Vár és erődrendszer romjai (Dobó István Vármúzeum)

azonosító5605
törzsszám2059
védettségMűemléki védelem
jellegÉpítmény
név jellemzőMai
eredeti kategóriaErődítmény
eredeti főtípusvár
jelenlegi kategóriaKözépület
jelenlegi főtípuskulturális és szórakoztató épület
jelenlegi típusmúzeum
megyeHeves
helységEger
cím(Vár) Vár u.
helyrajzi szám5488, 5472, 5481, 5489, 5833/1, 5440
település KSH kódja20491
földhivatalEger Megyei és Körzeti Földhivatal
állapotKielégítő
rövid leírásNagy kiterjedésű, szabálytalan alaprajzú erődítés (hrsz.: 5488), amelynek körítőfalai és bástyái többé-kevésbé csonkán máig fennmaradtak. Bejárata DK-re nyílik, a D-i külső várfal (rekonstrukció) és a D-i belső várfal közötti falszoroson át, a belső várfalnak támaszkodó Varkocs-bástya (1542, építész: Alessandro Vedani) keresztül. A bástyától K-re a D-i belső várfalszakaszt két szinten lőrések törik át, a falvonulatot a Hyppolit-kapu tornya - 1498-1520, a dongával fedett kapualjban ülőfülkék, Ippolito d'Este püspök festett címere, modern tető - szakítja meg, K-en a Gergely-bástyához (1553-1555, építész: Bornemissza Gergely) csatlakozik, amelynek udvarát korábbi, 14. századi várfalszakasz osztja. A vár DK-i szegletén fülesbástya, boltozott ágyútermekkel; a K-i várfal (1542, kortinafal, 16. század vége, építész: Ottavio Baldigara) D-i szakaszán nyílik a Setét-kapu (rekonstrukció, a kapualj belső oldalán klasszicista kapuzat, 1830), innen pedig a bejárat a kétszintes caserna-termekbe (16. század vége, építész: Ottavio Baldigara; jelenleg kőtár kiállítás). A K-i várfalszakasz É-on a Sándor-bástyához (1542-1548, építész: Alessandro Vedani) csatlakozik, és az ÉK-i fülesbástyában végződik (Zárkándy-bástya, 1556). Az É-i külső várfal és falszoros (1552 előtt, építész: Alessandro Vedani) Ny-i végén áll a Tömlöc-bástya (középkori eredetű, 16. századi átalakításokkal, építész: Alessandro Vedani, Ottavio Baldigara) és ennek ÉNy-i oldalán a Földbástya (1570 körül, építész: Ottavio Baldigara ?). A Ny-i várfal (restaurált, 19-20. század) D-en a Dobó-bástyával érintkezik, majd DK-i irányba fordul (mindkettő rekonstrukció, 1976). A várfalakon belül a Varkoch-bástyától Ny-ra, illetve a DK-i szegletben egy-egy ágyúdomb emelkedik (rekonstrukció, illetve oszmán-török, 17. század). A belső vár ÉNy-i szakaszán állt a püspöki palota (K-i szakasza elpusztult, földszint: gótikus, 15-16. század; emelet: 18. század, gótikus és reneszánsz részletekkel - jelenleg vártörténeti kiállítás), amelynek É-i fala a belső vár É-i falának támaszkodik (utóbbit a 14-18. század folyamán többször erősítették). A várfalon a püspöki palotától K-re kapu nyílik (1930, korábbi helyén), ismét K-re a belső várfalnak támaszkodó torony áll (alsó része 15. század, felső rész rekonstrukció, 1930 körül, építész: Lux Kálmán), a fal K-i szakaszában húzódó folyosóban kőtár. A Ny-i várfalnak épült É-on a szabolcsi főesperes háza (?, gótikus) és a D-i szakaszon két további épület (?). A püspöki palotával átellenben három, egykori kaszárnyaépület áll (1870 után, közülük a K-iben működik az Egri Képtár). A K-i várfal középső szakaszától Ny-ra a háromhajós középkori székesegyház (román, gótikus, 12-14. század, 15. század vége) falmaradványai, a legmagasabban álló gótikus pillércsonkon Szent István szobra (1835, Marco Casagrande). A templom D-i oldalán kápolnasor és korai rotunda alapfalai, tőle DNy-ra láthatók a provizori palota csekély maradványai. A Szent István által alapított püspökség középkori vára IV. Béla engedélye alapján a 13-14. században épült ki. A 16. század első felében a várat külső és belső részre osztották, és korszerűsítették a védműveket (építész: Alessandro Vedani). Az 1552-es ostrom után (építész: Ottavio Baldigara, Bornemissza Gergely, Christoporus Stella), majd a török megszállás idején (1596-1687) további kiépítésre került sor. A 18-19. században az erődítést fokozatosan bontják, kutatása, helyreállítása 1862-től folyamatosan zajlik (Ipolyi Arnold, Pataki Vidor, Csemegi József, Pálosi Ervin, Kozák Károly, Sedlmayr János, Détshy Mihály).
külső leírásNagy kiterjedésű, szabálytalan alaprajzú, középkori püspökvár. A megközelítően ötszögű, K-Ny és É-D irányban egyaránt mintegy 200 m szélességű erődítmény az Eger patak K-i, bal partjának keskeny sávja fölött meredek sziklaoldalakkal mintegy 25 m magasságig emelkedő várhegynek K felé enyhén emelkedő fennsíkján helyezkedik el. Három oldalról a hegyoldalak
és az ezekre épült középkori várfalak védik. K-ről, az abban az irányban emelkedő hegyoldal felől, amelyen a "külső vár" állt, az 1542. évi kettéosztástól kezdve fokozatosan szélesített és mélyített árok és az ugyanekkortól, majd ismét 1568-tól kiépített erődítések biztosították. Ezek az erődítések a D-i oldalon a hegyoldal elé építve folytatódnak. A körítő várfalak teljes vonulata és valamennyi bástya többé-kevésbé csonkultan ma is áll. A falakon belül állott nagyszámú épületből a gótikus palota részlete a középkori székesegyház maradványai, és más épületek romjai állnak.
Az erődítések
A déli belső várfal. A fal a belső vár DK-i szegletétől Ny-i irányban kb. 90 m hosszan, egyenes vonalban húzódik. K-i vége az eléje épült Gergely-bástyába nyúlik. Ny-i vége elé épült a Varkocs-bástya. A falvonulatot kb. 20 m-re a K-i végétől a Hyppolit-kapu tornya szakítja meg. A kaputornyon Estei Hyppolit festett címere került elő. A bejárata élszedett, kőkeretes kapu, felvonóhíd tükrével. A kapualj félköríves dongával fedett, oldalfalain ülőfülkék. A torony modern kontyolt nyeregtetővel fedett. Az eredetileg kb. 1,40 m vastag, idomtalan terméskőből épült fal jelenlegi 3,90 m vastagságát a belső oldal 1542 utáni eléfalazásával nyerte. Belső falsíkja a székesegyház későgótikus szentélyének szabályos faragott kőtömbjeivel
burkolt, sokhelyütt felismerhetők a kőfaragójegyek. A külső falsíkhoz - a Varkocs-bástyához csatlakozó, 17 m hosszú Ny-i szakasz kivételével - három szakaszban, szakaszonként lépcsősen előreugratva, nagyméretű, szabályos alakú kőtömbökből rakott, rézsűs köpenyfal épült. A köpenynek a tornyot takaró részét a feltáráskor, 1960-ban lebontották. A jelenleg átlag 10 m magas várfalban két szinten lőrések nyílnak.
Varkocs-kapubástya. A bástya a belső D-i várfal Ny-i vége elé épült, a múzeumban őrzött feliratos táblája alapján 1542-ben. Építésze Alessandro Vedani lehetett. A várfalhoz illeszkedő ötszög annak síkja elé mintegy 15 m-re ugrik ki, szélessége 19,50 m. A bástyának a terméskő falazatú alépítménye és bejárati szintjének a kapuküszöbök fölött változó, max. 6,50 m magasságú falcsonkjai maradtak meg. A földszinti körítő falak az alépítmény rézsűs falsíkjait lezáró, félhengertagos övpárkány fölött, 3,90 m vastagságggal, nagyszámú későgótikus székesegyházi faragvány felhasználásával épültek. A D-i várfalra közel merőleges bástyafalaknak a várfalhoz csatlakozó szakasza, amelyet belül kb. 50 cm-es falréteggel vastagítottak meg a későbbi dongaboltozat vállának kialakítására, kb. 6 m magasságig áll a boltozat csonkjaival. A K-i, bejárati oldal a kapu keretével és záródásával együtt részben elpusztult. A belső kapu élszedett kőkeretes, félköríves nyílás. A bástya Ny-i oldalán félköríves kitörőkapu nyílik.
A délnyugati várfal. A sziklás hegyoldal tetején tört vonalban húzódó modern betonfal, kváderborítással. A leomlással fenyegető egykori, részben tufakváder borítású terméskőfal lerobbantása után épült. A Dobó-bástya felőli részén a négyszöges, középkori tornyot helyreállították, és kontyolt nyeregtetővel fedték. A várfal külső oldala egyedül ezen a szakaszon nem járható, itt a Dobó utcai házak telkei a falak aljáig kifutnak.
Délnyugati ágyúdomb. Az ágyúdombot, mely a DNy-i várfal mögött helyezkedett el, törtkőből készült támfalakkal újra felépítették, benne helyezve el a transzformátorházat. Ennek három félköríves nyílása betonból készült.
Dobó-bástya. A várhegy ÉNy-i sarka elé épült, mintegy 20 m magas, ötszögű, óolasz rendszerű bástya. 1976-ban omlásveszély miatt lerobbantották, majd kváderborítású, rézsűs homloksíkú vasbeton falakkal építették újjá. A homlokoldalak falkoronán mért hossza kb. 10-10 m. Az északi oldalán állott középkori kerek torony maradványait feltárták és újjáépítették, részben beton, részben vakolatlan tégla falakkal. Falán kulcslyuk alakú lőrés. A tornyot kúptető fedi. Maga a bástya háromszintes, a legalsó szintről a DNy-i oldalon a Dobó u. 30-as számú ház kertjébe kitörőkapu vezet.
A nyugati várfal. A várfal mintegy 95 m hosszúságban, egyenes vonalban húzódik a Dobó-és a Tömlöc-bástya között. D-i szakasza betonból készült modern fal, kváder burkolattal. A további, 12-15 m magas fal rézsűs homloksíkja részben kváderezett, részben 19. századi tégla és kő-téglasoros köpenyfal alkotja. A fal feltárásárakor a Tömlöc bástya melletti, É-i
szakaszon felismerhetőkké váltak az egymás elé épült, különböző korú falrétegek.
Tömlöc-bástya. A vár ÉNy-i szegletén álló bástya a csatlakozó várfalak elé ugró téglalap alaprajzzal. Rövidebb, Ny-i homlokoldala 17,90 m, az É-i 23,90 m hosszú, D-i kiszögellő oldala 3,90, a K-i 90 m széles. Eredeti magja középkori torony volt, amelynek DK-i sarka a korai Ny-i és É-i várfalak alkotta ÉNy-i várszeglethez csatlakozott. A torony 1,20 m vastag körítőfalakkal, kb. 8x8 m méretű, kissé torzult négyzet alaprajzú volt. A mai bástya-négyszöghöz képest mintegy 30 fokkal Ény-ra elfordulva állt. ÉNy-i és DNy-i falát a 16. századi Ny-i és D-i bástyafalba részben befoglalták ÉK-i fala a bástya belsejében romosan áll. DK-i oldalát lebontották és helyette tőle Ny-ra, vele közel párhuzamosan újabb fal épült a 16. században. Ez és az ÉK-i toronyfal osztja a bástya belsejét az 1542-48 között, minden bizonnyal Vedani tervei szerint épült É-i és az 1569 után, Baldigara által kialakított Ny-i bástyarészre, továbbá az ettől K-re fekvő bástyaudvarra. Az udvar a torony lebontott K-i részének helyén és a hozzácsatlakozó, a gótikus palota Ny-i faláig húzódó falszorosban terül el, amelyet a korábbi és későbbi É-i várfal fog közre.
Földbástya. A korábbi földvédmű helyén Baldigara elgondolása alapján 1570 körül épült kőbástya a Tömlöc-bástya Ny-i oldala előtt helyezkedik el, és takarja annak D-i és részben É-i oldalát is. A megközelítően trapéz alaprajzú építmény Ny-i homlokoldala, amely enyhén törtvonalú, kb. 30 m hosszú, É-i oldala 18 m hosszú, D-i záróoldala, amely a Ny-i várfalra merőleges, 14 m hosszú, a K-i, amely az É-i várfalra merőleges, 7,5 m. A kőbástya Ny-i és É-i homlokoldalai előtt kb. 10 m széles, cölöpsorokkal erősített földsánc húzódott, amely a bástya ÉK-i és Dny-i szegletein bástyafület alkotva túlnyúlt. A kőbástya kétszintes volt. Alsó szintjét
a földsánc takarta, és csak a bástyafülekkel takart lőréses D-i és a rejtekajtóval ellátott K-i homlokzatát hagyta szabadon. Elpusztult felső szintje kb. 4 m magasan emelkedhetett a Tömlöc-bástya idevezető Ny-i kapujának küszöbétől mérve. Ezt a szintet tető takarta. Falai csak a padlóvonalig maradtak fenn. Alsó szintjének ágyúterme három helyiségre tagolódott. Ebből tovább a bástyafalak alatti kazamatákba és a rejtekajtóhoz juthatunk.
Északi belső várfal. A várfal a Tömlöc-bástya és az ÉK-i fülesbástya között, többszörösen enyhén megtört vonalban kb. 140 m hosszúságban húzódik. Ny-i szakaszára épült rá a püspöki palota hátfala a 17-18. században. Ez az 5 és 7 m között váltakozó vastagságú szakasz négy különböző korú falrétegből áll. Legkorábbi, feltehetően 14. századi a fal középső, kb. 1,20 m vastag rétege. Ettől kb. 1-2 m távolságban D-re épült a palota földszinti falaival és boltozataival egy időben, 1470 k. a belső falréteg. A két fal közét talán ugyanekkor gyengébb kőfalazattal töltötték ki, helyenként földdel kitöltött üregeket hagyva. A 15. század végén épülhettek a külső falréteg elé azok a kiugró faltestek, amelyeket a 16. századi váralaprajzok jelölnek. Belsejükben aknákat tártak fel, melyeket a 17-18. században töltöttek be törmelékkel. Az aknákban látható a korai falréteg faragott kváderekből kialakított falsíkja, alul pedig a fal 45 fokos rézsűvel kialakított, erősen kiugró lábazata. A kiugrások közeit Baldigara tervei szerint 1572 után a korai falsík elé épült vastag falréteggel töltötték ki, amely azok előtt is vékony köpenyt alkot. Ezzel egységes, enyhén tört vonalú, erősen rézsűs homloksíkot alakítottak ki. A püspöki palota K-i vége mellett 1930-ban kaput törtek. Mellette a gyalogkapu egy korábbi, 16. századi helyén épült. Ettől K-re a várfal belső oldalához épült, 15. századi, nyolcszögű, kb. 3 m átmérőjű tornyocska. Alsó része eredeti, felső része Lux Kálmán 1930 k. készült rekonstrukciója. D-i oldalán szemöldökgyámos, kőkeretes ajtó. A torony belsejében csigalépcső vezetett a fal koronájára. A K-i várfalrészben mintegy 3 m széles folyosó vezetett az ÉK-i fülesbástyáig, K-i része a vasút építésekor elpusztult. A megmaradt folyosórészben modern bejárattal kőtárat helyeztek el.
Sándor-bástya. A belső vár ÉK-i sarkánál, az É-i várfal elé épült bástya. Alessandro Vedani építette az 1552-es ostrom előtt, és róla nevezték el. Falának felső részén nagyobb lőrés látható. A bástya feltáratlan belsejébe az É-i belső várfalakban húzódó az ÉK-i fülesbástyába vezető folyosóból nyílik a bejárat. A bástya K-i részét a vasútépítéskor, 1906-ban szétrombolták. A bástya falai a környező feltöltődött terep alá kb. 5 m mélyen nyúlnak le, ennek megfelelően a bástya a Tömlöc-bástyához hasonlóan kétszintes lehetett.
Az északi külső várfal és falszoros. A Tömlöc-bástya Ény-i sarkától az ÉK-i fülesbástyáig húzódó, mintegy 150 m hosszú falvonulatnak jelenleg csak a Ny-i fele látható, a K-i nagyrészt feltöltés alatt rejlik. 1552 előtt épült, Vedani műve. Az 1,50 m széles, csonkultan 5-6 m magas terméskőfal Ny-i vége a Tömlöc-bástya ÉNy-i sarkánál kiugró falcsonkhoz épült, külső síkjához csatlakoztatták a későbbi Földbástya K-i falát. A várfal a Tömlöc-bástya É-i falával K felé 1 m-ről 3,50 m-re kiszélesedő, keskeny szorost fog közre, amely a bástyától K-re 10-12 m szélesre tágul. A falban a Ny-i végétől kb. 10 m-re 1,50 m széles kapunyílás vezet a keskeny falszakaszba. A bejárat 18. századi befalazását a feltárás után bontották ki. Mellette K-ről egy lőrés, majd 20-m-rel tovább nagyobb, feltehetően kijárati nyílás látható.
Zárkándy-bástya vagy északkeleti fülesbástya. Zárkándy Pál várkapitány építtette 1556-ban. Baldigara átalakította és az ÉK-i fülesbástyát építette hozzá. A fülesbástyának csak a K-i fele épült ki. Belseje földdel feltöltött. A bástyát 1906-ban, az Eger-Putnok vasútvonal építésakor átvágták, ágyútermeit lerombolták. Falai alatt kazamata folyosók húzódnak.
A keleti várfal. A várat K-ről a kb. 100 m hosszú Baldigara-féle kortinafal határolja, mely a Zárkándy-bástya és a DK-i fülesbástya között húzódik. A kortinafalban részben beépítve, részben pedig a mögötte lévő földművektől takarva fennmaradtak a külső és a belső vár elválasztására 1542 k. épített korábbi várfal szakaszai is. A korábbi várfal É-i szakasza az É-i belső várfal és a székesegyház késő gótikus szentélye között mintegy 40 m hosszúságban húzódott. Az azonos nyomvonalon épült, vastagabb Baldigara-féle kortinafal belső oldalán a jelenlegi korábbi várfal elfalazott lőrései vagy pártázata figyelhető meg. A fal mögött kb. 20 m széles földsánc emelkedett, amelyet a székesegyház feltárásai során nagyrészt elhordtak. A sáncot Ny-ról, a vár mélyebben fekvő terepe felől kb. 3 m vastag és 5 m magas támfal, az ún. Perényi-fal szegélyezte. A fal ma az É-i belső várfaltól a székesegyház É-i hajófaláig áll még fenn, D-i folytatását, amely a D-i hajófalig nyúlt és a hajóról levágta a román kori szentélyapszisokat, a feltárások során lebontották. Ebből a későgótikus szentély és a korábbi székesegyház részek számos másodlagosan beépített faragványa került elő, de nagyszámú faragvány látható a konzervált, fennmaradt falban is. A falakat jórészt lebontották, Esterházy püspök rendeletére, az 1790-es években. A székesegyház és a DK-i bástya között nyílt a Setét kapu, mely a "külső várból" a "belső várba" vezetett. A kapu feliratos táblája (ma a múzeumban) 1587-es évszámú. A kapu háromnyílású, két gyalogkapuval, mai állapotában nagyrészt rekonstrukció. A 8 m hosszú kapualj dongaboltozatos. 1830-ban Pyrker érsek dór oszlopos, klasszicista, Palladio-motívumos kapuzatot emeltet a belső oldala elé. A kapualjból nyílnak a Baldigara féle caserna-termek, melyek kb. 40 m hosszúságban húzódnak a Gergely-bástyáig, két szinten egymás fölött. A K-i fal alatt, kb. 1,50 m széles, dongaboltozatos aknafigyelő folyosót alakítottak ki, összeköttetésben a fülesbástyák alatti folyosókkal és ágyútermekkel.
Délkeleti fülesbástya. A kortinafalakra merőleges oldalai közül az É-i 25 m, a Ny-i 20 m széles, K-i és D-i homlokoldala 70-70 m hosszú, amihez hozzáadódik a fülek 10 m-es kiugrása. A bástya belseje földdel feltöltött. Itt látható Gárdonyi Géza sírja. D-i homlokfalán a belső várba vezető alsó bejárati kaput képeztek ki, gyalogos és kocsibehajtó nyílással. Egykori rusztikus, manierista stílusú kváderezésének nyomai a kiskapu bal oldalán figyelhetők meg. A gyalogkapu tükre, és egy perselykő bizonyítja, hogy felvonóhídja és farkasverme is volt. A bástya falainak alapzatában aknafigyelő folyosók. ÉK-i ágyútermei boltozottak, két szinten, egymás fölött visszaugratva helyezkednek el. DNy-i ágyútermei nem készültek el.
Török kapuvédő bástya. Trapéz alaprajzú, lőréses bástya, a DK-i fülesbástya D-i oldalának K-i szakasza előtt. A vár egyetlen török eredetű védműve. Homlokfalai mintegy 10 m-es magasságig állnak. A bástyába újabb, fedett lépcsőfeljáró vezet, eredeti bejárata még felderítetlen.
A déli külső várfal. A DK-i bástya DNy-i sarkától a Varkocs-bástyáig húzódik a D-i külső kortinafal. Jelentős része leomlott, mai állapotában rekonstrukció. Valószínűleg e fal alatt is folytatódott az aknafigyelő folyosó. A déli falszorosban feljáró út vezet a Varkocs-bástya kapujáig.
Gergely-bástya. Nagyméretű, szabálytalan ötszög alaprajzú bástya. Mintegy 15 m magas homlokfalai közül a DNy-i kb. 16 m, a D-i 22 m, a K-i és ÉK-i kb. 15-15 m hosszú. A falakat külső és belső felületükön a székesegyház későgótikus szentélyéből származó kváderekkel burkolták. 1553-55-ben Bornemissza Gergely várkapitány tervei szerint épült. Baldigara építkezései miatt K-i és ÉK-i oldala feltöltés alá került.
A külső vár délnyugati és déli fala. A Gergely-bástya udvarán és a DK-i fülesbástyában húzódó, 14. századi várfalszakasz. A fülesbástya belső feltöltése takarja, a Gergely-bástyában láthatók romos falai.
Délkeleti ágyúdomb. Az ágyúdomb a D-i belső várfal, a korai K-i várfal D-i szakasza és a Setét-kapu belső kapualja által közrezárt területen, a belső vár egykori DK-i szegletén áll. Teteje a vár legmagasabb pontja. Szabálytalan sokszög alaprajzú, kb. 35 m átmérőjű, felfelé enyhén karcssúsodó földépítmény, támfalakkal. A török emelte, a 17. században.
A várbeli épületmaradványok
Püspöki palota. Földszintje 15-16. századi gótikus alakjában áll, belefoglalt 14. századi várfal és épületrészletekkel. Az emelet 15-16. századi gótikus és reneszánsz részletekkel a 18. századi állapotot mutatja. Keleti váge elpusztult, csak a 14-15. századi földszinti falcsonkok állnak. Téglalapos alaprajzú, az É-i belső várfal Ny-i szakaszának belső oldalához épült. Jelenlegi hossza kb. 37 m. Az elpusztult K-i résszel együtt kb. 50 m. Szélessége 20-22 m.
Székesegyház. Szt. János evangelista tiszteletére épült. A tatárjárás előtti épület háromhajós bazilika volt, három félköríves apszissal. A hétszakaszos hosszházban hasábos pillérek álltak. A keleti részen további, erősebb pillérpár helyezkedett el, a mellékhajók felé lizénás bővítéssel. Ez választotta el a kórust a hosszháztól; a hosszházpilléreknél vaskosabb kialakítása keleti toronypárra utalhat. Az oldalfalakon és a főapszis két oldalán egy-egy falpillér helyezkedett el. Utóbbiak és a keleti, erősebb pillérpár között szentélyrekesztő sávalapozása figyelhető meg. A főapszis külsejét féloszlopok tagolták, párkánya félkörívsor fölötti fogrovatból állt. A falakat kis kváderekkel burkolták. A déli mellékhajó keleti részéhez rotunda kapcsolódott, mely minden bizonnyal keresztelőkápolnaként működött. A templom faragványtöredékei a 12. sz. második feléből származnak.
A 13. sz. második felében újjáépült a hosszház. A korábbi alapfalak felhasználásával, nagyobb kváderekből épültek újjá a támpilérekkel erősített körítőfalak. A hosszház szélesebb pillérközökkel és erősebb pillérekkel, boltozott, négyszakaszos formában épült ki. A nyugati pillérpár lábazata, a délinek törzscsonkja is megmaradt. A faragványokból alul szőlőlevelekkel
és fürtökkel, felül tölgylevelekkel és makkokkal díszített fejezetzóna, óriási, gazdag mérművel tagolt ablakok töredékei, bordatöredékek emelhetők ki.
A 14. században Ny-i toronypárral bővítették az épületet. A tornyok a 13. sz. 2. felében készült homlokzati támpillérek elé épültek. Dörögdi Miklós püspök körüljárós, a nyolcszög öt oldalával záródó kápolnákkal övezett szentéllyel bővítette a székesegyházat. Az építkezést utóda, Széchenyi Miklós folytatta. A déli mellékhajó első és harmadik szakaszához négyszöges
alaprajzú, gótikus kápolnák csatlakoznak.
A későgótikus szentély a Dörögdi-félénél nagyobb és szélesebb is volt. A tizenkétszög öt oldalával zárult. Körüljáróját zárt, téglalap alaprajzú kápolnák övezték, melyek a záródás felé egyre keskenyebb alaprajzon emelkedtek. A körüljáróhoz ajtókkal kapcsolódtak. A hosszanti falak melletti két-két kápolna között is nyílt ajtó. Az első szentélyszakaszban a körüljáró
falához É-on és D-en a nyolcszög öt oldalának alaprajzát mutató kétkarú csigalépcső csatlakozott.
A Ny-i várfalszakasz melletti épületek
A Tömlöc bástya mellett, a vár É_Ny-i sarkán gótikus épületmaradványok, valószínűleg a szabolcsi főesperes házának földszintes maradványai láthatók, helyreállított, szemöldökgyámos ajtóval. Tőle D-re, a várfal mellett, de hozzá nem csatlakozva két hosszú, téglalapos alaprajzú épület helyezkedett el. Sziklába vájt, kosáríves dongaboltozattal fedett pincéiket helyreállították. Az egyikben borozó, a másikban börtönkiállítás található.
További épületek
A székesegyháztól Ny, DNy-ra az ún. provizori palota csekély magasságú maradványai, alattuk pince. A D-i várfal belső oldalához téglalapos alaprajzú ház csatlakozik. Ennek a Varkoch-bástya felőli részéhez kovácsműhely épült.
A püspöki palotával szemben, és két oldalán 1870 után épült kaszárnyaépületek helyezkednek el. A jobb oldali emeletes épületben kapott helyet az egri képtár.
állapot leírásaA székesegyház állapota azonnali beavatkozást igényel (1999).
 szerkesztés

Képek a fotópályázatból

WINDOWS 1.552"Summáját írom..."VárfalKeresztútPalota ritmus"Eger vár védői" domborműZászlók újratöltveVakító fényA magyar középkor tragikus alkonyaBéke vanVitéz úrA Nyugat alkonya

Állapotjelentések

2016.11.02 11:06 Beka71 - állapot: 5 - koordináta: N 47° 54,174' E 20° 22,859' - pont: 5

Bejárat
Bejárat
Idő
Idő
GPS
GPS




Szép állapotban van a vár, folyamatosan fejlesztik a kiállításokat is (panoptikum, interaktív kiállítások).

2015.08.17 09:52 Beka71 - állapot: 5 - koordináta: N 47° 54,188' E 20° 22,859' - pont: 8


Vár
Vár
GPS
GPS
Idő
Idő
Zászlók
Zászlók

Szép állapotban, folyamatos fejlesztéssel.

2013.03.04 13:25 Lacipap - állapot: 5 - egyéb

Egy komoly ágyú.
Egy komoly ágyú.
Várfal, minarett és templomok.
Várfal, minarett és templomok.
Az érseki palota.
Az érseki palota.

Ritmus.
Ritmus.

Még néhány kép a várról és a várból.

2013.03.04 13:23 Lacipap - állapot: 5 - koordináta: N 47° 54,191' E 20° 22,858' - pont: 10

A bejáratnál.
A bejáratnál.
Menjünk föl a várba.
Menjünk föl a várba.
Bástya.
Bástya.
Visszanézve.
Visszanézve.
Egy védelmi eszköz.
Egy védelmi eszköz.
Az igazgatósági épület.
Az igazgatósági épület.
Várfal.
Várfal.
Várfal közelről.
Várfal közelről.
Koo-k.
Koo-k.
Az idő.
Az idő.

Maradunk a jó állapotnál. Egy kis tavaszi napsütést kaptunk így hát átsétáltam a várba néhány képet készíteni.

2010.02.28 11:29 Lacipap - állapot: 5 - koordináta: N 47° 54,188' E 20° 22,858' - pont: 5



Kálvária.
Kálvária.
Kút.
Kút.
Múzeum
Múzeum
Kazamata lejárat
Kazamata lejárat
Dóm romjai.
Dóm romjai.
Püspöki palota.
Püspöki palota.
Képtár.
Képtár.
Koo-k.
Koo-k.
Az idő.
Az idő.

Ma kedvező volt az időjárás, nem voltak sokan a várban, tudtam belső képeket is készíteni.
A vár állapotában változás nincs.

2008.12.30 11:33 Lacipap - állapot: 5 - koordináta: N 47° 54,186' E 20° 22,851' - pont: 5

Déli bástya.
Déli bástya.
A főbejárat.
A főbejárat.
Várfal és érseki palota fala.
Várfal és érseki palota fala.
Nyugati várfal.
Nyugati várfal.
Várfal a város fölött.
Várfal a város fölött.
Koo-k.
Koo-k.
Az idő.
Az idő.

A vár és környezete szép állapotban van, azárt még akad rajta csinosítani való!
( Amit folyamatosan végeznek is!)

2008.09.28 14:58 Lacipap - állapot: 5 - koordináta: N 47° 54,191' E 20° 22,852' - pont: 5


Koo-k.
Koo-k.
Az idő.
Az idő.

A vár állapotában változás nincs.

2008.06.21 13:12 gonit - állapot: 5 - koordináta: N 47° 54,186' E 20° 22,868' - pont: 5

Főbejárat
Főbejárat

A Harangöntő utcából
A Harangöntő utcából
A Dobo térről nézve
A Dobo térről nézve

Szerintem a legszebb várunk, ami ráadásul nagyon jól karban van tartva. Persze bizonyos részein még lenne mit csinálni, de így is tökéletes.