Római katolikus templom
| titulus | Szent György |
| azonosító | 8715 |
| törzsszám | 4251 |
| védettség | Műemléki védelem |
| jelleg | Építmény |
| név jellemző | Mai |
| eredeti kategória | Szakrális építmény |
| eredeti főtípus | templom |
| eredeti típus | r.k. templom |
| megye | Tolna |
| helység | Regöly |
| cím | Rákóczi utca |
| helyrajzi szám | 295 |
| település KSH kódja | 15459 |
| földhivatal | Tamási Körzeti Földhivatal |
| rövid leírás | A település központjában, utcákkal határolt kis dombon szabadon álló, egyhajós templom, Ny-i homlokzata elé kilépő toronnyal, a hajónál keskenyebb, poligonális záródású szentéllyel, a szentély felől kontyolt nyeregtetővel, a szentély D-i oldalán sekrestyével. A hajóban fiókos donga-, a szentélyben fiókos dongaboltozat és félkupola. A hajó Nyi végében fiókos dongaboltozatos orgonakarzat. Kifestés: korábbi festés fölött 1938 (Vass Bertalan), restaurálva: 2004. Berendezés: 18. század második fele. Építéséhez hozzájárult herceg Esterházy Antal. Felújítva: 1978-1979. A templomkertben: romantikus talapzaton Szentháromság-oszlop (1801), Nepomuki Szent János-szobor (1835), Kálvária-szoborcsoport (1830-1832). |
| | szerkesztés |
Állapotjelentések
változatlan állapot
Regölyt 1703-ban már mezővárosnak említik. A Rákóczi szabadságharc alatt a lakosainak a száma azonban drasztikusan lecsökken. Így mezővárosi rangját újra ki kell vívnia, amit 1730-ban kap meg ismét, és sikerül 1872-ig megtartania. Mai temploma 1756 körül épül, ekkor kérnek kölcsönt az uradalomtól. Regöly szakrális emlékekben gazdag település. XVIII. századból származó Nepomuki Szent jános szobra is van. A tempolm melletti dombon pedig a a XIX. sz-i hármaskeresztet és Szentháromságot is láthatunk.
forrás: http://www.csatolna.hu/hu/tolnamegye/muemlek/nyugatt.shtml
A jelentést a felhasználó kérésére töröltük.
A jelentést a felhasználó kérésére töröltük.
