Megújulásunk támogatója:  

Budafoki Kálvária (Golgota)

Budafoki Kálvária (Golgota), Budapest
Pályázó: krisztike000
Kép dátuma: 2014.11.18 11:20
Feltöltés dátuma: 2014.11.20 03:42

Egykor Budafok területén egy kis középkori falu állt, amely a török időkben elnéptelenedett. Később 1698-ban Savoyai Jenő német főnemes birtoka lett a Csepel-szigeti uradalom szőlőhegyeként, melyet „Promontorium”-nak neveztek el. Savoyai Jenő halála után, 1739-ben Promontor önálló település, a többségükben Csepelről átjött német szőlősgazdákból kialakult zsellérközség lett. A német és szerb lakosai virágzó szőlőkultúrát hoztak létre, amely 1886-1910 között a filoxéra járvány pusztítása javarészt tönkrement. Ezt követően szőlőt más gyümölccsel, pl. őszibarackkal pótolták, ennek köszönhetően gyors fejlődésnek indult az élelmiszeripar, Promontor nagyközség lett, majd 1886-ban a „Budafok” nevet kapta. Az első kálváriát 1761-ben a promontori telepesek készítették el vörösfenyő kesztekből, melyeken fémlemezekre festett Krisztus és latorok voltak. Ezeket a kereszteket úgy helyezték el, hogy messziről, például a Dunáról is látható legyen, így a kálvária fontos része lett a vallásos életnek, a körmeneteknek. Később, 1808-ban rózsaszínű márványra cserélték le a fakereszteket, ekkor már a korpuszok is márványból készültek. Ezek sajnos a történelem során elvesztek, ma kemény mészkőből faragott korpuszok láthatók a márvány kereszteken. A kálvária alatti kis üreg megnagyobbításával alakították ki a Szent Sír fülkéjét, ami 1934. szeptember elején került restaurálásra a budafoki családok összegyűjtött filléreiből a Budafoki oltáregyesület által. 1991-1993 között Szabó Péter helyi szobrász a szobrok nagy részét újrafaragta.

Budafoki Kálvária (Golgota)

 
 

Eddig 2 ember értékelte.

Értékeléshez jelentkezz be!

2014.12.05 14:14 Szőnyi IstvánÉrtékelés: 1 

Eredetileg nem terveztem, hogy hozzászólok ehhez a képhez, de az alábbi hozzászólásról a Tanár úr kérem "Magyarázom a bizonyítványom" remek novellája jutott eszembe. A különbség csak annyi, hogy családi körben teljesen helyénvaló a bizonyítvány magyarázása, ez viszont egy fotópályázat, ahol ha egy fotót magyarázni kell, már régen rossz. A legjobb szándékkal hívom fel a szerző figyelmét, hogy a kép nézője számára tökéletesen érdektelenek a felvétel készítésének körülményei. A képnek kell önmagáért helytállnia, sem a nézőket, sem egy esetleges zsűri tagjait nem fogják meghatni a szerző által hivatkozott "mentő körülmények". Ám ez még csak a dolog általános része. Mint mindig, az ördög ezúttal is a részletekben bújik meg: a mentségül felhozott körülmények kel az a legnagyobb baj, hogy fotográfiai szempontból egyszerűen nem számítanak hivatkozási alapnak. Nemcsak nem illik rájuk hivatkozni, hanem - és ez a lényeg - maga a fotografálás nem más, mint az ilyen természetű körülményekből fakadó nehézségek magas színvonalú leküzdése. Úgy, mintha nem is léteztek volna. Még hogy "nem volt napos idő" - mintha csak napos időben (értsd: ideális fényviszonyok között) lehetne jó képeket készíteni. Erre szokták mondani: "jó időben bárki tud nyaralni". Bár a fotográfia, ahogy a magyar neve is kifejezi, technikai értelemben valóban fény-képezés, de ha csak napos időben lehetne jó képeket készíteni, akkor fel nem foghatom, miért vannak tele a múzeumok és képtárak borús időben készült emblematikus fotók tömegeivel. Az pedig, hogy a megörökíteni szándékozott téma elemei "csak így fértek bele valahogy egészben", mert az adott helyszínen nem volt elég hely, hát ez is olyasmi, amire megint nem illik hivatkozni. A fényképezés ott kezdődik, amikor a a fotós a tervezett/elképzelt kompozícióhoz/képkivágáshoz olyan fókusztávolságot (optikát) és nézőpontot választ, ami a céljához és vizuális mondanivalójához leginkább megfelelő. Az nem fotózás, hogy "addig megyek hátra, amíg a téma bele nem fér a keresőbe". Aki nemcsak így kattintgat, hanem megtanulta a fotózás szakmai alapjait is - én sajnos nem tartozom ezek közé -, annak természetes, hogy a különböző témákhoz különböző gyújtótávolságú, következésképpen különböző látószögű optikák valók a halszemtől az extra teleobjektívekig. Vagyis az egyszerűen nem lehet mentség, hogy "a téma nem fért bele a képkivágásba". Még akkor sem, ha valaki - mint például én sem - nem rendelkezik ilyen cserélhető objektívparkkal. Egy egyszerű kompaktgéppel is meg lehet oldani, hogy még egy ilyen korlátozott térben is beleférjen a teljes kálvária.

2014.12.01 16:33 krisztike000 

A fotó készítésénél sajnos közrejátszott az, hogy ez a Kálvária igen csak a fenyőfák alatt van, meg ha jól emlékszem, nem volt napos idő. Emellett sajnos a fák ágai is kicsit takarják a szobrokat, meg öröm hogy így sikerült egyben lefotózni, mert ehhez a Kálváriához lépcsőkön kell felmenni, és ahogy felérsz erre teraszra, sajnos nem túl nagy hely, szóval csak így fértek bele valahogy egészben.

2014.11.30 21:54 SzyaÉrtékelés: 3 

Mint fotó közepes: a két lator is teljesen beleférhetne, a fényviszonyok is elég szürkék. De szép ez a szoboregyüttes: Szt. János, Szűz Mária, Mária Magdolna, a latrok és Jézus.

a forduló összes képe
fotópályázat