Megújulásunk támogatója:  

Jindrich Snopek apát mennybemenetele

Szűz Mária (Nagyboldogasszony) kolostori templom, Kutná Hora
Pályázó: krisztike000
Kép dátuma: 2014.11.15 14:00
Feltöltés dátuma: 2014.11.20 01:16

A Szűz Mária (Nagyboldogasszony) katedrális Csehországban a cisztercita apátságnak a legrégebbi, a legnagyobb és a legigényesebben megépített épülete, mely az 1300 körüli időszakból maradt fenn. Az épület a XIII. századi cseh gótikus építészet legjelentősebb munkái közé tartozik, a prágai Szent Vid székesegyház befejezése előtt ez lett az első katedrális cseh földön, amely kifejezetten a közép-európai gótika kezdeti önálló fejleményévé alakult át. A francia katedrálisok ihlette székesegyház Heidenreich apát idején, 1290-től 1320-ig épült, amelyet az előtte itt állt cisztercita kolostorhoz építettek hozzá, kibővítve vele a kolostort. A nagytemplom helyén közvetlen egy román stílusú templom állt, de ez a XIII. század utolsó negyedére elpusztult, ennek helyén kezdték megépíteni a jelenlegi katedrálist. A csehországi cisztercita apátság itt Kutná Hora Sedlec kerületében 1142-ben alakult meg az olomuci Jindricha Zdíka püspök kezdeményezésére. Majd miután néhány évvel később egy bányászat során ezüstérclerakódást találtak a kolostor közelében, ez a cisztercita rend számára hatalmas gazdagságot hozott a kolostorral egyesített hatalmas templomuknak a megépítéséhez. A székesegyház megépítésében a latin kereszt (petilodím) formáját követték, egy 50 m hosszú főhajója és 4 mellékhajója van 7 kápolnának a gyűrűjével a szentély körül. A templom teljes hossza 87 m. A XVIII. század derekára elkészült a templombelső díszítése is, amin Petr Brandl, Michael Leopold Willmann, Jan Krystof Liska, Jan Jakub Stevens ze Steinfelsu, Juda Tadeás Supper festők, valamint Matej Václav Jackel szobrász és mások is dolgoztak, műveik gazdagon díszítik a falakat. 1421-ben a husziták felégették a katedrálist, amely ezután 279 évig romos állapotban volt egészen addig, amíg Jindrich Snopek apát elkezdte a kolostor barokk felújítását. A templom rekonstrukcióját 1700-ban kezdte Pavel Ignác Bayer jihlavai mester, aki egyben Prága óvárosának az építésze is volt. Közben meghívást kapott Jan Blazej Santini, aki megtartotta és továbbépítette a templom gótikus jellegét a maga barokk szellemében. A székesegyház felújítása 1709-ben fejeződött be, ami Santini első jelentős műve lett, és ajtót nyitott előtte a Plasy és a Zdár nad Sázavou területén lévő cisztercita kolostorokhoz. 1709-1759 között új gyülekezeti termet is építettek, ez a hatalmas falfestményekkel díszített terem a katedrálistól keletre áll, és oldalszárnyakkal kapcsolódik hozzá. Miután 1783-ban II. József császár bezáratta a kolostort, ezt a termet 6 évvel később dohányfeldolgozó üzemmé alakították át, amely a mai napig működik itt. A kolostor bezárásával a templomot is bezárták, azonban átvette a közelben ledöntött Szent Fülöp és Jakab templom plébániát ellátó szerepét. 1995-ben a katedrális Kutná Hora többi műemlékével együtt az UNESCO Világörökségek listájára került. 2001 óta szerepel a templom a „Cseh Köztársaság Építészeti Öröksége” nevű programban, ami gondoskodik a karbantartásáról.

Jindrich Snopek apát mennybemenetele

 
 

Eddig 0 ember értékelte.

Értékeléshez jelentkezz be!

a forduló összes képe
fotópályázat