Templomrom

azonosító6907
törzsszám6912
védettségMűemléki védelem
jellegRom
név jellemzőMai
eredeti kategóriaSZAKRÁLIS ÉPÍTMÉNY
eredeti főtípustemplom
megyePest
helységBiatorbágy
címBia Ref. temető
helyrajzi szám437
település KSH kódja8891
földhivatalBudakörnyéki Földhivatal
rövid leírásTemplomrom, késő román, 13. sz.
 szerkesztés

Kép a fotópályázatból

Holtak földje

Állapotjelentések

2011.08.12 07:00 Berill - állapot: 4 - pont: 3








A Szent Kereszt romtemplom egyetlen egy megmaradt faltöredéke alapján nehéz lenne valamit is megállapítani, még akkor sem, ha rendszeres látogatója vagyok ennek a helynek. Környezete és vele együtt a református temető szépen ápolt. Kár, hogy az összegyűjtött faágakat a romtemplom mögötti részeken gyűjtögetik.
Ha alaposabban megfigyeljük a környék panorámáját, természet földrajzi adottságait, akkor érthetővé válik, hogy miért ide építette a középkor embere ezt a templomot, illetve a középkori települést. Pl. bármelyik irányba indul el az ember rövidesen vízfolyásokba botlik: Füzes-patak, Benta-patak, Békás-patak, Kígyós-patak stb.
Az orosz katonai temetőtől és a túlzott beépítettségtől eltekintve érezhető a hely egyfajta spirituális hangulata.

2011.01.22 11:25 carmin - állapot: 4 - pont: 2






Rendezett környezetben áll a még megmaradt fal töredék.

2010.11.13 15:28 Bamby - állapot: 5 - pont: 3




















Állapota változatlan, a templomrom előtti valószínűleg szovjet katonai temető sírjai gondozottak, környezete rendezett, még virág is van. A temető többi részének vegyes az állapota, több elhagyott, öreg sír van. A templomrom nem igazán része a temetőnek (a szélén található), de nincs komolyabb kőpusztulás. Azért egy tájékoztató tábla elkelne rá, hogy mi ez.

"Bia és Torbágy területén a keresztyénség viszonylag korán terjedni kezdett, amiről a XIII.századi templomrom is tanúskodik. Ez a toronynélküli, egyszerű falusi templom valószínűleg a XVI.században pusztult el, maradványai ma a református temető területén találhatók. Ami Torbágyot illeti már 1332 körül élénk egyházi életről tudósítanak a korabeli iratok. Egy 1334.évi pápai tizedjegyzék egyebek között feljegyezte, hogy János, a gyülekezet akkori papja 4 garast fizetett be az egyházi pénztárba. Később a török megszállás idején a Buda környéki települések lakossága szinte teljes egészében protestánssá lett. Bián már 1600 táján létezett református gyülekezet, lelkésze Vetsei Sámuel volt. Korabeli iratok szerint nem sokkal később egy másik lelkésze, Mátsai János még a ráckevei zsinaton is részt vett. Az 1683-86-os hadi események folytán a vidék csaknem teljesen elnéptelenedett. A lakosság egy része később visszaszivárgott, az üresen maradt birtokokra azonban a Habsburgok németországi katolikus családokat telepített."
Részlet Margit István: Ne félj te kicsiny nyáj című művéből

2010.03.12 14:21 klo - állapot: 4 - pont: 6






Az egyetlen megmaradt falból nem ismerhető fel a templom hajdani formája. Előtte egyforma sírok, cirill-betűs felirat - talán szovjet katonák? A környezet rendezett, szépen karban van tartva a temető ezen részlete is.

2008.11.16 14:34 Jurka - állapot: 3 - koordináta: N 47° 27,563' E 18° 48,944' - pont: 10






Nem túl sok maradt, ami a korabeli templomra utal.