Atya vára
Ország:
Horvátország
Szélesség (lat):
N 45° 14,086'
Hosszúság (lon):
E 19° 16,818'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Vár, várkastély
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
Cím:
A településtől közvetlenül NY-ra, a Duna jobb partján
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A ma Horvátországhoz tartozó Szerémségben, az itt szerb-horvát országhatárnak számító Duna jobb oldali magaspartján emelkedő löszháton, a 13-14. század fordulóján épült fel Atya vára, Sarengrád falu fölött. A település neve a magyar „Szár” szóból származik és ment át a horvát faluelnevezéssé. Nyilván arra utalhat, hogy Kükei Szár László (1326-51) nyitrai püspök egy időben itt tartotta rezidenciáját.
A várról, illetve uradalmáról már a 13. században említés történik az írott forrásokban, amikor is a Kükei (másutt Atyai) család birtokolta. A Délvidéken jelentős birtokokkal és hatalommal rendelkező Maróti család a 15. században szerezte meg Atyát és ekkorra keltezhetjük a ma álló épületrészek döntő többségét is. A Marótiak kihalása után, a 15-16. sz fordulóján a Geréb, majd a Perényi család nyer királyi adományt a várra. 1516-től az Enyingi Török családé egészen az e területen is szó szerint értendő mohácsi katasztrófáig. 1526-ban a törökök elfoglalták és lerombolták. Már e században is csak mint romot emlegetik és később sem épült újjá.
Ma a szabálytalan téglalap alakú platón a téglából épített vár egykori kaputornya áll fenn a legmagasabban. Ennek belsejében jól látszanak az egykori emeleti födémek és nyílászárók helyei éppúgy, mint az elpusztult gótikus boltozatok bordaindításai. A toronyból két oldalt kiinduló, egykor várudvart körülölelő falak szinte végig nyomon követhetőek a platón egészen az északi oldalig, ahol a löszfal lecsúszása miatt már korábban megsemmisülhettek a földalatti maradványok.
A várról, illetve uradalmáról már a 13. században említés történik az írott forrásokban, amikor is a Kükei (másutt Atyai) család birtokolta. A Délvidéken jelentős birtokokkal és hatalommal rendelkező Maróti család a 15. században szerezte meg Atyát és ekkorra keltezhetjük a ma álló épületrészek döntő többségét is. A Marótiak kihalása után, a 15-16. sz fordulóján a Geréb, majd a Perényi család nyer királyi adományt a várra. 1516-től az Enyingi Török családé egészen az e területen is szó szerint értendő mohácsi katasztrófáig. 1526-ban a törökök elfoglalták és lerombolták. Már e században is csak mint romot emlegetik és később sem épült újjá.
Ma a szabálytalan téglalap alakú platón a téglából épített vár egykori kaputornya áll fenn a legmagasabban. Ennek belsejében jól látszanak az egykori emeleti födémek és nyílászárók helyei éppúgy, mint az elpusztult gótikus boltozatok bordaindításai. A toronyból két oldalt kiinduló, egykor várudvart körülölelő falak szinte végig nyomon követhetőek a platón egészen az északi oldalig, ahol a löszfal lecsúszása miatt már korábban megsemmisülhettek a földalatti maradványok.
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2011-11-14 12:29:44
Közeli objektumok
Odescalchi-kastély (7.366 km)
Középkori városfal (7.587 km)
Kapisztrán Szent János templom és kolostor (7.696 km)
Berekszó vára (9.261 km)
Szerb ortodox kolostor (11.024 km)
Divsa szerb görögkeleti kolostor (17.590 km)
Ferences templom és rendház (17.798 km)
Hamam (török fürdő) (17.989 km)
Szent Pál templom (18.055 km)
Bácsi vár (18.143 km)

