Keresztelő Szent János templom

Ország:

Lengyelország

Szélesség (lat):

N 49° 30,644'

Hosszúság (lon):

E 19° 43,076'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

Típus:

Templom

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 4
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A temetőben áll a 7-es számú (E77) út mentén, annak nyugati oldalán.

Egyéb adat:

A lengyel hadsereg 1918 novemberében vonult be Árva és Szepes vármegye északi területeire, miután Wilson amerikai elnök hatására önrendelkezési hullám vonult végig Közép-Európán. Ennek szellemében mindkét megyében alakult egy-egy Lengyel Nemzeti Tanács, amelyeknek a tagjai az anyagországhoz, a katolikus Lengyelországhoz való csatlakozást tűzték ki célul. Miután 1918. október 28-án kikiáltották a Csehszlovák államot, 1919 januárjában csehszlovák-lengyel háború robbant ki (Árva ás Szepes területén nem voltak fegyveres harcok), s ugyan ez hamar véget ért, azonban a csehszlovák csapatok megszállták a két vármegye északi részét is, mert a teljes egykori Magyar Királysághoz tartozó Felvidékre igényt tartottak. A viszony azonban elmérgesedett a helyi lengyel lakossággal, így ezen területek hovatartozása a párizsi békekonferencia elé került. Bár elsőre népszavazást javasolt a Legfelső Tanács Területi Bizottsága, végül a kibontakozó lengyel-szovjet háború miatt a területet hatalmi döntéssel osztották meg Csehszlovákia és Lengyelország között. Ennek értelmében az egykori Magyar Királyság területéből Lengyelországhoz került Árva vármegye északi részéből 14 település (Alsólipnicza, Alsózubricza, Bukovinapodszkle, Chizsne, Felsőlipnicza, Felsőzubricza, Harkabúz, Hladovka, Jablonka, Oravka, Pekelnik, Podvilk, Szárnya, Szucharova), illetve Szepes vármegyéből szintén 14 település (Alsólápos, Bélakorompa, Dercsény, Erdős, Feketebércz, Felsőlápos, Frigyesvágása, Kaczvin, Kislápos, Nedecz, Répásfalu, Szepesgyörke, Újbéla, Újterebes). Lengyelország 1920. augusztus 10-én vette birtokba az új területeket. Fontos részlet azonban, hogy míg Árva odacsatolt részein többségben volt a lengyel lakosság (az 1910-es népszámlálás szerint több mint 93 százalék), addig Szepes hasonló sorsú részében meghaladta a 94 százalékot a magukat szlováknak tartók aránya, s a lengyelek aránya az 1 százalékot sem érte el. A magukat magyarnak vallók aránya Árva Lengyelországhoz csatolt részében 0,8, Szepes Lengyelországhoz csatolt részében 1,1 százalék volt. A teljes Lengyelországhoz csatolt terület a Magyar Királyságból 589 négyzetkilométert tett ki.

Rövid leírás:

A keletelt, egyhajós, a nyolcszög három oldalával záródó szentélyű épület a szétszórt település központjában, a temetőben áll a 7-es számú (E77) út mentén, annak nyugati oldalán.

A fatemplomot, amely Árva Lengyelországhoz csatolt részének egyik legjelentősebb épített emléke, 1650 és 1656 között építették, miután 1648-ban létrehozták a vidék első katolikus plébániáját az ellenreformáció jegyében (magát a települést 1585-ben alapították). A templom kő alapra helyezett vörösfenyőből épült, vasszögek felhasználása nélkül. 1728-ban a fatemplomot kőből készült kápolnával egészítették ki. Ma látható négy fiatornyos harangtornya 1901-ben készült, miután a korábbi barokk, hagymakupolás tornyot lebontották. Jelenlegi tetőszerkezete 1935-ben készült.

A templomot a magyar szentek templomaként is ismerik. Kazettás mennyezete, képei, díszítése késő reneszánsz, míg az oltárok barokk stílusúak. A képeket a templom építését követően mintegy egy évszázadon át, több ciklusban készítették ismeretlen festők.

Mint Udvarhelyi Nándor leírásában szerepel: „A templom fő dísze a falakat és mennyezetet beborító 14 nagy alakú kép, mely Keresztelő Szent János életét mutatja be. Minden képen latin nyelvű szentírási idézet utal a tartalmára. A képek a templom felépülését követően, a XVII. század második felében készültek. A magyar látogató számára különösen értékes a magyar szenteket ábrázoló képsorozat. Nincs még egy templom a Kárpát-medence területén, ahol a szentéletű magyarok ilyen nagyszámú, festett képgalériája tárulna a látogató elé.

1693-1705 között a magyar Barna Gábor volt Oravka plébánosa. Ő kezdeményezte a magyar szentek portréinak megfestését, a jezsuita Hevenesi Gábor 1692-ben Nagyszombatban megjelent „Indicia Sanctitatis Ungaricae” – Régi magyar szentség című könyvének metszetei alapján. A kifestést 1711-ben fejezték be. Az 52 ábrázolt metszet közül – a későbbi átfestések miatt – ma 49 magyar szent szerepel a templomban. A képsorozat a szentély északi oldalán Szent István királlyal kezdődik. Mellette Szent Imre és Szent László képe található. A szentély déli oldalán függ Salamon király öregkori képe, aki a legenda szerint megbánva élete tévedéseit, remeteként halt meg. Mellette a lengyel Szent Kázmér „választott magyar király”, majd az Árpád-ház rokonságában álló Skóciai Szent Dávid és Szent Lajos Toulouse-i püspök ábrázolása található.

A szentély két oldalán álló stallumok hátlapjára tíz magyar püspök szent képét festették. A hajó falain, valamint a karzaton folytatódik a férfi magyar szentek és boldogok képsorozata. A mennyezet alatt a hajó mindkét oldalán végigfutó lezáró részen női szentjeinket ábrázolták. Minden képhez rövid latin nyelvű felirat is tartozik, ami tájékoztat arról, hogy kit ábrázol a kép, s milyen szerepet játszott a magyar történelemben. E szentek legnagyobb része Árpád-házi és velük rokonságban lévő személy, vagy az Árpád-korban élt. (43 szent). Oravka templomát tehát bátran nevezhetjük a magyar szentek templomának is.

A karzat oldalfalán a Tízparancsolat előírásait ábrázolták, 10 szöveg nélküli festményen. A képsor kultúrtörténeti szempontból is érdekes, mert a kor paraszti, polgári és nemesi viseletének egyetlen ismert ábrázolása a vidéken. A karzat feljáró melletti kép a pokolra jutók gyötrelmeit mutatja be. A karzat orgona felőli oldalán 13 zenélő angyalt ábrázoló képsorozat látható. A karzat hátsó falán az adományozó lengyel Monyák család címerét helyezték el, akik 1674-ben I. Lipót császártól magyar nemesi címet nyertek.”

A templomot az 1990-es években újították fel, azóta kisebb lépésekben folyik a berendezés konzerválása.

Adatlapot készítette:

klo

Adatfelvétel ideje:

2026-05-20 18:09:02