Georg Winter városbíró emlékműve

Ország:

Szlovákia

Szélesség (lat):

N 49° 17,609'

Hosszúság (lon):

E 21° 16,337'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

Típus:

Emlékmű

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Dlhý rad és Jiráskova utcák kereszteződésénél, a középkori várost övező kőfal rendszert kívülről övező parkban, a belvárostól északnyugatra

Egyéb adat:

Rövid leírás:

Az Árpád-kori eredetű Bártfa német területről érkező telepesei a 14. századra a Magyar Királyság egyik legjelentősebb városát építették fel. A zömmel távolsági kereskedelemmel és kézműiparral - ötvösséggel, textilgyártással - foglalkozó bártfaiak hatalmas főtér köré épült házaikat a tatárjárás után kőfallal övezték, melyeket a következő évszázadokban újabb tornyok, bástyák, barbakánok és újabb falövek, vizesárkok építésével erősítették meg.

A középkort viszonylagos békében átvészelő város elhelyezkedése folytán gyakran került a Habsburg magyar királyok és az Erdélyi Fejedelemség egymással küzdő seregeinek útvonalába. A 17. század végén pedig a kezdődő kuruc háborúk érintették a területet. Ez utóbbi időszak egyik hadmozdulatának idején történt eseménynek állít emléket egy becses bártfai emlékmű.

A középkori belvárost övező kettős, illetve északon hármas védőfal rendszeren kívül, ezek északnyugati előterében, egy rendezett, városi park található. Itt, egy kis dombon áll Georg Winter bártfai városbíró emlékköve. (A ritka, magyar nyelvű leírások Györgynek, míg a mindenhol olvasható szlovák szövegek Jurajnak írják, de életében alighanem csakis Georg volt a neve a szász városi polgárok által a maguk sorából választott vezetőnek.) Maga Winter kétség kívül létező személy volt, a 17. század második felében élt Bártfán. 1675. és 1677. között bírói tisztet is betöltött, amire 1679-ben újra megválasztották.

Halála egy nevezetes eseményhez köthető. 1679-ben (más források szerint 1680-ban) Thököly Imre kuruc seregei érkeztek Bártfa alá és ostromolni kezdték a kapuit előttük bezáró várost. A mai emlékmű helyének közelében vesztette életét a városbíróként a védő sereg főparancsnoki tisztét is betöltő Georg Winter, 1679 június 15-én a városerődítés nyugati kapujáért folytatott küzdelem során. Itt törtek be a kurucok a városba, megtörve a védők hősies és kitartó ellenállását.

A fennmaradt városi mondák azonban Winter halálának ettől némileg eltérő történeteit őrizték meg. A legismertebb történet szerint a bíró Judit nevű felesége szerelemre lobbant az ostromló kuruc sereg parancsnoka iránt. Hogy győzelmét segítse, kicsempészte neki a város kapujának kulcsát. Winter, amikor értesült neje hűtlenségéről és árulásáról, bánatában levetette magát a várfalról és így lelte halálát. Később persze a felesége szívből megbánta volna bűnös tettét és ennek jeleként állíttatta ura halálának helyére ezt az emlékkeresztet 1680-ban.

Egy másik, kevésbé ismert történet szerint Winter bíró egyik fia, Alexander vitába keveredett apjával, ezért csatlakozott az ostromló sereghez. Ő tanácsolta nekik, hogy a nyugati kaput ostromolják, ami végül tényleg elvezetett a város elestéhez. A fia árulása miatti kétségbeesésében ugrott le a várfalról a bíró, így vetve véget életének.

Az emlékmű érdekes, henger alakú, magas talapzaton álló, kőből faragott alkotás. Felső része leginkább egy, az újkori temetőkből ismert síremlékre hasonlít. (Talán eredetileg ezekhez hasonlóan a földön állt és csak később került mai talapzatára?) Formája egy szív alakból felül kinövő, a vége felé kiszélesedő szárú kereszt alakú, simára csiszolt felületű kőlap. Elülső oldalán eredeti, latin nyelvű, bevésett szöveg állít emléket a városa védelmében elesett, hős városbírónak.

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2016-10-10 19:31:21