek között Felső-Magyarország és Kassa középkori és gótikus építészetének alapvető tudományos munkáit alkotta meg. A nagy tudósra az épület Fő utcai homlokzatára a Felső-magyarországi Múzeumegylet által 1897-ben kihelyezett, svéd fekete márvány tábla emlékezik meg.
A fő tér nyugati térfalában, zárt sorú beépítésben, a Dómnál a Fő térből kiágazó Erzsébet utca sarkán, középkori méretű telken álló, magjában 14. század első felében épült, középkori részleteket őrző, „L” alakú alaprajzú, egy emeletes, cserép fedésű sarokház mai képe eklektikus. Fő homlokzata az Erzsébet utcára nyílik, ez hét tengelyes. Az épület megmaradt díszítéseként az eklektikus vakolatdíszek csak az emeleten maradtak meg. A földszinti rész erős, modern kori átépítés képét mutatja, amely az itt működő üzletek kirakatainak „hatékony” kialakítását szolgálja.
Ebben a jelentéktelennek tűnő polgárházban, egy würtenbergi eredetű, német eredetű családban, 1813-ban Henszlmann Imre, a magyar műemlékvédelem és művészettörténet egyik alapítója, mestere, az MTA tagja. 1867-től a megalakuló Műemlékek Országos Bizottságának első előadója volt, aki többek között Felső-Magyarország és Kassa középkori és gótikus építészetének alapvető tudományos munkáit alkotta meg. A nagy tudósra az épület Fő utcai homlokzatára a Felső-magyarországi Múzeumegylet által 1897-ben kihelyezett, svéd fekete márvány tábla emlékezik meg.
Adatlapot készítette:
Csillagtancos
Adatfelvétel ideje:
2012-03-11 10:28:59
Állapotjelentések
2013.06.09 11:48 Lacipap állapot: 4 - koordináta: N 48° 43,219' E 21° 15,450' - egyéb
Az épület állapota szerkezetileg teljesen jó. A szemnek egy kicsit csalóka, mert az alsó szintet átfestették és valószínű változtattak is rajta. Az emeleten a festék régebbi, sajnos nagyon sok helyen pereg.
Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.Közeli objektumok
Szent Erzsébet-székesegyház (0.023 km)
Kisdyánum (0.025 km)
Orbán-harang (0.045 km)
Vitéz-ház (0.046 km)
Érseki palota (0.047 km)
Orbán- (Vörös-) torony (0.058 km)
Szent Mihály kápolna (0.077 km)
Barkóczy-palota (0.090 km)
Városi plébánia (0.092 km)
Hegedűs-ház (Molnár Gyógyszertár) (0.102 km)

