Megújulásunk támogatója:  

a Tettye romjai között

az egykori Szathmáry-palota maradványai (Tettyei romok), Pécs
Pályázó: krisztike000
Kép dátuma: 2014.11.29 10:45
Feltöltés dátuma: 2014.12.04 05:19

Szathmáry György 1505-1521 között Pécs püspöke volt, és uralkodásának idején a püspöki palota bővítése mellett a Tettyén egy reneszánsz villapalotát építtetett, amely nyaralóként üzemelt. Az épület U alakú volt, dél felé nyitott udvarral rendelkezett, a délkeleti oldalon pedig torony kapcsolódott a falakhoz, amely őrtoronyként és minaretként funkcionált. A török hódoltság idején (1543-1699) dervisek (török szerzetesek) éltek a palotában, az épület egy török derviskolostorként üzemelt, amit ekkor a törökök „Tekke”-nek hívtak, a bektasi dervisek pedig Tirana határában álló központi kolostorát az albánok ma is „Tettye”-nek hívják, innen származik a „Tettye” elnevezés is. A palota épségben került a törökök kezébe, akik nagyon csekély változtatással használták fel saját céljaikra. A még jelenleg álló falakon a török átépítés nyomokban sem lelhető fel. A XVII. század végén Boszniából katolikus bosnyákok érkeztek Pécs Tettye városrészére, meghatározva a városrész jövőbeli arculatát és történelmét. Így a Tettye a XX. század elejéig a bosnyákság érdekszférája maradt. A Szathmáry-palota a XVIII. század elején már romos állapotban volt, ekkor a pécsi káptalanhoz került, majd a század végén teljesen lakatlanná vált, a XIX. század elején pedig végleges pusztulásnak indult: a köveit elhordták, a díszeit letördelték. A palota viszonylag ép falfelületeit 1904-ben konzerválták. A Tettye Pécs városának egyik legszebb tája parkkal, romokkal, barlanggal és arborétummal. A Tettye-völgy jelenlegi felszíne a kőzetek ezer éven át folytatott bányászatával alakult ki. Az egykori kőfejtők, ahonnan a bányászott kőanyagokat Pécs egész területén felhasználták, mára teljesen beépültek. A kedvező lehetőségek miatt már az ókorban építettek vízenergiával működő malmokat a völgyparton, amelyek maradványait az újkori bányászat, az ivóvízhálózat kiépítése miatt teljesen elbontották. A rómaiak idején a Tettye kívül esett a Sopianae város területén, és a vizét nem vezették be a városba, mivel vezetékeit a víz erős meszessége eldugította volna, ezért engedték a patakot inkább a város mellett folyni. A XI. századtól a várostól különálló, főleg gödörházakból álló lakóterület alakult ki. A XV. századtól az ipar fejlődése nagyobb arányú lett, ekkor indult látványos fejlődésnek a Tettye utca, a Majorossy Imre utca és a Felsőmalom utca környéke, főként az itt fakadó Tettye patak bővizű forrásainak köszönhetően. Ezt a területet „Malomszeg”-nek nevezték el, mivel itt húzódtak sorban a korabeli gabonaőrlő-, lőpor- és papírmalmok, valamint a tímárok és a tabakosok (dohányfeldolgozók) malmai. Jelentős céhük volt itt az ötvösöknek és az aranyműveseknek is, akik királyi megrendelésre dolgoztak. A Tettye városrész hosszú évtizedeken keresztül a város legelhanyagoltabb területei közé tartozott, majd a rendszerváltást követően megkezdődött a városrész épületállományának folyamatos felújítása, a városkép jellegét megőrzendő szigorú szabályozási terv készült annak érdekében, hogy a városrész megújulása során a településkép megőrizze egyedi arculatát. A 4,5 hektáros Tettye park ma már teljes egészében a kikapcsolódást szolgáló zöldövezet, nyaranta a kastély romjai közt működik a 250 férőhelyes nézőtérrel ellátott szabadtéri színpad is. A XIX-XX. század fordulóján egyre több nyaraló épült a Tettye városrészen. A városrész népszerűsítése Reéh Györgynek, a Mecsek Egyesület alapító tagjának köszönhető, az ő kezdeményezésére történt meg a park déli részén található, elhanyagolt állapotban lévő barlang rekonstrukciója, amely 1906 júniusában nyílt meg a „Pokol kapuja”-ként elnevezett turista attrakcióként, aminek keretében egy mesterséges vízesésen áthaladva a barlangba lépőket sejtelmesen megvilágított színes őslények, repülő papírgyíkok és egy kaszásnak öltözött ember ijesztgette. A karsztforrás vizéből kivált forrásmészkőben található a 200 m hosszú Tettyei Mésztufa-barlang, amely Magyarországnak az egyik jelentős kiterjedésű felszín alatti üregrendszere a lillafüredi Anna-barlang és a Budapest Budai Vár-barlangja mellett. Ezt a barlangot az 1920-as években bezárták, bejáratait befalazták, majd 2005-től kezdték a felújítását, és 2008 áprilisának elején ismét megnyitott a nagyközönség előtt. Az állandóan 13 Cº-os barlang ma a Duna-Dráva Nemzeti Park bemutatóhelyeként üzemel látványos kiállításokkal.

a Tettye romjai között

 
 

Eddig 2 ember értékelte.

Értékeléshez jelentkezz be!

2015.01.07 20:44 Konti04Értékelés: 1 

Igen, életlen a fotó.

2014.12.12 15:38 Bond079Értékelés: 1 

Életlen és nagyon kontrakasztos kép, sok zavaró tényezővel. Nem fotópályázatra való alkotás.

a forduló összes képe
fotópályázat