Megújulásunk támogatója:  

a csend örök birodalmának egyetlen igaz lakója

Pornóapáti Ómajora Jézus szobrával, Pornóapáti
Pályázó: krisztike000
Kép dátuma: 2014.11.10 10:30
Feltöltés dátuma: 2014.12.04 05:34

Jézus szobra Pornóapáti Ómajorában: A Pornóapátihoz közeli, közvetlenül az országhatár mellett fekvő Ómajor a Pinka-völgye egyik legérdekesebb történeti emlékhelye lehetne. Itt állt az 1221-ben alapított pornói apátság, amelynek jelentősége (és mérete is) a jáki vagy a lébényi templomhoz hasonlítható. A XV. századig a cisztercitáké volt. A szentgotthárdi ciszterek által bekebelezett pornói monostor kegyurasága 1325-ben a monostor alapítójával való azonos származás jogán visszaszállt a Ják nemzetség egyik ágára. A Szent Margit, illetve a Boldogságos Szűz tiszteletére alapított cisztercita apátság kegyuraságát László király 1457-ben a monyorókeréki Ellerbach Bertold patronatusa alá helyezte. A család kihalása után Bakócz Tamás lett a kegyura, majd ennek halála után Pornó Erdődy Péter tulajdonába került. A monostor ismert apáturai: 1401 Mathias abbas, 1423 Stephanus abbas, 1510 Cinradus abbas, 1525 Polydorus abbas voltak. Az 1532. évi török hadjárat miatt a szerzetesek elhagyták a monostort, Borsmonostorba települtek, a volt monostorukat pedig a törökök kifosztottak és felgyújtottak. Kegyurai a mocsaras területen álló, és fahidakon megközelíthető monostort castellummá (várrá) erődítették. A Verancsics Antal által kialakíttatott sáncok és vizesárkok ma is érzékelhetők. Az apátságot a XVII. század elején szintén építik, amiből arra lehet következtetni, hogy továbbra is fontos szerepe volt. Draskovich György győri püspök - akinek a buzgólkodása folytán a jezsuiták másodszor telepedtek meg hazánkban - 1643-ban tartozékaival együtt a soproni jezsuitáknak adományozta a kolostort. XIV. Kelemen pápa 1773-ban feloszlatta a rendet, ezért 1774-ben a Kamara tulajdonába és a tanulmányi alaphoz kerül a kolostor. A háború előtt utoljára a bajor királyi-hercegek magyarországi uradalmához tartozott. II. József idejében olyan része állt még a monostornak, hogy a tiszttartó és családja kényelmesen ellakhatott benne. Közben, 1799-ben a templomot lebontották. Az egykori cisztercita apátság - ha nem is egy-kettőre, de lassanként uradalmi majorrá változott. Az újabb építkezéseknél felhasználták a régi épületek maradványait. Az új tiszti lakok - a mai Ómajor - már a monostor köveiből épültek. A XVIII. század közepére a monostor már teljesen elpusztult, a templom kőépülete pedig boltozott szentélyével, sekrestyéjével, kőkórusával és két harangot őrző tornyával siralmas állapotba jutott. Felszerelése (három oltár, képei, szobrai, fapadjai) még megvoltak. 1799-ben a templomot teljesen lebontották, 1870-ben már csak az épületek nyomai voltak láthatók. Az apátsági épületek romjai a műemlék jellegű Ómajor területén találhatók. Az apátság emlékét a falu római katolikus templomában található, 1493-ban készült (az ország ma is működő legrégibb) harangja, és a templomából származó néhány töredék oszloplábazat és nyíláskeret őrzi. 1803-ban Esterházy Károly szerezte meg a pornói uradalmat, majd Lichtestein hercegé, utána Modenai Ferenc főhercegé, akitől a bajor királyi családhoz került. A birtok 1945-ig volt a tulajdonukban. Ez idő alatt már az uradalomhoz erdő és vízerőmű is tartozott, villanyvilágítás is volt Pornó községben. Pornó helység a története során mindig központi szerepkört töltött be. A község a Szombathely, Ják, Körmend, Graz, illetve Rohonc felé vezető utak tengelyében ált. A Párizsban tanult ciszterci szerzetesek, magukkal hozták a szellemi élet friss áramlatait, és közvetítették az értékközpontú világ haladó szellemiségét. A kolostorban a könyvtár mellett iskola és jó hírű kőfaragó műhely működött. Gazdaságának haladó szelleme kisugárzó hatással bírt a mező- és erdőgazdálkodásból élő falu fejlődésére. Az apátsági település a környező települések felett álló régiós közigazgatási szerephez jutott, volt mezőváros, járási és körjegyzőségi székhely is. Földrajzi helyzeténél fogva múltja szorosan kapcsolódik a határvidék történelméhez. A Római Birodalom idején a Pinka folyó 500 méter kiterjedésű mocsaras árterülete és a kiterjedt erdőségei miatt a limes rendszer része. A honfoglalás után a gyepűrendszer peremterülete, majd 1923-ban a település határa lett a magyar-osztrák államhatárként kijelölve. Az utolsó világi tulajdonos Pehr Kajetán, egy németlövői (Deutsch Schützen, a szomszéd falu, ma Ausztriához tartozik) középbirtokos volt. Az Ómajor előtt álló két szobrot is az ő családja állíttatta, miután a Pehr-fiúk visszatértek a világháborúból. Pehrtől államosították a majort, majd a TSZ ideje következett, 1960-tól. Ekkoriban kertészeti tevékenységet is folytattak itt, illetve szőlőoltványokat ültettek. Ómajort állattartásra és gabonatárolásra használták. Miután elkészültek az új épületek, ezekre már nem volt szükség. A hidegháborús időkben a terület műszaki zárban volt, funkció szempontjából értéktelenül, az épületeket vegyszerraktárként használták, erre az egyik melléképületben látott halomra szétszórt vegyszeres üvegekből lehet következtetni. A szántóföld a TSZ 1993-as megszűnése óta hever parlagon. A privatizáció során Ómajor az önkormányzaté lett, mert a falubeliek egyfelől tisztában vannak a műemlékvédelmi követelményekkel, másfelől tiszteletben tartják, ha valami a másé, még ha tulajdonjogilag már nem is van így. És minthogy Pehr Kajetán fia, Ferenc a rendszerváltás idején még élt a faluban, nem akarta volna senki „előle” megvenni a majort. A kárpótlás során mégsem került hozzá. Bár elvileg igényt tartott volna rá, addigra már idős ember volt, a háttere nem volt meg hozzá, hogy foglalkozzon vele, a család egy része addigra már külföldön élt. Így maradt Ómajor akkor az önkormányzatra. Ha alkalmanként mutatkozott is némi szándék a lepusztúlt Ómajor megmentésére, hiányzott hozzá az akarat és az anyagi erő. A műemléki védelem miatt régészeti feltárás nélkül még egy gyümölcsfát sem lehet itt elültetni, hiszen a talaj is védett. 2001-ben Valter Ilona és P. Hajmási Erika régészek vezetésével zajlott ásatás, addig csak források alapján volt tudomás az apátságról. A talajban van az apátsági temető, az épületek negatív falai (ahol kiszedték az alapot, és feltöltötték földdel, azt a régészek ki tudják mutatni). Megtalálták a vizesároknak, a farkasveremnek, a kolostor udvari részének, a várnak, a halastavaknak és ezek megtáplálásainak nyomait. A feltárás bizonyította az apátság kiterjedését, ez szolgált a műemléki védelem megerősítésére. Az Ómajor az elmúlt években többször szerepelt a sajtóban is. Aktuálpolitikai felhangú cikkek is megjelentek. Változás nincs, Pornóapáti - Ómajorban a helyzet változatlan.

a csend örök birodalmának egyetlen igaz lakója

 
 

Eddig 1 ember értékelte.

Értékeléshez jelentkezz be!

2015.01.07 20:45 Konti04Értékelés: 2 

Határozottan jobbra dől a fotó.

a forduló összes képe
fotópályázat