Carnuntum polgárvárosának maradványai
Ország:
Ausztria
Szélesség (lat):
N 48° 6,750'
Hosszúság (lon):
E 16° 51,483'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Régészeti emlék
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 5
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Hauptstraße 1A, 2404 Petronell-Carnuntum
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Carnuntum Pannonia, majd Pannonia superior provinciának a fővárosa volt a római korban. A kezdetben ideiglenes téli katonai táborból fejlődött állandó legiotáborrá, amely az idők során polgárvárossal egészült ki. A limesút és a Borostyánkő-út kereszteződéséhez közeli elhelyezkedése miatt nem csak a határvédelmi és közigazgatási, de a gazdasági-kereskedelmi szerepe is kiemelkedő volt.
Az első téli katonai tábort Kr. u. 6-ban létesítették a területen. 41-54 között hozták létre a legiotábort. 70 körül kezdődött el a polgári település élete, majd 124 táján városi jogokat kapott Municipium Aelium Karnuntum néven. Kibővített városi jogokat 194-ben kapott, s a teljes neve Colonia Septimia Septimia Aurelia Antoniniana Karnuntum lett. Ez a korszak jelenti a település fénykorát, a lakosság száma elérte az ötvenezret. A 4. században földrengés sújtotta a várost. Pannonia tartományt 433-ban adták át a hunoknak, s a római közigazgatás ekkortól hivatalosan is megszűnt.
Carnuntum romvárosának a feltárása a 19. század végén kezdődött el, s a mai napig folyik a hatalmas, a mai Petronelltől Bad Deutsch-Altenburgig húzódó területen. A legnyugatibb részen az egykori polgárváros épületei álltak, keletre a katonaváros volt, míg a kettő között az auxiliáris csapatok tábora volt. A hajdani polgárváros területén hozták létre azt a régészeti parkot, amelyben a múzeumi funkciók és kiállítóterek mellett az egykori épületek rekonstrukcióit is felépítették. A koordináták erre a létesítményre mutatnak.
Az első téli katonai tábort Kr. u. 6-ban létesítették a területen. 41-54 között hozták létre a legiotábort. 70 körül kezdődött el a polgári település élete, majd 124 táján városi jogokat kapott Municipium Aelium Karnuntum néven. Kibővített városi jogokat 194-ben kapott, s a teljes neve Colonia Septimia Septimia Aurelia Antoniniana Karnuntum lett. Ez a korszak jelenti a település fénykorát, a lakosság száma elérte az ötvenezret. A 4. században földrengés sújtotta a várost. Pannonia tartományt 433-ban adták át a hunoknak, s a római közigazgatás ekkortól hivatalosan is megszűnt.
Carnuntum romvárosának a feltárása a 19. század végén kezdődött el, s a mai napig folyik a hatalmas, a mai Petronelltől Bad Deutsch-Altenburgig húzódó területen. A legnyugatibb részen az egykori polgárváros épületei álltak, keletre a katonaváros volt, míg a kettő között az auxiliáris csapatok tábora volt. A hajdani polgárváros területén hozták létre azt a régészeti parkot, amelyben a múzeumi funkciók és kiállítóterek mellett az egykori épületek rekonstrukcióit is felépítették. A koordináták erre a létesítményre mutatnak.
Adatlapot készítette:
klo
Adatfelvétel ideje:
2024-11-15 12:29:17
Közeli objektumok
Keresztelő Szent János templom (0.277 km)
Szent Petronella plébániatemplom (0.822 km)
Pogány-kapu (0.955 km)
Carnuntum katonavárosának amfiteátruma (3.002 km)
Szent Miklós templom (3.913 km)
Szent István plébániatemplom (9.912 km)
Római villa maradványai (11.106 km)
Dunaszabályozási emléktábla (11.174 km)
Rotunda maradványai (11.192 km)
Nagymorva kori templom maradványai (11.210 km)

