Borospincék

Ország:

Lengyelország

Szélesség (lat):

N 49° 26,925'

Hosszúság (lon):

E 20° 13,652'

Védettség van?

nem tudom

Védettség száma:

Típus:

Agrár-ipari objektum

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 2

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Dworska 9, 34-435 Frydman

Egyéb adat:

A lengyel hadsereg 1918 novemberében vonult be Árva és Szepes vármegye északi területeire, miután Wilson amerikai elnök hatására önrendelkezési hullám vonult végig Közép-Európán. Ennek szellemében mindkét megyében alakult egy-egy Lengyel Nemzeti Tanács, amelyeknek a tagjai az anyagországhoz, a katolikus Lengyelországhoz való csatlakozást tűzték ki célul. Miután 1918. október 28-án kikiáltották a Csehszlovák államot, 1919 januárjában csehszlovák-lengyel háború robbant ki (Árva ás Szepes területén nem voltak fegyveres harcok), s ugyan ez hamar véget ért, azonban a csehszlovák csapatok megszállták a két vármegye északi részét is, mert a teljes egykori Magyar Királysághoz tartozó Felvidékre igényt tartottak. A viszony azonban elmérgesedett a helyi lengyel lakossággal, így ezen területek hovatartozása a párizsi békekonferencia elé került. Bár elsőre népszavazást javasolt a Legfelső Tanács Területi Bizottsága, végül a kibontakozó lengyel-szovjet háború miatt a területet hatalmi döntéssel osztották meg Csehszlovákia és Lengyelország között. Ennek értelmében az egykori Magyar Királyság területéből Lengyelországhoz került Árva vármegye északi részéből 14 település (Alsólipnicza, Alsózubricza, Bukovinapodszkle, Chizsne, Felsőlipnicza, Felsőzubricza, Harkabúz, Hladovka, Jablonka, Oravka, Pekelnik, Podvilk, Szárnya, Szucharova), illetve Szepes vármegyéből szintén 14 település (Alsólápos, Bélakorompa, Dercsény, Erdős, Feketebércz, Felsőlápos, Frigyesvágása, Kaczvin, Kislápos, Nedecz, Répásfalu, Szepesgyörke, Újbéla, Újterebes). Lengyelország 1920. augusztus 10-én vette birtokba az új területeket. Fontos részlet azonban, hogy míg Árva odacsatolt részein többségben volt a lengyel lakosság (az 1910-es népszámlálás szerint több mint 93 százalék), addig Szepes hasonló sorsú részében meghaladta a 94 százalékot a magukat szlováknak tartók aránya, s a lengyelek aránya az 1 százalékot sem érte el. A magukat magyarnak vallók aránya Árva Lengyelországhoz csatolt részében 0,8, Szepes Lengyelországhoz csatolt részében 1,1 százalék volt. A teljes Lengyelországhoz csatolt terület a Magyar Királyságból 589 négyzetkilométert tett ki.

Rövid leírás:

Az egykori észak-Szepes legészakibb települése Frigyesvágása volt, hiszen a Bialka túlpartján már Lengyelország terült el. Az 1820-ra datált építésű pincéket így részben a nedeci- (és a frigyesvágási) uradalom szükségletére, részben a történelmi országhatár adta lehetőségek kihasználására alakították ki. Frigyesvágásán vezetett át ugyanis egy régi kereskedelmi útvonal, amelyen a többi közt a magyar borokat szállították északra. A pincék ezek tárolására, egyes források szerint palackozására is szolgáltak (ezzel megnövelve az értéküket).

A frigyesvágási pincerendszer kétszintes, járatai félkör alakúak, mintegy hatszáz méter hosszúak. A szélességük hét, a magasságuk négy méter. A bejárataik két kőépítményből nyíltak, amelyek közül ma már csak az egyik van használatban. A huszadik század elejéig biztosan használatban volt a pincerendszer, a település elcsatolása után többször gazdát cserélt, a legnagyobb része ma is kihasználatlan.

Adatlapot készítette:

klo

Adatfelvétel ideje:

2026-06-02 09:46:31