Keresztelő Szent János ferences kolostor és templom

Ország:

Szlovákia

Szélesség (lat):

N 49° 17,483'

Hosszúság (lon):

E 21° 16,459'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

Típus:

Templom és kolostor, rendház

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 4

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A fő térből nyugatra induló Františkánov (Ferencesek) utcájában

Egyéb adat:

Rövid leírás:

Bártfa város Keresztelő Szent Jánoshoz címzett ágostonrendi templomát és kolostorát valamikor 1390 előtt maga a város alapította a krakkói ágostonosokkal együttműködve. Az ekkor érkező szerzetesek nyilvánvalóan egy korábban már létező kolostor épületét foglalták el, amely azelőtt talán a ciszterci, vagy a johannita rendé lehetett.

Az ágostonosok érkezése után nagyszabású építkezések kezdődtek itt, amelyet egy 1400-ban kiadott irat szerint IX. Bonifác pápa is támogatott. A munka első ütemeként 1432-re elkészült a templom új, sokszög záródású szentélye, melyet ez évben az egri segédpüspök szentelt fel. Az építkezések ezután is folytatódtak a hajó építésével. Ennek falai 1477-re készültek el, ezután láttak hozzá a boltozatok építéséhez. A munkát az a Kassai István mester végezte, aki már korábban is dolgozott Bártfán. A templom ablakainak kőanyagát az Abaúj megyei Gönc kőbányájából szállították ide. Végül az építkezést az az Orbán mester fejezte be, akit egy 1490-es okirat említ. Ezután láttak hozzá a belső részek kialakításához.

Ebben az időben azonban a vallási életben válság jelei mutatkoztak nem csak a bártfai kolostorban. A bártfai ágostonosok erkölcsi hanyatlását 1493-ban említi Ambróz is, aki a nagysárosi kolostoruk priorja, egyben pedig az egri egyházmegyében az ágostonosok vikáriusa volt ekkor.

A 16. században a korábbi problémák mellé csatlakozott a reformáció is, amely hamar gyökeret vert a felvidéki német városokban. A bártfai ágostonos kolostor valamikor 1528 és 1541 között szűnt meg, amikor a protestánssá vált polgárok elűzték innen a katolikus szerzeteseket. A vallási ellentéteken túl Bártfára nézvenehéz időszakot jelentett az ország szétszakadása, a két király, Habsburg I. Ferdinánd, Illetve Szapolyai I. János egymással való küzdelme is.

A kolostorépület funkciója megváltozott, pl. egy időben magtárként használták. Az 1534-es városi tűzvész után építési munkákról, 1536-ban pl. új tetőfedésről, 1561/1581. évben a boltozatok javításáról olvashatunk.

1670-ben az épületet a ferencesek szerezték meg, akik hozzáfogtak a kolostor és a templom barokk stílusú átépítéséhez. 1725-ben földrengés rázta meg Bártfát, ami a kolostorban is károkat okozott és 1757-1780 között további jelentős javításokat igényelt. Ennek keretében a hajó új boltozatot kapott, az északi oldali gótikus ablakokat átépítették, és a templom belsejét is átépítették.

A 19. század második felében a templom új, neogótikus bútorzatot kapott. freskóit 1903-ban restaurálták.

1950 április 13-a éjelén a "K Akció" keretében a kommunista csehszlovák hatalom megszűntette az ország kolostorait, épületeit államosította. Az eredeti tervek szerint a bártfai ferences kolostorban egyházi múzeumot hoztak volna létre, amelyben a más kolostorokból elkobzott tárgyakat is bemutatták volna.

1970-ben az épületet műemlékké nyilvánították. 1990-ben új padsorokat kapott a templom. Az ezt követő időszakban indult meg az épületegyüttes műemléki kutatása és restaurálása - lassú ütemben. 2000-ben előkerült a templomhajó nyugati homlokzatának reprezentatív ablaka, 2007-ben pedig a hajóba nyíló, egykori díszes, északi főkapuja.

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2022-01-14 10:53:17