Püspöki székesegyház

azonosító7513
törzsszám7425
védettségMűemléki védelem
jellegÉpítmény
név jellemzőMai
eredeti kategóriaSzakrális építmény
eredeti főtípustemplom
eredeti típusr.k. templom
eredeti altípusr.k. székesegyház
megyePest
helységVác
címKonstantin tér
helyrajzi szám3468
település KSH kódja24934
földhivatalVác Körzeti Földhivatal
állapotKielégítő
rövid leírásPüspöki székesegyház. A késő barokk, 1760-ban F.A. Pilgram tervei alapján elkezdett templomot Isidore Canevale tervei szerint építették meg kora klasszicista stílusban 1761-1770 között, Oswald Gáspár vezetésével. Kupolafreskója Maulbertsch alkotása,
külső leírásKis mesterséges dombon szabadon álló, szürke naszályi mészkőből épült egyhajós, kereszthajós székesegyház egyenes záródású szentéllyel, négyezeti kupolával. Főhomlokzatán a két torony között levő, 6 korinthoszi oszloppáros előcsarnokk dominál. A fogrovat- és konzoldíszes párkányzat feletti súlyos attikán Bechert József helyi szobrász 6 szobra (balról jobbra haladva Szt Péter, Szt Pál, Szűz Mária, Szt. József, János és Jakab apostol) látható. A szobrok mögött a tornyokat összekötő, konzoldíszes falmezőhúzódik törpeballuszteres koszorúpárkánnyal. Ugyanilyen ballusztrád koronázza a hasábos, óraszámlappal ellátott tornyok tetejét is. az előcsarnok falán, az ajtók felett téglalap és kör alakú stukkódomborművek láthatók, melyek Migazzi Kristóf címerét és evangéliumi jeleneteket ábrázolnak.a tambur nélküli, laposan szétterpeszkedő kupola lanternáját 8 félköríves ablak tagolja, közöttük korinthoszi fejezetű pilaszterekkel, felettük copf füzérdísszel. Efölé még egy kisebb kupola borul, tetején rézgömbbel, és kereszttel. A tagolatlan apszis közepén tympanonos oromzatú, újabban épített kriptalejárat nyílik. A déli oldalhajót két nagy, félköríves ablak töri át. Az északi oldal kialakítása ezzel egyezik, egyébként itt nyílik a sekrestye.
Kis mesterséges dombon álló, szürke naszályi mészkőből épült egyhajós, kereszthajós székesegyház egyenes záródású szentéllyel, négyezeti kupolával.
Főhomlokzatán a 2 torony között lévő, 6 kronosztikonos oszloppáros előcsarnok dominál. A faragott és konzoldíszes párkányzat feletti súlyos attikán Bechert József helyi szobrász 6 szobra (balról jobbra haladva Szt. Péter, Szt. Pál, Szűz Mária, Szt. József, János és Jakab apostolok) láthatók.
A szobrok mögött a tornyokat összekötő konzoldíszes falmező húzódik törpeballuszteres koszorúpárkánnyal. Ugyanilyen ballusztrád koronázza a hasábos, óraszámlappal ellátott tornyok tetejét is.
Az előcsarnok falán, az ajtók felett téglalap és kör alakú stukkódomborművek láthatók, melyek Migazzi Kristóf címerét és evangéliumi jeleneteket ábrázolnak.
A tambur nélküli, laposan szétterpeszkedő kupola lanternáját 8 félköríves ablak tagolja, közöttük khorintoszi fejezetű pilaszterekkel, felettük copf füzérdísszel. E fölé még egy kisebb kupola borul, tetején réz gömbbel és kereszttel. A tagolatlan apszis közepén timpanonos oromzatú, újabb épített kriptalejárat nyílik.
A déli hajót két nagy, félköríves ablak töri át.
Az északi oldal kialakítása ezzel egyezik, egyébkén itt nyílik a sekrestye.
 szerkesztés

Képek a fotópályázatból

QuartetSzemlélődveSzemlélődve II.DómTavaszi esküvő 2.A székesegyházVáci oszlopokDOMFény a sötétségbenCsokorKilátásÍvek_2Két keresztVízszintes és függőlegesTárt kapuTalált tárgySzobrokFeszületCsendéletD.O.M.In memoriam MIGAZZID.O.M.KilátásFénykeresztSzombat délután

Állapotjelentések

2016.10.08 10:30 piroska - állapot: 5 - pont: 4












Jó állapotú.

2015.09.08 14:12 Lacipap - állapot: 5 - koordináta: N 47° 46,535' E 19° 7,845' - pont: 3









Az idő és koo-k.
Az idő és koo-k.

Kiváló állapotú az épület!

2014.12.13 12:09 klo - állapot: 5 - pont: 15




















Az épület állapota nem változott, továbbra is kiváló.

2010.06.06 17:26 prozak01 - állapot: 5 - koordináta: N 47° 46,523' E 19° 7,789' - pont: 2







Monumentális, gyönyörű épület, rendezett környezettel. A térbeli elrendezést és a stílust tekintve az egri székesegyházzal tudnám párhuzamba állítani.

2009.12.27 14:15 Bamby - állapot: 5 - koordináta: N 47° 56,545' E 19° 7,860' - pont: 3
























Kifogástalan állapotú. Környezete rendezett.

"Vác, Székesegyház
(Nagytemplom, Dóm)

(Pest megye)

Írta: Bajkó Ferenc
Harangadatok: Hunyadi Gábor

Vác, a jelentős közúti, gazdasági és kulturális központ már a Honfoglalás idején is lakott volt. Kedvező fekvésének köszönhető, hogy az államalapító Szent István király a létrehozott új magyar püspökségek közül az egyiket éppen Vácra helyezte 1004-ben. Első ismert székesegyháza Géza király idejében épült fel a mogyoródi csatát követően 1074 után. Ez a templom a mai Géza király téren, a Szent Kereszt tiszteletére szentelt ferences templom helyén állt. A Tatárjárásban elpusztult, háromhajós templomot a XIV. században újjáépítették, és Báthori Miklós adományából reneszánsz kápolnával bővítették.

A törökellenes harcok nyomán rommá dőlt ez a templom is, csupán alapjainak apróbb részletei maradtak ránk, ezért a mai Fehérek Temploma előtt, a Március 15-e téren álló Szent Mihály-templom lett a püspöki templom. Feltárt romjai ma is megtekinthetők. A hívek nagy száma miatt sokszor kellett bővíteni, nagyobbítani, míg Eszterházy Károly püspök elhatározta, hogy új székesegyházat épít.

Vác ekkor kétpólusú város volt. Két, egymástól palánkkal elválasztott területen magyarok és németek laktak. Eszterházy a két városrész határán álló palánkot elbontatta, s itt alakította ki a reprezentatív Konstantin teret, amelynek környezete ez időben jóval beépítetlenebb volt, mint manapság. A püspök álma egy kicsinyített Vatikán felépítése volt. Az osztrák Franz Anton Pilgramot kérték fel a székesegyház tervezésével. A tervben egy nagyobb és két kisebb kupolával ellátott, későbarokk templom állt, tornyai az esztergomi Bazilikáéhoz hasonlóan a templom két oldalán árkáddal csatlakoztak a főtömeghez, majd a római Szent Péter Bazilikához hasonlóan oszlopos kőkolonáddal (36 oszloppár) csatlakozott volna a templom a térre tervezett egyházi intézményekhez, a papneveldéhez és az új püspöki palotához. Utóbbit Althann M. Frigyes kezdte el építtetni.

1761-ben Pilgram meghalt, Eszterházyt pedig Egerbe nevezték ki püspöknek, a váci püspök Migazzi Kristóf lett, akinek kevésbé nyerték el tetszését Pilgram tervei. Az építkezés azonban már megkezdődött az alapok lerakásával, erre a munkára selmeci bányászokat hívtak. Migazzi II. József császár udvari építészét, a Párizsban tanult, olasz építészt, Canavale Isidore-t kérte fel, hogy az 1761-ben Pilgram tervei szerint lerakott alapokra tervezzen egy, az eredetinél jóval kevesebb költséget kívánó székesegyházat. Canavale a korabeli francia forradalmi építészetnek megfelelően megálmodta a ma is álló épületet. A művezetést és a kivitelezést Oswald Gáspár piarista építésszerzetes végezte (aki a kecskeméti Nagytemplom tervezője is), munkásságát Migazzi püspök többször is elismeréssel említi. Az építkezés a jó anyagi háttér miatt igen jó ütemben haladt. Egy feljegyzés szerint 1762-ben Oswald 3306 forintot fizetett ki Canavale-nak. A belső festésért 1779-ben 4000 rajnai forintot fizetnek. A kupolára a keresztet 1770-ben húzzák fel, így 1772. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján sor kerülhetett a felszentelésre. Berendezése 1777-ben készült el. 1792-ben Splényi Ferenc püspök toronyórát készíttet. 1829-ben a kupola vörösrézfedést kap. 1944-ben a szovjet katonák bombája eltalálta a templomot és belefúródott a mennyezetbe, de szerencsére nem robbant fel. Takács István freskón örökítette meg e csodát a kereszthajóban.

A város ünnepélyes terén, a Konstantin téren áll a monumentális székesegyház, mely hatalmas épülettömbjével már messziről felhívja magára a figyelmet. Kelet-nyugat tengelyben épült, kéttornyos főhomlokzatával nyugati irányba, a Duna felé néz, amely a városképben elfoglalt igen kedvező pozícióhoz jelentősen hozzájárul. Maga az épület a forradalmi építészet egyedülálló magyarországi példája, mely követőket nem talált. Zömében a klasszicizmus jegyei figyelhetők meg rajta, de a főhomlokzati oszlopcsoport, az ezek fölött lévő szobrok és a lanterna még a barokk szellemiségét tükrözi.

A székesegyház méreteiben is kiemelkedő építmény. Külső hossza 72 méter, szélessége 34 méter, kupola 55 méter magas. A süveg nélküli, kőbábos korláttal záródó tornyok 38 méter magasak. A homlokzat előtti, oszlopokat közrefogó tornyok háromszintesek. Az elsőn a lépcsőház, a másodikon a harangok, a harmadikon a tűzzománc, három és fél méteres számlapú, fekete alapon aranyozott, római számokkal ellátott, ütős toronyóra foglal helyet. A toronyórát a Rancz Lajos vezette Első Magyar Toronyóragyár készítette. A szinteket széles párkányzat választja el egymástól. A toronyablakok téglalap alakúak. A Konstantin tér felé egy-egy, a papnevelde, illetőleg a Püspöki Palota felé három-három toronyablak néz. A tornyok kőbábos korláttal zárulnak. Ugyanilyen kőkorlátot figyelhetünk meg a tornyok közti mellvéd tetején. A templomhajóba, illetve az egyenes záródású szentélybe a három-három oldalsó, impozáns méretű, félköríves ablak engedi be a fényt. A szentély két oldalán áll a sekrestye és a Mária-kápolna, ezek ablakai szegmensívesek. A már messzi távolból feltűnő, dob nélküli kupola a szentély fölötti részen kontyolt nyeregtetővel csatlakozik az épület sima, díszítésmentes falához. Zárt, félköríves üvegablakokkal áttört lanternáján nagyméretű toronygömb és kereszt magasodik.


Öt harangja van: a legnagyobb az déli, a többi az északi toronyban. A Püspöki nagyharang tömege 4200 kg, alsó átmérője 193 cm. Szlezák László öntötte Budapesten 1936-ban az I. világháborúban elvitt nagyharang helyett. Szűz Mária, a Keresztények Segítsége tiszteletére szentelték. Latin felirata: "SANCTA MARIA, AUXILIUM CHRISTIANORUM ORA PRO NOBIS!" Azaz: Szűz Mária, keresztények segítsége, könyörögj érettünk! Palástján négy dombormű látható: Hunyadi János, I. Lipót császár, XI. Ince pápa, XI. Pius pápa. Magyar nyelvű felirata: „HŐS HUNYADINK GYŐZELMÉT ZENGI A DÉLI HARANGSZÓ, MINT A KERESZTÉNYSÉG NAGY DIADALMI JELÉT. HARMADFÉL SZÁZADJA LERÁZTA HAZÁNK A POGÁNYSÁG JÁRMÁT, S FELSZABADULT ÍM BUDAVÁRA S HAZÁNK. ÉRC NYELVEM FOLYTON HIRDESSE IDŐTLEN IDŐKIG ISTEN IRÁNT HÁLÁNK, S MÁRIA SZENT NEVEDET.” A másik oldalon: "ZENGEM SZENT NEVEDET, MINT ZENGÉ EGYKORON ŐSÖM ÉRC SZAVA A TÖRÖKÖN DIADALMÁT NÁNDORI HŐSNEK: HUNYADINAK, S HADI NÉPÉNEK, KINEK ÉGI SEGÉLYÉRT HOZZÁD ESDENI HÍV CALLIXTUS PÁPA PARANCSA S MINT ÖRÖK ESDEKLÉS SZÁLLJON SZŰZ MÁRIA HOZZÁD MOST SZAVAM: ÉRTED SZENT ISTVÁNNAK RÉGI HAZÁJA.” A korábbi 3700 kg-os harangot Roskoványi Ágoston püspök, a mostanit Hanauer István Árpád püspök készíttette.

Az északi torony legnagyobb harangja a Szent István harang, amely 710 kg-os, 111 cm alsó átmérőjű, Fisz hangú. Keszthelyi Ferenc püspök készíttette Gombos Miklós harangöntőnél 2001-ben Őrbottyánban. A Szent Mihály harang 420 kg tömegű és 93 cm átmérőjű, A hangú. Szlezák László öntötte 1932-ben Bp-en. A korábbi harangot Neszveda István adományozta 1863-ban. A Szent László harang 250 kg-os, 78 cm átmérőjű, C hangú. Gombos Miklós őrbottyáni mester öntötte 2001-ben. A Szent Bertalan lélekharang 110 kg tömegű, 55 cm átmérőjű, Fisz hangú, Szlezák László öntötte 1932-ben.


A székesegyház belseje felé haladva, meglehetősen szokatlan, érdekes elrendezésű oszlopsoron át jutunk a kapuhoz. A korinthoszi díszítésű oszlopok két sorban helyezkednek el, mindkét sorban hat oszlop van. Közülük a két-két szélső közelebb áll egymáshoz, mint a többi. A második oszlopsor szinte "lebegő árnyékként" jelenik meg az első mögött. Ezt a különleges építészeti hatást még fokozzák a kapuk mellett húzódó, szintén korinthoszi fejezetű féloszlopok a fent említett elrendezésben. Az oszlopok fölött olvashatjuk, hogy a székesegyházat Szűz Mária és Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelték. Még feljebb a D. O. M. rövidítés olvasható, amelyről sok turista azt hiszi, hogy a templom püspöki székesegyház voltját jelenti. Valójában egy latin nyelvű idézet rövidítése: "Deo optimo maximo", mely magyarul így hangzik: "Istennek, a legnagyobbnak". Az oszlopcsarnok tetején János, Péter, József, Pál és Jakab apostol, illetve Szűz Mária szobrát láthatjuk. Az oszlopcsarnokban az építtető, Migazzi Kristóf neve, illetve az alapkőletétel és a felszentelés évszáma olvasható az ajtók fölött. A főbejárat fölött az egyház alapítását ábrázoló dombormű, a bal oldali kapu fölött a "Krisztus kiűzi a kufárokat a templomból", a jobb oldali fölött az "Engedjétek hozzám a kisdedeket" című, kör alakú domborművet láthatjuk.


A dóm belseje a katolikus templombelsőkhöz viszonyítva meglepően világos tér. A belső térben több helyen is felfedezhetjük a Canavale-féle forradalmi építészet jegyeit. A kórustól a szentély felé haladva fokozatosan kitágul, majd a szentélynél összeszűkül a szakrális tér, mely 60 méter hosszú, 28 méter széles, közel 50 méter magas. Kb. 5000 személy befogadására alkalmas. Ülőhelyeinek száma 278. A berendezés, illetve a falak freskói későbarokk stílusúak. A bejárat felett húzódik a hat korinthoszi oszlopon nyugvó kórus, melyen a jelentős hangversenyek hangszeréül szolgáló orgonát láthatjuk. Az orgonakarzat felett borda nélküli keresztboltozat, majd impozáns kupola, diadalív, ismét keresztboltozat, illetve a szentély fölé boruló félkupola fedi a belsőt. A falakat az egész térben korinthoszi féloszlopok kísérik.

A templom legértékesebb részlete a kupola- és a szentélyfreskó, mindkettő Franz Anton Maulbertsch osztrák mester műve. A kupolán a Mindenszenteket festette meg a mester, köztük a Szentháromság diadala, Mária mennybemenetele, a 14 segítőszent és a magyar szentek (Szent István, Szent Imre, Szent László, Szent Margit) is láthatóak. Jelen van még Szent Erzsébet, aki a művészettörténészek szerint Mária Teréziát szimbolizálja, illetve Oswald Gáspár mártírként, kezében pálmaágat és a templom alaprajzát tartva. A csegelyben a szentlélek látható galamb képében. A csegelyeken az evangélistákat, Mátét, Márkot, Lukácsot és Jánost láthatjuk. A főoltárképként szolgáló szentélyfreskó a kupolafestéssel egyidős, 1771-72-ben készült. Témája a Visitatio, vagyis Szűz Mária látogatása Szent Erzsébetnél, rajra van még Szent József is szamárral, illetve a szamártövis, mint képaláírás (Maulbertsch = szamártövis /németül/). A freskó felett felirat jelenik meg: Deo Servatori sacrum A. MDCCLXXIV. (A megváltó Istennek szentelve 1774). Ezt a képet 1774-ben az építtető püspök ismeretlen okokból kifolyólag elfalaztatta és Jézus kereszthalálát ábrázoló oltárképet helyezett elé. Hogy mi adott okot erre Migazzinak, máig vitatott! Egyes vélemények szerint Mária terhességének túlzott hangsúlyozása miatt. 1944-ben tették ismét láthatóvá. Maulbertsch váci freskói a művész életében is kitűntetett helyet foglalnak el, ugyanis ez utáni alkotásai már sokkal higgadtabbak, klasszicizáló elemek jelentkeznek rajtuk. Ebben az építész Canavaléval folytatott eszmecserének is szerepe lehet. Említésre méltó még a művészettörténészek kutatása, miszerint a szentélyfreskó Jouvenet francia művész a párizsi Notre Dame-ban álló festményének hatására készült.

Maulbertsch több freskót nem tervezett a templomba, a többi falat a szürke különböző árnyalataival vonta be. 1944 és 1947 között készült el a főoltár fölötti, a szentély félkupoláját beborító, Kontuly Béla által készített freskó, mely élénk színvilágában kevésbé illik Maulbertsch freskóihoz. Jobb oldalt az egyházmegye alapítását láthatjuk István idejében, itt található Szent Imre alakja is. Bal oldalt a templomépítést láthatjuk Géza korából. Tetején a templom építését felülről figyelő Mária látató a kis Jézussal. A kereszthajóban lévő falfestmények Takács István alkotásai, az előbbi freskóval egy időben készültek. Főbb témájuk: a szentáldozáshoz járuló hívek tömege, az oltári szentség apótézise, Szent Margit legendája, illetve a székesegyház felajánlása Szent Józsefnek. A főhajó és a kereszthajó találkozásánál lemetszett sarkokban egy-egy püspök arcképét láthatjuk: Forgách Pál, Althan M. Károly, Althan M. Frigyes és Migazzi Kristóf. A bejárat felöli két sarokban áll a két kis orgonakarzat. Ezek az orgona térhatását segítik elő. A szentély baloldalán a szép, díszes szószék, jobboldalán az üvegfallal elzárt oratórium áll. Kizárólag e négy építményen, illetve az orgonakarzat mellvédjén, továbbá a falak és a mennyezet találkozásánál jelennek meg barokk stukkódíszek.

Négy mellékoltár található a templomban. A bejárathoz közelebb eső két oltárkép értékesebb, mindkettőt Kremser Schmidt készítette. A bal oldali Nepomuki Szent Jánost ábrázolja, 1770-ben készült, az oltárasztalon a Jézus Szívét ábrázoló kis méretű festményt tekinthetjük meg. A vele szemközti alkotás Szent Miklós püspököt vetíti elénk. A tér kereszthajószerű kiszélesedése előtt találjuk Páduai Szent Antal szobrát, vele szemben pedig feszületet. Mindkét szobor mellett, kétoldalt díszes csillár van. A szentély felé továbbhaladva, a következő két mellékoltár kevésbé értékesebb, a XVIII. században készültek. A bal oldali Mária mennybemenetelét ábrázolja, értékes szentségházát Forgách Pál püspök készítette, a jobb oldali oltárkép az ördögöt elűző Szent Mihály arkangyalt ábrázolja. Ezen kívül a berendezéshez tartozik még az oratórium alatt elhelyezett Szűz Mária-szobor.

A szentélyt a hajótól díszes, a középkori székesegyházból való, reneszánsz, bábos kőkorlát választja el, Báthori Miklós püspök építtette. Két korláton II. Ulászló címere fedezhető fel. A szentélyben álló, díszes főpapi fapadokat, az un. stallumokat 1839-ben készítette Alter Jakab, ezeket 1829-ben rendelte meg Nádasdy Ferenc püspök. A szószék alatti ajtón a sekrestyébe jutunk. Falán Szent Januariust, az Imádkozó nő és a Veronika kendője című festmények vannak. Az oratórium alatti ajtó a Mária-kápolnába vezet, amely a káplánok elkülönített imádkozó helye volt.

A kóruson ma is látható orgona Csáky Károly püspök adománya. Korábban is állt egy barokk kisorgona, ami később a márianosztrai kegytemplomba került át. A mai nagyorgonát Rieger Ottó építette meg Kratochwill József csömöri plébános tervei szerint 3 manuállal és 48 regiszterrel. Az I. világháborúban súlyos károkat szenvedett, viszont ónsípjait meghagyták a rekvirálók. 1923-ban a Rieger-cég állította helyre a hangszert, majd 1940-ben a székesegyház renoválásakor Angster József orgonagyára ismét átalakított és a villanybevezetésével Laukhuff gyártmányú fújtatómotort kapott. Még el sem készült a felújítás, kitört a II. világháború. Angster 1950-ben állította helyre a károkat, a regiszterek közül 32 maradt meg. Legutóbbi felújítása 1981-82 között történt meg, akkor új, elektromos játszóasztalt is kapott és helyreállították eredeti, 48 regiszterét.

A kupola alatti, kicsiny karorgonát az Angster cég készítette 1950-ben, 1 manuálos, pedálos, 5 regiszteres hangszer. Évtizedekig használaton kívül volt, mivel 1985-ben filmforgatás alkalmával egy reflektor eldőlt és annak forrósága miatt megégett a belső faburkolat. A sérülés sokáig látható volt. 2007-ben állították helyre.

A Dóm alatt altemplom húzódik, bejárata 1900-ig a főhajóból nyílt, ezt Csáky püspök kérésére áthelyezték a szentély mellé, s kívülről, timpanonos kapun keresztül lehet megközelíteni. Az eredeti lejárót 1925-ben befalazták. A keresztboltozatos, 4 méter magas kriptát oszlopok osztanak öt hajóra. Értékes, reneszánsz berendezéssel és faragványokkal rendelkezik. Három csoportban püspökök, kanonokok és világiak nyugszanak, itt található Althann M. Frigyes, Althann M. Károly, Forgách püspök, Splényi, Kámánházy, Peitler, Schuster Konstantin, gr. Csáky, Hanauer István és Pétery József püspökök sírboltjai és emléktáblái. Az emléktáblák közül külön említést érdemel Althann M. Frigyes , Althann M. Károlynak és Forgách Pál nagyméretű, címeres táblája. A háromhajós temetkezési hely oltárképe Molnár C. Pál alkotása 1945-ből, Szent József halálát ábrázolja. Régebbi, XVIII. századi oltárképe ma a templombejárattól balra tekinthető meg."

Forrás:templom.hu

2009.02.03 10:56 fa-peti - állapot: 5 - pont: 5






Kifogástalan állapot, gyönyörű a székesegyház.

2008.11.02 14:10 Attibati - állapot: 5 - pont: 5




Az épület továbbra is jó állapotban van.

2008.06.22 16:07 Attibati - állapot: 5 - koordináta: N 47° 46,545' E 19° 7,858' - pont: 5





Az épület állapota kifogástalan.