Csillagerőd

azonosító6305
törzsszám9736
védettségMűemléki védelem
jellegÉpítmény
név jellemzőMai
eredeti kategóriaErődítmény
eredeti főtípuserőd
megyeKomárom-Esztergom
helységKomárom
címSport utca vége (jelenleg házszám nélkül)
helyrajzi szám803 (környezet: 802)
település KSH kódja5449
földhivatalKomárom Körzeti Földhivatal
állapotVegyes
rövid leírásTéglalap alaprajzú, külső fallal épített erőd, mind a négy sarkán egy-egy bástyával. Három (K-i, D-i és Ny-i) oldalán a falak belső oldalán több méter vastag sánc fut végig. A két D-i bástya mindkét szárnyában, illetve a két É-i bástya D-i nyaktagjában oldalazó kazamaták találhatóak. A D-i oldal közepén elfalazott bejárat található. Az É-i, ún. torok oldalon belső földtöltés nélküli, többszörösen megtört lőréses védőfal zárja le a bejáratot. A sáncok által határolt területen belül áll az erőd eredeti épülete, egy ovális alaprajzú "reduit", amely az erőd bejárata felé nyitott. Ezt a belső kaszárnyát három kisebb, annak külső falából kiálló, kiugró védmű oldalazza. Az épület tetején földtöltés óvja a boltozatokat, melyeken gyalogsági védőállásokat alakítottak ki. A 16. századi Szent Péter-palánkot a 17. században többször is kibővítették, a 18. század elején az osztrák örökösödési háború miatt megerősítették. A 19. század elején a már Csillagerődnek nevezett támpontot újból korszerűsítették, az akkori osztrák erődítési elveknek megfelelően. Az erődítmény egyetlen ostromára az 1848-1849-es szabadságharcban került sor: az osztrák csapatok sikertelenül támadták. Csak a fegyverletétel után vonultak ki belőle a magyar honvédek. 1860-1870 között a háborús pusztításokat kijavították és átépítették az erősséget. 1945-ig a katonaság kezelésében maradt. 1945 után először szükséglakások voltak benne, majd raktárak, nagykereskedés, gombatelep, stb. Az erődöt kívülről szárazárok veszi körbe, amely az É-i oldal középső traktusának kivételével a mai napig is látható.
külső leírásKomáromban, a Sport utca végén fekszik. (Az utca tovább nem is folytatódik, az erőd kapujához fordul be.) A vasúti sínektől délre. Komárom-rendezőpályaudvarról és a Győr-Budapesti, illetve a Komárom-Székesfehérvári vasútvonalról jól látszik.
Sík területen fekszik. A vasút felől (a nyitott torokoldalról) jól látszik az erőd főépülete, a többi oldalról a glacis (vársík) eltakarja.
Az erőd alaprajza: szabályos téglalap alaprajzú külső fal, mind a négy sarkán egy-egy bástyával. Három oldalon a falak belső oldalán több méter vastag sánc fut végig. A torokoldalon (azaz az északi oldalon) csak egy lőréses körítőfal van, mely középen tölcséresen megtörik, s egyre szűkülő utat kijelölve fut a bejáratig. A sáncok által határolt területen belül egy (mindig is csak egy volt) eredeti épület van: egy háromnegyed-ovális alaprajzú "reduit", mely a torok -az erőd bejárata- felé nyitott. Ezt a belső kaszárnyát három kisebb kiugró -koffer és kaponierek közti átmeneti- védmű oldalazza.
Az egész erőd - mind a külső védművek, mind a központi reduit egy szintes, kivéve azt a két lépcsőházat, ahol fel lehet menni az épület tetejére.

Az erőd külső homlokzatainak leírása: A külső, bástyás erődöv falai téglából, néhol törtkőből vannak rakva és kváderkövekkel burkolva. Az északi oldalon, ahol mindkét oldalon kétszer is törik a fal, csak a szélső törésig van kváderburkolat, beljebb már csak az alsó kb. 1 méteren. Feljebb már téglafalazat van.
A külső körítőfalon látható nyílások:
Jelenleg az erőd keleti kapuja áll. Modern vas rácskapu, kerete is átépített, tégla szegmensíves boltozású kapunyílás. E bejárttól nyugatra egy kisebb, félköríves védmű állt, 11 puska-lőréssel. Melyek közül egy, a védműbe épített modern épület kedvéért négyet befalaztak. Ettől az épülettől nyugatra nyílt valaha az erőd másik kapuja. Ezt befalazták, tetejét visszabontották. A megmaradt lábazati rész rusztikus jellegű kő keretezést mutat. A bejárat után északnyugatra fut a fal, 18 puskalőréssel, melyek kő keretezésűek, s 3 kivételével mind befalazottak. A belülről számított 5. és 6. lőrés között egy félköríves lezárású, kő ajtókeret látszik, azonban a nyílást befalazták annyira, hogy a fal belső oldalán nyoma sincs. E fal után egy rövid ideig Ny-K irányba fut a fal, 11 puskalőréssel, melyeknek nincs keretelésük, de be sincsenek falazva. Az újabb faltörés után D - É irányú falon 2 puska + ágyú + 4 puska + ágyú + 2 puska lőrés látható. Ezután újból nyugatra fordul a fal, s ettől a ponttól van teljes kváderburkolata. Először 17 puskalőrés látszik, majd következik a bástya teste, melyből ebbe az irányba (azaz északra) nem néznek lőrések. Ezen a szakaszon a fal külső burkolata mintegy 6-7 méter hosszban leomlott.
Az északnyugati bástyának délre néz egy lőréscsoportja: puska + ágyú + 2 puska + ágyú + puskalőrés elrendezésben. A délnyugati és a délkeleti bástyának mindkét szárnyoldalán és az északkeleti bástya déli szárnyoldalán ugyanilyen lőréscsoportok találhatóak.
A déli fal középtengelyében van egy hármas kazamatacsoport, melyből 2 x 3 puskalőrés nyílott kifele (5 máig nyitva van, egy elfalazva) Közöttük egy elfalazott bejárati nyílás nyoma látszik.
Az északkeleti bástyától a keleti kapuig ugyanúgy futnak a falak, ugyanannyi lőréssel, mint a nyugati kaputól az északnyugati bástyáig. Itt ugyanúgy be van falazva a kapukeret és számos lőrés, mint a másik oldalon.

A körítőfalon belül, az erőd főépületének karéja által határolt területen és a kapu fele egy őrbódé, 2 modern épület, 1 mérleg- és egy szivattyúház áll. Mindegyik (az őrbódét leszámítva) elhagyatott, kifosztott és pusztulófélben van. Mindegyik épület modern, a XX. század 70-80-as éveiben épült könnyűszerkezetű acél és üvegépület, nem illenek bele az erőd eredeti építési stílusába, funkciójuk sincs. (Ezért műemléki védelmük és megóvásuk, megtartásuk nem indokolt, minél hamarabb le kéne bontani mindet.) Látszik még két épület alapozása is, azoknak a felépítményét már elbontották.
Az erőd bástyáinak az erőd belső udvarára nyíló homlokzatainak leírása:
Az északnyugati és az északkeleti bástya északi kazamatái: tégla homlokfalú helyiségek, kiszélesedő lábazati résszel. Vörösmárvány párkánnyal és 1-1 darab, álló téglalap alakú, vörösmárvány keretelésű, egyszárnyú ajtónyílással. Az ajtók hiányoznak.
Az északnyugati és az északkeleti bástyák déli, a délnyugati és délkeleti bástyák mindegyik kazamatája egyforma módon épült: tégla homlokfalakkal, vörösmárvány párkányokkal, a három-három kazamata teljes félköríves keresztmetszetével a szabadba nyílt eredetileg. A modernkori átépítések során általában csak a középső nyílást hagyták meg, oda is egy - egy modern, négyzetes acélajtót építettek be. A szélső kazamatákat rendszeresen elfalazták. Kivéve a délnyugati bástya keleti kazamatáját, ahol mind a három nyílás nyitva van.
Minden bástya minden kazamatájánál az egyik közbülső falon egy-egy kémény emelkedik. A bejáratok előtti néhány négyzetméteren beton aljzat található, néhol a bitumen maradékaival.
A déli oldal közepén található széles kazamata is hasonlóképpen épült: téglafallal, vörösmárvány pártázattal. A középső, kb. 5,5 m széles folyosó szegmensívvel záródik, míg a két szélső, kb. 5 m. széles kazamata bejáratát az újkorban fallal zárták le, melyekbe egy - egy ablakot vágtak. Az ablakok és a középső boltozat közötti két falon két kémény emelkedik.

Az erőd főépületének külső homlokzatai:
Torok (északi) oldal: az udvarra néző homlokzat teljes egészében téglaépítmény, alacsony mészkő lábazattal. A külső sarkokon fehér mészkő armírozás, a belső sarkok tagolatlanok. Az ablakok szegmensívesek, téglakeretezésűek, mindössze a könyöklőjük van mészkőből.
A keleti oldalon, egészen a délkeleti második sarokig modern, vas traverzekre épített hullámpala tetővel fedett terasz van a homlokzat előtt. Ugyanezen az oldalon, egészen a központi bejáratig széles beton előtér van a homlokfal elé betonozva.
Az északkeleti, téglalap alakú feljárati épülettömb az udvarra egy szegmensíves ablakkal néz, a visszaugratásában pedig egy hasonló stílusú ajtó nyílik délkeletre. Innen a középen épített kapuig eredetileg 1 nagy szegmensíves kapu majd 16 ablak nyílott, mindegyik mellett lent, a föld színe felett valamivel egy négyzet alakú szellőzővel. Ezen ablakok közül az Ék saroktól számított 8. és 12. át van alakítva modern ajtóvá. (A földig áttörve a falazat, a felső része elfalazva, s az így kapott téglalap alakú rész fém ajtószárnnyal lezárva.)
A középső kapu kiugró mészkő lizénákkal és lábazattal, tégla szegmensívvel keretezett kétszárnyú kapu, felette modern hullámpala esővető.
E kaputól tovább eredetileg 16 ablak + 1 ajtó volt építve, azonban a központi kaputól számított 10. és 13. itt is hasonló módon van ajtóvá alakítva, mint a túloldalon.
Ezen a nyugati oldalon sem beton járda, sem előtető nincs a falak előtt.
A teljes homlokzaton, minden második ablakközben, az ablakok szintje felett egy - egy, összesen 18 vízvető is van.
Az északnyugati feljárati építmény a másik szimmetrikus párja: egy ajtóval és a sarkon túl egy szegmensíves ablakkal nyílik az udvarra.
Az egész udvari homlokzat tetején vörösmárvány párkány van, melyen márvány törpepillérek közé beillesztett vasrudakból álló eredeti korlát zár le. A párkány fölött pedig földfeltöltés van.
Az északnyugati sarokelem északi homlokzata: az udvar felöli végén volt egy ajtó, felette egy ablak (félkörív alakú, függőleges szár-része nem is volt), jelenleg mind a kettő be van falazva. Az ajtó helyén egy, az eredetinél jóval kisebb, álló téglalap alakú, fakeretes nyílást vágtak később. Ezután egy csorbázat látható, amely a vele párhuzamosan futó külső falon is megtalálható: ide háború esetén valószínűleg egy reteszelő falat szántak. Ettől nyugatra egy nyitott, két befalazott, majd még egy nyitott ablak látszik. Az épületrész nyugatra eredetileg egy ablakkal és alatta egy ajtóval nyílt, de mind a kettő be van falazva. Az északi és a nyugati oldala közti derékszögű falsarok mészkő armírozással van ellátva.

Az erőd kaszárnyaépületének külső oldalra néző homlokzata is alacsony mészkő lábazatra állított tégla fal, melyet vörösmárvány párkány zár le, melyen a földtöltés fekszik. Ezen a külső oldalon sem vízkivezetők, sem korlátok nincsenek. Az északnyugati végétől a nyugati oldalazóműig 4 felső, félkör alakú ablak (eredeti ráccsal, mészkő könyöklővel és tégla ívvel), alattuk 15 puska lőrés (álló, keskeny téglalap alak, mészkő keretezéssel) nyílt, de a belső oldalukon mind be van falazva (Illetve, a félköríves ablakok egy részébe ventillátor van szerelve). A kiugró nyugati oldalazóműben, a falhoz csatlakozó két oldalán 2-2 puskalőrés, középütt, sugárirányban elhelyezve három iker-lőrés nyílt. (Leírásuk: széles, fekvő téglalap alakú forma, melyben lefele erősen lejtő rézsű van. A lejtős rézsű és a függőleges keret széle mészkő burkolású, a lőrés belső falai és a szegmensíves mennyezet tégla. A lőrés belső zárása két igen keskeny, fekvő téglalap alakú nyílás, melyek egymás mellett vannak - leginkább mintha kétcsövű fegyvernek készítették volna az állást.)
A nyugati oldalazóműtől délre, a fal egyenes szakaszán 6 puskalőrés és egy félköríves ablak nyílt, melyek közül mindössze a félköríves ablak nincs befalazva. Az erőd délnyugati, letört sarkán 3 puska + 1 ágyú + 2 puska + 1 ágyú + 3 puskalőrés nyílott, felettük két félköríves ablakkal, melyek közül a félköríves ablakok és az ágyúlőrések nyitottak, a puskalőrések be vannak falazva.
A délnyugati falsíktól keletre, a nyugat-kelet irányú falon a középső védőműig 13 puskalőrés nyílik, 3 félköríves ablakkal, melyek mind vagy be vannak falazva, vagy be vannak építve.
A középső védőmű kívülről ugyanolyan elrendezésű, mint a nyugati; de itt minden nyílás be van falazva.
Innen keletre tükörszimmetrikus az épület: először 13 puskalőrés következik, 3 félköríves ablakkal, melyek be vannak falazva vagy építve. A délkeleti falon 3 puska + 1 ágyú + 2 puska + 1 ágyú + 2 puska + 1 különleges lőrés nyílik. Ezek közül a legnyugatabbi lőrést valamikor a második világháború után ajtónak alakították át. Jelenleg használaton kívül van, és betonhengerekkel torlaszolták el. Az ágyúlőrések, s felettük a szellőzők nyitottak, a puskalőrések be vannak falazva. A különleges lőrés: közös fehérmárvány keretelésben két keskeny, álló téglalap alakú lőrés egymás mellett.
E faltól északra, egészen a keleti oldalazóműig 7 puskalőrés van, 1 felső ablakkal, melyek mind be vannak falazva.
A keleti oldalazómű párja a nyugatinak, csak itt egy puskalőrés nincs befalazva.
Ettől északra 16 puskalőrés van, 4 felső ablakkal, melyek mind vagy be vannak falazva, vagy be vannak építve.
E faltól északra következik az északkeleti feljárati épülettömb, melynek földszintjét már leírtam.

A két feljárati épülettömb emeleti része teljesen egyforma: az északi oldalukon nincsen nyílás, a külső oldalukon nagyméretű, vörösmárvány keretezésű, álló téglalap alakú, kétszárnyú ajtók, felettük az ajtó teljes szélességét átérő, félköríves formájú ablakok találhatók. Az erődudvar felé 2-2 míg délre 1-1 ablak nyílik. Ezek közül mindkét nagy ajtó jelentősen be van szűkítve, szélességének egy részét befalazták, s az eredetiek helyére modern ajtókat építettek be. Továbbá mindkét oldalon be van falazva 1-1, az udvarra néző ablak
Ezekből az emeleti helységekből lehet a sáncra feljutni: 15-15 vörösmárvány lépcsőfokon keresztül. Ezek mellett 64 cm vastag téglafal fut, melyekben 8-8 lőrés található: 4-4 egymás mellett, 4-4 lépcsősen emelkedve beépítve. (Ezeknek a nyílásoknak nincs vörösmárvány kerete).

Az erődön eredeti tetőszerkezet nem található, de soha nem is volt: az összes épületet, a bástyákat, a kazamatákat és az északi oldal kivételével a falakat vastag földréteg fedi. Az északi oldalon egyszerű vörösmárvány párkánnyal van lezárva a fal. Minden más helyen a függőleges tégla/kő fal tetején kissé előreugró, félköríves vagy egyenes záródású vörösmárvány párkány található, melyre a földtöltés került. Mindössze az udvari homlokzaton van korlát a párkány szélén.
A sáncokra összesen négy rámpa vezet: kettő -kettő a nyugati és keleti falon, melyek középen indulnak, s a bástyák fele emelkednek.
Az épületek feletti sánc két helyen sérült: a főépület délkeleti sarkán, ahol egy kisebb találat megrongálta, a párkányt részben letörte, s a földfeltöltésbe egy rézsűt vágott, illetve az északnyugati bástya déli kazamatája fölött, ami telitalálatot kapott a világháborúban, s azóta egy kráter van a földfeltöltésben.
A sáncok fölé mindössze néhány kémény emelkedik: 1-1 téglakémény a főerőd délnyugati és délkeleti oldalán (melyek közül a délnyugati már eléggé ferdén áll) egy kisebb a keleti oldalazómű tetején, egy nagyobb, tégla övpárkánnyal és fehér koronázópárkánnyal ellátott széles kémény emelkedik a középső oldalazóműből. 3 kisebb téglakémény az udvari homlokzati oldalon áll. A két feljárati építményből 2, illetve 1, cementcsővel bélelt téglakémény nyúlik ki. Ezeken kívül még több kémény helye is fellelhető a sáncok tetején, melyek azonban már összedőltek, mindössze az alapozásuk, illetve a téglatörmelék utal voltukra.
A külső sáncok tetején eredeti kémény nem lelhető fel. A lőréssel is bíró ágyús kazamaták újkori elfalazásaihoz építettek 1-1 bélelt téglakéményt, melyek azonban mára leomlottak, csak a fal magasságában állnak. A déli oldal közepén fekvő kazamata fala elé pedig 2 bélelt kéményt emeltek, melyek még állnak.

Az erőd épületein plasztikus díszek (a kapukeretek kivételével), függőleges tagolóelemek, homlokzati tagolások, vakolatok, különleges lefedések, ablak vagy ajtóformák nem találhatóak.
állapot leírásaJelenleg üres, távlati tervekben kulturális intézmény. Építészetileg jó, kivéve az északnyugati bástya déli kazamatáját, ami bombatalálat miatt rombolt, tehát "romos"; gépészetileg "romos".
A falak gyakorlatilag sértetlenek, kivéve a külső falak borítását, melyek néhol leváltak. A födémek nem áznak be, nem túl nedvesek, nem omladoznak. Az északnyugati bástya déli kazamatáját még a II. világ-háborúban bombatalálat érte, azóta nem is állították helyre, azért számít romosnak. Viszont az erőd egész területén a víz- csatorna- és villanyhálózat teljesen elpusztult, a vezetékeket lebontották, tönkretették és szétestek. A gépészeti rész gyakorlatilag használhatatlan, azt újra kell építeni.
 szerkesztés

Állapotjelentések

2008.08.02 10:09 innoxum - állapot: 3 - koordináta: N 47° 44,709' E 18° 8,313' - pont: 5







Jelenleg lezárt, elhagyott és elhanyagolt. hatalmas kazamata rendszer ép falak, érdemes lenne hasznosítani