Dombói várrom (Gólyavár)

azonosító8592
törzsszám6827
védettségMűemléki védelem
jellegRom
név jellemzőMai
eredeti kategóriaLAKÓÉPÜLET
eredeti főtípusvár
megyeTolna
helységDombóvár
cím
helyrajzi szám0350
település KSH kódja7685
földhivatalDombóvár Körzeti Földhivatal
rövid leírásA Dombóvár és Sásd közötti, 611. számú közút mentén, a Kapos hídjától DNy-ra kb. 100 m-re, az ártérből kiemelkedő dombon álló, téglalap alaprajzú, vizesárokkal körülvett, Ny-i kaputornyos vár maradványai. Az épületből csak az É-i fal egyes szakaszai, közöttük egy több méter magas tömb és a DK-i sarok állnak magasabban. Ez utóbbin egy emeleti ablak kávája és a földszinti boltozat indítása látszik. Első említésének idején, 1313-ban a Héder nembeli Kőszegieké. A király 1326-ban Csák nembeli Péternek és Istvánnak adta. Utódaik, a Dombai család, még a 16. század elején is birtokolták, és 1520 körül reneszánsz stílusban átépíttették. 1536-ban Werbőczy Istváné, illetve Török Bálinté. A törökök 1543-ban foglalták el, 1686. évi visszafoglalása után az Esterházyaké (leírása 1692-ből). A 18. század közepén falait magtárépítkezéshez hordták el.
átfedő műemlékVédett terület (2009.06.27 21:51 ngabi)
 szerkesztés

Állapotjelentések

2017.07.12 10:15 ngabi - állapot: 5 - pont: 15









Folytatódnak a tavaly elkezdett feltárások a romterületen.

2014.07.27 17:39 ngabi - állapot: 4 - egyéb

Még rejtély, mikor épült a föld mélyéből előbukkanó vár
Régészek kutattak Dombóváron, a gólyavári romoknál az elmúlt hetekben. A vár leomlott falszakaszai és zömében török kori leletanyag került elő.
Néhány falcsonk látható már csak a Dombai család várából Dombóvártól délre, a Kapos partján. Az önkormányzat felkérésére itt végezetek feltárásokat a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékének munkatársai június 5. és július 6. között. A kutatást vezető Berta Adrián régész elmondta: a jelenlegi talajréteg alatt az egész lelőhelyet egy vastag bontási törmelékréteg fedi, amely valószínűleg a várat leromboló 18. század eleji robbantás során keletkezett.
Az omladékból a vár leomlott falszakaszai, falsarkok kerültek elő, viszonylag jó állapotban. Mivel tekintélyes kiomlott falmaradványokra leltek, arra számítanak, hogy a föld alatt még az eredeti helyükön álló falrészletek is megtalálhatóak lesznek. A bontási törmelékréteg alatt egy vastag feltöltésréteg következett, amelyből a legnagyobb mennyiségű, zömmel török kori, kisebb részben késő középkori leleteket tárták fel. A leletanyag jelentős része kerámia-töredék, de kályhacsempékre, pipákra, ólom puskagolyókra, ágyúgolyóra is bukkantak.
A bolygatatlan altalaj a jelenkori járószint alatt 2,5 méter mélyen került elő. A lelőhely központi részén egy 2 méter széles és 50 méter hosszú, észak-dél irányú kutatóárkot nyitottak a régészek. Ennek feltárásával akartak adatokat szerezni a lelőhely szerkezetéről, melynek ismerete hozzájárulhat annak megértéséhez, hogy a vár megépítésétől kezdve napjainkig milyen emberi tevékenységek és természeti folyamatok zajlottak a területen, s tudják megtervezni az ásatások folytatását, amelyre a következő évben kerülhet sor.

Berta Adrián elmondta, hogy az írott forrásokban a dombói vár már a 14. század elején feltűnik, azonban még nem tisztázott, hogy ezek az adatok erre az építményre, vagy pedig a Dombóvár-Szigeterdő lelőhelyen feltárt középkori lakótoronyra vonatkoznak-e. A 17. század végén a vár az Esterházy család birtokába került, akik részletes leírást készíttettek róla. Ebben az áll, hogy a várat a Dombai család építtette 1520-ban, azonban a kérdéssel foglalkozó kutatók többsége szerint ez az adat inkább egy már régebben is álló vár átépítésére vonatkozik. A korábbi kutatások és az idei feltárás során is kerültek elő a török korinál régebbi leletek, amelyek valószínűsítik, hogy a vár helyén már korábban is állhatott valamilyen építmény.
A feltárásban Berta Adrián mellett Szebenyi Tamás régész, valamint Eszes Adrienn, Ótott Tímea és Berta Norbert szegedi régészhallgatók vettek részt, illetve több helyi önkéntes és az önkormányzat által biztosított közfoglalkoztatottak is segítségükre voltak.
Tovább: http://www.teol.hu/tolna/kozelet/meg-rejtely-mikor-epult-a-fold-melyebol-elobukkano-var-foto-563834

2012.11.24 14:11 ngabi - állapot: 5 - pont: 6












A környezet és a romok jó állapotban vannak.
Lásd még műemlékem blog: http://www.muemlekem.hu/blog/index.php?start=40

2011.04.17 16:45 ngabi - állapot: 5 - pont: 3





A várostól délre, a Kapos folyó déli partján, az ártérből mintegy 6 méterrel kiemelkedő egykori szigeten állnak a Gólyavár romjai. A kb. 70x105 m kiterjedésű erődítés falaiból jelenleg már csak két magasabb és több kisebb falcsonk látható. Területének déli szélét egy tanya foglalja el, középső része bozótos, máshol kaszált, illetve szántóföldi művelés alatt áll.
A középkori Dombó erdősséget 1310-ben említik először az oklevelek. Ekkor Kőszegi Henrik fia Jánosé volt, majd valószínűleg 1316-ban került királyi kézre. I. Károly király 1326-ban cserébe adta Csák István fiainak, Péternek és Istvánnak. A tőlük származó Dombai családé volt a vár a 16. századig. Később is többször említik, majd 1546-ban vagy 1547 elején került török kézre. A török uralom alól 1686-ban szabadult fel. Az 1692. évi összeírás szerint a vár viszonylag épségben vészelte át a török hódoltságot. Az 1702-es rendelet alapján azonban falait felrobbantották, 1720-ban már mint elpusztult várat említették. Végső pusztulása a 18. század közepére tehető, amikor herceg Esterházy új magtárat építtetett, amelyhez felhasználták a vár anyagát is. A két magas falcsonk állagmegóvását 2006-ban Gere László irányításával végezték el.
Nincs változás, a romok állnak!

2010.07.25 11:04 ngabi - állapot: 5 - pont: 2








Légifotó
Légifotó
Légifotó
Légifotó
Légifotó az árvízről
Légifotó az árvízről

A terület a romokkal már rendben van. Az utolsó képen mint egy sziget emelkedik ki a nagy vízből. A légifotókat dr. Szabó Géza régész professzortól kaptam felhasználásra.

2010.02.20 16:07 ngabi - állapot: 5 - pont: 2







Az árterületből kiemelkedő dombon 1520-ban építette fel a várat a Dombó-család. A Dombó-család férfiágának kihalása után Werbőczi István, majd Török Bálint tulajdonába került. E vár falai között élt és dolgozott 1542-ben Tinódi Lantos Sebestyén, korának híres krónikása. A törökök 1543-1686 között birtokolták.
Egy 1692-ből származó leírás szerint a vár szabályos négyszög alaprajzú volt. Nyugati oldalának közepén nagyméretű lakótorony emelkedett, a vár belsejében pedig - egymással szemben, az északi és déli oldalon - alápincézett, emeletes lakóépületek álltak. A várat vizesárok vette körül, amelyen át egy fahíd vezetett a kapuhoz. A kapu előtt elterülő és a rácok által lakott kis települést sánc övezte, amelynek tetején palánk volt.
Napjainkban az északi külső fal egyes szakaszai, valamint az északkeleti sarok látható, emeletnyi magasságban.
info: Magyar-várak

2009.10.21 14:05 ngabi - állapot: 5 - pont: 3






A középkori Dombói várra ma csak falmaradványok emlékeztetnek. Az egyik megmaradt falcsonk a gólyák kedvelt fészkelőhelye, ezért nevezik a helyiek Gólyavárnak. info: vendegvaro.hu
A növényzet levágva, így jobban látszik a rom

2009.04.05 16:20 ngabi - állapot: 5 - pont: 2





Az előző felmérés óta nem változott semmi

2008.12.29 11:12 ngabi - állapot: 5 - pont: 5




A növényzet levágva, jobban kiemelődik a rom

2008.09.28 12:05 ngabi - állapot: 4 - koordináta: N 46° 21,740' E 18° 7,491' - pont: 5







Jó állapotban van, évek óta így néz ki. A közvetlen környezete rendezett.