Templom- és kolostorrom, premontei prépostság

azonosító7623
törzsszám7525
védettségMűemléki védelem
jellegRom
név jellemzőMai
eredeti kategóriaSZAKRÁLIS ÉPÍTMÉNY
eredeti főtípustemplom
eredeti típusr.k. templom
megyePest
helységZsámbék
címRégi templom u.
helyrajzi szám941
település KSH kódja25034
földhivatalBudakörnyéki Földhivatal
rövid leírásTemplom- és kolostorrom, volt premontrei prépostság. A templom román stílusú, 13. sz. első fele, átépítve 1475-ben. A kolostor gótikus, 15. sz.
 szerkesztés

Képek a fotópályázatból

KésőrománTemplombelsőVan sapka- nincs sapkaSúlyos egyéniségeredőkViharos időkbőlIsten szabad ege alattDinamikus perspektívaGeometrikus absztrakció - a zsámbéki templomrom átnézeti metszetben

Állapotjelentések

2017.07.26 17:14 fehér - állapot: 5 - pont: 5
















Pontszámom a szépségének, méltóságának szól. Remélem, nem hagyják veszni méltatlanul, nem kell ötven év ahhoz, hogy egységes álláspontra jussanak azok, akiknek feladatuk a templom és kolostorrom megmentése.

Lásd:
http://www.muemlekem.hu/magazin/zsambeki_romtemplom_otven_eve_maradt

2016.03.24 15:28 prozak01 - állapot: 5 - pont: 12











Hazánk egyik legismertebb és legszebb templomromja, már megtekintettem többször is közelebbről, most csak kívülről, mert a Nyakas-hegyre mentem túrázni.

2012.06.23 13:56 otomi - állapot: 5 - koordináta: N 47° 32,955' E 18° 42,872' - pont: 3










Változatlanul jó állapotban várja az érdeklődőket. Érdemes felkeresni!

2011.09.12 11:48 Patikus - állapot: 5 - pont: 3







Nagyon szép és jó állapotú ez az értékes templomromunk.

2011.01.22 15:46 carmin - állapot: 5 - pont: 2








Nagyon szép még romos állapotában is.

2010.09.18 16:24 Bamby - állapot: 5 - pont: 5






















A KÖN napok alkalmával látogattunk el ide. Állapota kiváló, a környezete rendezett.

"A település nevét a "zsombék" szóból származtatják. Környéke forrásokban dús és vizenyős volt. Más források szerint III. Béla király idején egy Zsámbéki nevezetű családot telepítettek le ide.

Már a pattintott kőkorban is lakott volt, jelentős kelta eredetű eraviszkusz, római és avar leletek is előkerültek a környékről, így az itt feltárt kelta postakocsi maradványai, melyek a Nemzeti Múzeumba kerültek (ez azt bizonyítja, hogy a hely már akkor is utak menti település volt), vagy a II. század-ból származó bronz harsona, mely legkorábbi hazai zenei emlékeink közé tartozik.

Zsámbék fénykora a honfoglalás utáni századokra esett, mivel a település az Esztergom és Székesfehérvár közötti kereskedelmi útvonal mentén feküdt. Az 1050-es években kőtemplom állt itt. III. Béla király feleségének, a francia király húgának, Capet Margitnak a kíséretében 1186-ban az országba érkező Aynard lovagnak adományozta Zsámbékot és környékét. E család építtette 1220 körül a korábbi templom helyén a késő római-kori gótikus háromhajós bazilikát, amely rom mivoltában is a magyar építészettörténet egyik kiemelkedő emléke. Mellette található – szintén romos állapotban – a premontrei rend kolostora. A lovag először udvarházat építtetett, majd a tatárjárás után engedélyt kapott vár építésére. Ekkor épült fel a mai kastély helyén a kővár. A település első lakói az udvarház és a kolostor személyzetéhez tartozhattak, hamarosan azonban a fontos kereskedelmi útvonal mellett letelepedtek iparosok, kereskedők is. A tatárok a templomot a községgel együtt elpusztították, de IV. Béla újjáépíttette. A község birtoklását a 14. század végén a Maróthyak szerezték meg az Aynard családtól.

1467-ben Mátyás mezővárosi rangra emeli. A várat közvetlenül halála előtt fiának Corvin Jánosnak adományozta, aki annak földesura 1504-ig.

1541-ben a törökök elfoglalták Zsámbékot, és 145 évig birtokolták, a fontos útvonal védelmére erősséget építettek itt. Uralmuk alatt a harcokban rongálódott meg a templom és a kolostor, az utóbbiban – a feljegyzések szerint – még a XVII. században is laktak. E korból származik a Török-kút is. Ebben az időszakban a falu sokat szenvedett, elvesztette korábbi jelentős szerepét, és elnéptelenedett.

1686-ban Bottyán János – a későbbi Vak Bottyán – a Fehérvárról Budára igyekvő törökök egy nagyobb lovascsapatát megsemmisítette itt.

1689-ben a Zichy család vásárolta meg a települést, és az 1710-es években a végvári harcokban lerombolódott vár helyén felépíttette a korabarokk várkastélyt. A török idők alatt elmenekült illetve elpusztult lakosok helyére a törökök kiűzése után német (sváb) telepesek érkeztek (elsősorban a kißleggi vidékről), a betelepített lakosságnak köszönhetően a település gyors fejlődésnek indult, hamarosan ismét a mezővárosok közt szerepelt. A sváb lakosság fejlett borkultúrát hozott magával és megművelte a környék domboldalait, valamint ez időben kezdődött el a környék erdőinek kitermelése is, melynek faanyagát a budai várba adták el tűzifának. A falu lakói a reformáció hatására áttértek az új hitre, melynek a Zichyek vetettek véget, visszakényszerítve a lakosságot a katolikus egyházhoz (ekkor sokan elvándoroltak Kölesdre, ahol ma is található egy "Zsámbéki utca").

Templomát ismét helyreállították, de 1763-ban a nagy komáromi földrengéskor újra megrongálódott, mely után nem építették újra, a telepesek elhordták építőköveit - ezek ma kerítésekben, pincékben, házak falaiban beépítve találhatóak. Ettől kezdve elhanyagolták, csupán a XIX. század végétől – amikor a műemlékvédelem intézményessé vált – kezdték ismét gondozni, az időközben lebontott kolostor földalatti maradványaival együtt.

Az 1737-39-es pestis és kolerajárvány emlékét, melyben a falu 827 lakosa halt meg, a kastéllyal szemben felállított fogadalmi szobor őrzi.

A második világháborúban ismét hadszíntér volt Zsámbék, 1944-ben a fővárost bekerítő hadmozdulatok egy része itt zajlott.

1946-ban a sváb lakosság 95%-át kitelepítették Németországba. Helyükre az alföldről érkeztek telepesek.

2009. július 1. óta város."
Forrás:wikipédia

"Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter 1889-ben Möller István építészmérnököt bízta meg az állagmegóvási munkák elvégzésével. Munkája világszerte elismerést aratott. A későbbi munkák során, 1934-ben Lux Kálmán építész tárta fel a templom északi oldalához csatlakozó kolostor falrészleteit, amit a pálosok építettek, amikor megkapták a birtokot Mátyás király adományaként. Mára ebből az épületből csak egy dongaboltozatos terem, - ez most a kőtár - a hajdani refektórium, az alapfalak és a kolostorhoz tartozó pincerendszer maradt meg. "
Forrás:romtemplom.hu


2009.06.13 14:44 3D - állapot: 5 - koordináta: N 47° 32,962' E 18° 42,845' - pont: 1




Változatlan, kiváló állapot. Csodálatos műemlékünk.

2009.05.08 12:05 Bélosz - állapot: 4 - pont: 3

NAPI KÓD
NAPI KÓD
Klasszikus nézet
Klasszikus nézet
Főbejárat
Főbejárat
Lentről nézve
Lentről nézve

Állapot: változatlan, jó.
A bekerített kertje ápolt, tiszta.

2008.10.13 16:30 snake - állapot: 5 - koordináta: N 47° 32,958' E 18° 42,842' - pont: 5





A romok nagyon jó állapotban vannak. Sajnos a templomkert már zárva volt, így bemenni nem tudtam. A templom kapuja a mért ponttól keleti irányban 25-30 méterre található.
A GPS az adott helyen és időben a képen látható adatokat szolgáltatta. Ha valaki nagyon mást mérne, kéretik a Garminnál reklamálni, nem nálam. :)