Cigléd kegykápolnák
Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 47° 55,481'
Hosszúság (lon):
E 18° 25,238'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Kápolna
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 1
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 2
A település mai neve:
A település magyar neve:
Cím:
Kürt és Fűr község közt, a vízszivattyú melletti utat követve
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A Góré hegy lábánál levő Cigléd a hagyomány szerint korábban pálos remeték lakhelye volt. A domb alján, a segítő Szent Szűz tiszteletére szentelt kis kápolna áll, melynek lábánál tiszta vizű forrás várja a zarándokokat. A dombon álló nagy kápolnához keresztúti állomások vezetnek. A nagy kápolnát az 1910-es évek tájékán építették újjá. Az oltárképen Szűz Mária látható a gyermek Jézussal.
A történelmi Komárom megye területéhez tartozó kürti plébánia joghatósága alá tartozó tartományi kegyhely a nagyszombati érsekségben. A törökvész idején Kürt falujának és környékének lakóit lemészárolták a törökök, és megölték Cigléd lakóit és az itt tevékenykedő pálos szerzeteseket is.
A törökök kiverése után új életre kelt a ciglédi szerzetesi közösség is, és mintegy újabb száz esztendőn keresztül szolgálták a környék hivő magyar népét, a Szűzanyát és a ciglédi szent kúthoz zarándokló búcsúsokat. Ebből a korból való a Segítő Szűzanya kegyképe, mely ez idő tájt egy fakápolnában kapott helyet. Ez a hagyomány II. József idején szakadt meg, amikor feloszlatták a szerzetesrendeket.
Pristyák Antal jómódú földbirtokos az 1900-as évek elején neoromán stílusú kápolnát építtetett a régi helyébe, az itt eltemetett négy pálos rendi remete sírja fölé. A búcsúsok hamarosan egy téglakápolnát emeltek a szent kút védelmére, az innen tovább vezető út mentén pedig fölállították a Fájdalmas Szűz hét stációját, valamint a keresztút tizennégy állomását téglából építve 1940-ben. A keresztút végén emelkedik a kegykápolna, melynek közelében az Örvendező Szűzanya hét stációja emelkedik. 1986-ban az általános restauráció eredményeként megújult az ősi kegyhely.
Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom: Búcsújárók könyve
A történelmi Komárom megye területéhez tartozó kürti plébánia joghatósága alá tartozó tartományi kegyhely a nagyszombati érsekségben. A törökvész idején Kürt falujának és környékének lakóit lemészárolták a törökök, és megölték Cigléd lakóit és az itt tevékenykedő pálos szerzeteseket is.
A törökök kiverése után új életre kelt a ciglédi szerzetesi közösség is, és mintegy újabb száz esztendőn keresztül szolgálták a környék hivő magyar népét, a Szűzanyát és a ciglédi szent kúthoz zarándokló búcsúsokat. Ebből a korból való a Segítő Szűzanya kegyképe, mely ez idő tájt egy fakápolnában kapott helyet. Ez a hagyomány II. József idején szakadt meg, amikor feloszlatták a szerzetesrendeket.
Pristyák Antal jómódú földbirtokos az 1900-as évek elején neoromán stílusú kápolnát építtetett a régi helyébe, az itt eltemetett négy pálos rendi remete sírja fölé. A búcsúsok hamarosan egy téglakápolnát emeltek a szent kút védelmére, az innen tovább vezető út mentén pedig fölállították a Fájdalmas Szűz hét stációját, valamint a keresztút tizennégy állomását téglából építve 1940-ben. A keresztút végén emelkedik a kegykápolna, melynek közelében az Örvendező Szűzanya hét stációja emelkedik. 1986-ban az általános restauráció eredményeként megújult az ősi kegyhely.
Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom: Búcsújárók könyve
Adatlapot készítette:
klo
Adatfelvétel ideje:
2023-01-06 00:16:19
Közeli objektumok
Horváthy-kastély (2.323 km)
Mindenszentek plébániatemplom (2.470 km)
Szűz Mária plébániatemplom (6.054 km)
Tájház és régészeti kiállítóhely (6.080 km)
Szent Mihály templom maradványai (6.088 km)
Pathó Pál síremléke (6.210 km)
Református templom (6.546 km)
Mészáros-kastély (10.556 km)
Református templom (10.998 km)
Borromei Szent Károly plébániatemplom (11.042 km)

