Váraljai Szentháromság templom
Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 48° 8,422'
Hosszúság (lon):
E 17° 5,853'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Templom
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Mária Terézia (ma: Žižkova) utca
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A középkori eredetű utca egykor a város fontos közlekedési útvonala volt, házaiban számos előkelőség lakott, ill. intézmény működött. A 20. század második felének tragikus városfejlesztési elképzelései az egykori pozsonyi Váraja és Terézváros negyedek szinte teljes pusztulását, lebontását okozták. A szerencsésen (?) megmenekült épületek gyakran bután állnak a gazzal küszködő senkiföldje és az új gyorsforgalmi utak szorításában...
Az egyik fontos, a dózerolást túlélő épület a Szentháromság templom, melynek alapkövét 1734-ben tette le Berényi József püspök. Felszentelésére 1738-ban került sor. A barokk stílusú épület egy keletelt, félköríves szentélyzáródású templomból és egy ezzel egy időben épültnek látszó, de valószínűleg 19. századi, plébánia szárnyból áll. Utóbbi a szentély déli oldalához csatlakozó, két szintes, nyeregtetős, barokkos oromzatú épület. A templom tetőgerince fölé a nyugati, attikás homlokzat közelében rézlemezzel borított, barokkos sisakú torony emelkedik, melybe órát is helyeztek.
Az erősen átalakított környéken a nyugalom kis szigetének számít a templomudvar, melynek bejáratát Nepomuki Szent János és Szent Flórián barokk szobrai keretezik.
A templom sohasem emelkedett önálló plébániai rangra, mindig a közeli Szent Márton templom egy helyettes plébánosa szolgált itt, aki ugyan köteles volt helyben lakni és minden szükséges szolgálatot elvégezni, de pl. az anyakönyveket mindig be kellett szolgáltassa a Szent Márton plébániájára.
A ma is jó karban lévő templom és a plébánia 1957-ben esett át jelentősebb műemléki felújításon.
Az egyik fontos, a dózerolást túlélő épület a Szentháromság templom, melynek alapkövét 1734-ben tette le Berényi József püspök. Felszentelésére 1738-ban került sor. A barokk stílusú épület egy keletelt, félköríves szentélyzáródású templomból és egy ezzel egy időben épültnek látszó, de valószínűleg 19. századi, plébánia szárnyból áll. Utóbbi a szentély déli oldalához csatlakozó, két szintes, nyeregtetős, barokkos oromzatú épület. A templom tetőgerince fölé a nyugati, attikás homlokzat közelében rézlemezzel borított, barokkos sisakú torony emelkedik, melybe órát is helyeztek.
Az erősen átalakított környéken a nyugalom kis szigetének számít a templomudvar, melynek bejáratát Nepomuki Szent János és Szent Flórián barokk szobrai keretezik.
A templom sohasem emelkedett önálló plébániai rangra, mindig a közeli Szent Márton templom egy helyettes plébánosa szolgált itt, aki ugyan köteles volt helyben lakni és minden szükséges szolgálatot elvégezni, de pl. az anyakönyveket mindig be kellett szolgáltassa a Szent Márton plébániájára.
A ma is jó karban lévő templom és a plébánia 1957-ben esett át jelentősebb műemléki felújításon.
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2012-09-04 22:46:54
Közeli objektumok
Brämer-kúria (0.018 km)
Halász és hajós céh háza (0.051 km)
Pozsonyi vár (0.255 km)
Földalatti zsidó temető (0.472 km)
Váraljai Szent Miklós templom (0.515 km)
Jó Pásztor-ház (0.524 km)
Szentháromság szoborcsoport (0.559 km)
Terézvárosi (Szent Miklós) katolikus temető (0.565 km)
Szent Márton-dóm (0.570 km)
Városfal megmaradt szakasza (0.578 km)

