Lerombolt középkori templom
Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 49° 4,090'
Hosszúság (lon):
E 20° 26,580'
Védettség van?
nem
Típus:
Régészeti emlék
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
Cím:
A falu keleti részén, 2 sarokra a mai katolikus templomtól keletre, modern lakóház áll a helyén
Egyéb adat:
Levkóc ma közigazgatásilag a szomszédos Farkasfalva (Vlková) településrésze.
Rövid leírás:
Levkóc legkorábbi, Keresztelő Szent Jánosnak szentelt temploma vélhetőleg még a 13. század végén, de mindenképpen 1308 előtt felépült. 1280-ból maradt fenn az itt élő lándzsásoknak (a Magyar Királyság ide telepített határőr katonáinak) Monoszlói Lodomér esztergomi érsekhez eljuttatott azon kérése, hogy engedélyezzék nekik saját templom építését. Nem biztos, hogy ez az engedély ekkor megérkezhetett, mert 1308-ból tudunk egy hasonló tartalmú kérésükről.
A reformáció időszaka alighanem érintette e templomot is, hiszen 1693-ban már a templom megváltozott patrocíniumáról, Szent Katalinról van írott forrásunk. 1700-ban a templom tönkremeneteléről és megszentségtelenítéséről vannak feljegyzések.
Később a magasan álló falú templomot magtárrá, lakóházzá, végül fészerré alakították át, így élte meg a 20. század legvégét is. Téglalap alaprajzú, egykori hajójához keleten félkörös záradékú szentély csatlakozott. Ennek északi oldalán kis bővítmény állt, ami alighanem az egykori sekrestyével azonosítható. Új funkciójának megfelelően az épület nyílásrendszerét teljesen átalakították.
A 20. század végére az épület teljesen leromlott, állapota gondozatlan képet nyújtott. 1997-ben ugyan elindult egy szakértői kezdeményezés a templom helyreállítására és eredeti funkciójának visszaállítására, de ez végül nem járt sikerrel. Az ekkor végzett kutatások ugyanakkor bebizonyították, hogy a "hajó" és a "szentély" épületrészek összefüggnek, egyszerre épültek.
A semmiféle műemléki védelemmel nem rendelkező épületet tulajdonsa 2015-2016-ban a földig lebontotta. Mivel maga a telek regisztrált régészeti lelőhely, legalább a bontás után és az építkezés előtt sikerült régészeti kutatást végezni itt Marijan Soják régész vezetésével. Feltárták a 12 m hosszú és mintegy 7 m széles templom alapjait és 2, középkorra keltezhető temetkezést is találtak falai között. (Az egykori templom körül valószínűleg a település legkorábbi temetőjének további, számos sírja ott rejtőzik.) Az újabb kori használatot II. Rákóczi Ferenc, ill. I. Ferenc József előkerült pénzérméi bizonyítják.
Mivel a maradványokat továbbra sem illette meg semmilyen jogi védelem, a régészek a dokumentálást követően átadták a terepet a tulajdonosnak, aki modern lakóházat épített itt.
A leírás adatainak és képeinek forrása: www.apsida.sk, Š. Podolinský
A reformáció időszaka alighanem érintette e templomot is, hiszen 1693-ban már a templom megváltozott patrocíniumáról, Szent Katalinról van írott forrásunk. 1700-ban a templom tönkremeneteléről és megszentségtelenítéséről vannak feljegyzések.
Később a magasan álló falú templomot magtárrá, lakóházzá, végül fészerré alakították át, így élte meg a 20. század legvégét is. Téglalap alaprajzú, egykori hajójához keleten félkörös záradékú szentély csatlakozott. Ennek északi oldalán kis bővítmény állt, ami alighanem az egykori sekrestyével azonosítható. Új funkciójának megfelelően az épület nyílásrendszerét teljesen átalakították.
A 20. század végére az épület teljesen leromlott, állapota gondozatlan képet nyújtott. 1997-ben ugyan elindult egy szakértői kezdeményezés a templom helyreállítására és eredeti funkciójának visszaállítására, de ez végül nem járt sikerrel. Az ekkor végzett kutatások ugyanakkor bebizonyították, hogy a "hajó" és a "szentély" épületrészek összefüggnek, egyszerre épültek.
A semmiféle műemléki védelemmel nem rendelkező épületet tulajdonsa 2015-2016-ban a földig lebontotta. Mivel maga a telek regisztrált régészeti lelőhely, legalább a bontás után és az építkezés előtt sikerült régészeti kutatást végezni itt Marijan Soják régész vezetésével. Feltárták a 12 m hosszú és mintegy 7 m széles templom alapjait és 2, középkorra keltezhető temetkezést is találtak falai között. (Az egykori templom körül valószínűleg a település legkorábbi temetőjének további, számos sírja ott rejtőzik.) Az újabb kori használatot II. Rákóczi Ferenc, ill. I. Ferenc József előkerült pénzérméi bizonyítják.
Mivel a maradványokat továbbra sem illette meg semmilyen jogi védelem, a régészek a dokumentálást követően átadták a terepet a tulajdonosnak, aki modern lakóházat épített itt.
A leírás adatainak és képeinek forrása: www.apsida.sk, Š. Podolinský
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2024-02-23 13:12:46
Közeli objektumok
Szeplőtelen Szűz Mária oszlop (2.584 km)
Harangtorony (2.590 km)
Szent Szervác plébániatemplom (2.618 km)
Szent Miklós római katolikus templom (3.573 km)
Horanské, templommaradvány (3.838 km)
Kőhíd (6.151 km)
Evangélikus fatemplom (7.320 km)
Evangélikus líceum (7.323 km)
Evangélikus templom (7.336 km)
Szent László-templom és kápolna (7.439 km)

