Első világháborús emlékmű maradványai

Ország:

Szerbia

Szélesség (lat):

N 45° 16,862'

Hosszúság (lon):

E 19° 59,633'

Védettség van?

nem

Védettség száma:

Típus:

Emlékmű

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 3

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A katolikus templom előtti parkban.

Egyéb adat:

Rövid leírás:

A Dél-bácskai sajkásvidéki telepesfalu erdőirtással kialakított területe 1894-ben vált ki a szomszédos Felsőkabolt községből és lett önállóvá. Lakossága az akkori Magyarország területéről, belső migráció útján került ide. A falu nevét a kialakításakor működő magyar miniszterelnökről, Tisza Kálmánról kapta. A magyar közbeszéd ma leginkább a név szerb változatát, a Budiszavát használja megnevezésére.

A falu századfordulón fölépült római katolikus temploma előtt egy kis közpark alakult ki. Azok után, hogy 1941-ben Jugoszlávia szétesett, Vajdaságot pedig újra Magyarországhoz csatolták, 1941-ben lehetőség nyílott arra, hogy a falu emlékművet állítson az I. világháborúban elesett falubeliek tiszteletére.

A templom torony alatt nyíló bejáratától néhány méterre felépült, országzászló-szerű alkotás egy néhány lépcsős beton talapzaton állott. Erre egy karcsú, magas, hasáb alakú tömb került, oldalain a koronás magyar kiscímerrel, az elhunyt áldozatok neveivel és a „Tiszakálmánfalva visszatért...”, másfelől pedig, „Ezen országzászlót a két évtizedes rabságból rajongó szeretetteljes gyermekei hűséggel adományozták...” felirattal. A tömbön egy kiterjesztett szárnyú turul madár ült, mögötte pedig egy zászlórúd emelkedett, a nemzeti lobogóval.

Alig három év múltán, a II. világháború végéhez közeledve a területet a jugoszláv partizánok foglalták el. Ez a sok délvidéki magyar településen véres magyarellenes tömeggyilkossággal járó hadművelet a legtöbb helyen a magyar vonatkozású köztéri alkotások megsemmisítésével is járt. Furcsamód a tiszakálmánfalvi emlékmű ekkor még megmenekült.

Az alkotás végét az 1946-os év jelentette, amikor a Vajdaságot elárasztó délszláv telepesek egy csoportja e faluba is beköltözött. A boszniai telepeseknek azonnal szemet szúrt az emlékmű így azt a jugoszláv kommunista párt helyi vezetőségének egyetértésével felrobbantották. Csak a néhány lépcsős, önmagában értelmezhetetlen talapzat maradt a helyén.

Kevesen tudták viszont, hogy mi lett a maradványok későbbi sorsa. Amint az az elmúlt években a helyi önkormányzat által szervezett kutatások bebizonyították, s sok tonnás alkotást ledöntése nyomán nem vitték el, hanem közvetlenül a talapzata mellett a parkban elásták. Ezeket a maradványokat a közelmúltban önkéntes fiatalok ásták ki. Az önkormányzat hivatalos lépéseket tett annak érdekében, hogy azokat kiemelés és helyreállítás után újból visszaépíthessék eredeti helyére.

(A leírás forrása: http://www.magyarszo.com illetve: tudositok.hu )

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2013-03-23 11:41:03