Ország:

Szlovákia

Szélesség (lat):

N 48° 39,729'

Hosszúság (lon):

E 20° 31,995'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

Típus:

Üzlet

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 4

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Fő tér (ma: Námestie baníkov) közepén, a templomtól keletre.

Egyéb adat:

Rövid leírás:

A nagy múltú bányavárost a 13. században ide érkező, a környék érceit kitermelő, német ajkú bányász telepesek alapították. A település templomai, legfontosabb középületei, legtehetősebb polgárainak házai a középkori eredetű, téglalap alaprajzú fő téren, illetve az ebből nyíló utcákban épültek fel.

A Fő tér a mezőváros híres vásárainak hagyományos helyszíne, a kereskedelem központja volt. Ennek részeként épült ki itt az úgynevezett boltsor (tkp. egymáshoz csatlakozóan felépült üzletek sora) is. Erre utalnak az emelet homlokzati rendszerének kis ablakai, ablak-keretei, az övpárkány-szakaszok stb. Ezekben az egységek különbözősége, sajátos egyedi jellege jut kifejezésre. A boltsor kilenc (eredetileg nyolc) egymáshoz csatlakozó építmény együtteséből áll, fakonzolos egységes párkány zárja le, tetőzete hátra lejtő formában alakult ki, feltehetőleg a városi tanács 1833-ban hozott határozata nyomán, amely elrendeli a tér egységes építészeti jellegének kialakítását. A boltsor mint múltunknak több irányba mutató, beszédes tanúja több figyelmet érdemelne. Hadd idézzem ezzel kapcsolatban Dr. Korompay György szavait: \"A Rozsnyó jelképének méltán beillő szép őrtorony kimagasló érvényesülésének megkapó hatása nem független attól, hogy a látvány itt egy együttessel ismertet meg: a tornyának, a templom hajójának és ezek előterében a kis léptékű boltsornak az egységbe ötvözött együttesével. Egyszeri összetartozása mellett ez történelmi tartalmában tipológiai jellegzetességet fejez ki, mégpedig olyan formai alkatban, amelyben a középkort idéző központi funkciók sajátos topográfiai egymás mellé sorolásának erőteljes kölcsönhatású és szembesítésű feszültsége nyilvánul meg.\"

A boltsor funkcionális és településszerkezeti sajátosságokat tükröz; behatóbb vizsgálata külön feladat, s messze a középkorba vezet. Analógiáját ma már csak Erdély néhány városában találhatjuk meg (Dés, Újtorda stb.), bár a középkorban és az újkorban sok város főterét hasonló kép és beépítés jellemezte. Az eddigi helyszíni kutatások - az utolsót 1977-ben végezték - két irányba mutatnak. Először: a boltsor alatti, dongaboltozatos pincehelyiségek összeköttetésben vannak a középkori aranybányászat föld alatti folyosóinak labirintusával, ami azt jelenti, hogy eredetüket és rendeltetésüket tekintve nem kapcsolódnak sem a tatárjáráshoz, sem a huszita harcokhoz vagy a török háborúkhoz. Másodszor: valószínű, hogy fölépítése a mérőház falaihoz kapcsolódik. Ez azonban a városházával együtt a török időkben (1556-1594) elpusztult (amint Mikulik József írja Magyar kisvárosi élet 1526-1715 c. művében, 1604-ben romokban hevert).

A leírás Erdélyi Géza: Gömör vármegye klasszicista építészete. (Madách-Posonium, 1996.) műve nyomán készült.

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2013-04-12 15:58:39