Evangélikus erődtemplom
A képek forrása: Andi Stirner / wikipedia.org
Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 45° 55,769'
Hosszúság (lon):
E 24° 38,506'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
SB-II-a-B-12587
Típus:
Templom
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 4
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 4
A település mai neve:
A település magyar neve:
Cím:
A falu központjában
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Az Oltmelléki hegysorhoz tartozó Hortobágy-hegység területén, a Vessződi (Rohrweiher)-patak mellett fekszik Vessződ község.
A vessződi háromhajós plébániatemplom a 13. században már bizonyosan megvolt, első ismert említése azonban csak a pápai tizedjegyzékben történik 1332-ben, papja ekkor Jakab. 1494-ben új templom építésére érkezett pénzügyi segély, így a 16. század elején a korábbi épületet gótikus csarnoktemplommá alakították át. Ennek során a szentély fölé vártornyot emeltek. A hajókat ma keresztboltozat fedi, ablakai félkörívesek. A régi templomból megmaradt rozettás szemöldökkövet 1968-ban múzeumban helyezték el. A nagyharang a 15. századból való, a barokk kori oltár pedig 1741-ben készült el. Középső képén a keresztrefeszítést - M. Stock szebeni festő művét - láthatjuk.
1500 körül a templomot körfallal és erődítménytornyokkal megerősítették. A téglalap alaprajzú várfalhoz egy 1857-es leírás szerint négy - két négyzetes és két kör alapú - torony csatlakozott. A templomerőd nyugati oldalán dongaboltozatú kaputornyot építettek. 1506-ban a templomvárat ”Fortalitium”-ként említik. 1707- ben a császári hadak bevették és kifosztották. 1784-1785 között a kaputornyot a templommal egy ívelt boltozatú folyosó készítésével összekötötték. A 19. század második felében a körfalat és a tornyokat lebontották, kivéve a kaputornyot és egy húsz méter hosszú, öt méter magas falszakaszt a déli oldalon.
A leírás forrása: varak.hu
A vessződi háromhajós plébániatemplom a 13. században már bizonyosan megvolt, első ismert említése azonban csak a pápai tizedjegyzékben történik 1332-ben, papja ekkor Jakab. 1494-ben új templom építésére érkezett pénzügyi segély, így a 16. század elején a korábbi épületet gótikus csarnoktemplommá alakították át. Ennek során a szentély fölé vártornyot emeltek. A hajókat ma keresztboltozat fedi, ablakai félkörívesek. A régi templomból megmaradt rozettás szemöldökkövet 1968-ban múzeumban helyezték el. A nagyharang a 15. századból való, a barokk kori oltár pedig 1741-ben készült el. Középső képén a keresztrefeszítést - M. Stock szebeni festő művét - láthatjuk.
1500 körül a templomot körfallal és erődítménytornyokkal megerősítették. A téglalap alaprajzú várfalhoz egy 1857-es leírás szerint négy - két négyzetes és két kör alapú - torony csatlakozott. A templomerőd nyugati oldalán dongaboltozatú kaputornyot építettek. 1506-ban a templomvárat ”Fortalitium”-ként említik. 1707- ben a császári hadak bevették és kifosztották. 1784-1785 között a kaputornyot a templommal egy ívelt boltozatú folyosó készítésével összekötötték. A 19. század második felében a körfalat és a tornyokat lebontották, kivéve a kaputornyot és egy húsz méter hosszú, öt méter magas falszakaszt a déli oldalon.
A leírás forrása: varak.hu
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2014-03-16 01:03:58
Közeli objektumok
Evangélikus erődtemplom (3.727 km)
Evangelikus erődtemplom (5.291 km)
Szentágotai vár (6.289 km)
Evangélikus erődtemplom (7.641 km)
Burgbergi vár (8.281 km)
Evangélikus templom (10.704 km)
Evangélikus erődtemplom (14.083 km)
Evangélikus erődtemplom (14.569 km)
Ciszterci templom- és kolostorrom (16.347 km)

