Várrom

azonosító3013
törzsszám1204
védettségMűemléki védelem
jellegRom
név jellemzőMai
eredeti kategóriaLAKÓÉPÜLET
eredeti főtípusvár
megyeBorsod-Abaúj-Zemplén
helységÓnod
cím
helyrajzi szám0156, 0151, 0158/2, 16
település KSH kódja22628
földhivatalBorsod-Abaúj-Zemplén Megyei Földhivatal
rövid leírásVárrom. Épült a 14. sz. végén. Kiépítve a 16-17. sz.-ban.
 szerkesztés

Képek a fotópályázatból

Tüzes ostromra készenFényKödös múlt.Erős vár a mi Istenünk!Ónodi panoráma

Állapotjelentések

2016.07.07 12:24 Lacipap - állapot: 4 - koordináta: N 48° 0,247' E 20° 55,372' - pont: 38









Az idő és koo-k.
Az idő és koo-k.

A vár falainak állapota továbbra is vegyes, ahogy az előző jelentésekben szerepel. A felújított részek remekül néznek ki, de a többi viszont eléggé omladozó állapotban van.

2010.07.12 17:45 guess.who - állapot: 4 - koordináta: N 48° 0,255' E 20° 55,374' - pont: 3








Árvíz vagy sem?!
Árvíz vagy sem?!



Az állapot változó, a még nem helyreállított falrészek eléggé omladozósnak tűnnek, a többi viszont remekül néz ki.

A Sajó árvize valószínűleg nem károsította túlzottan a falakat, bár a bejárat mellett, lent az árokban látszik a fal kövei között fugahiány. Kérdés, hogy ez így volt-e - vagy az árvíz mosta ki.

2010.04.25 10:48 Bamby - állapot: 4 - koordináta: N 48° 0,253' E 20° 55,385' - pont: 23













Sajnos nagyon kevéske maradt meg az egykori várból, állapota jónak mondható.

"A legkorábbi oklevelek tanúsága szerint a XIV. század végén itt birtokos Czudar főnemesi család tagjai vették körbe erős kőfallal a helybeli plébániatemplomot, hogy abból uradalmi birtokközpontot létesítsenek. Férfiágon való kihalásuk után Hunyadi Mátyás király a Rozgonyi családnak adományozta a környező jobbágyfalvakat összefogó várbirtokot.

A XVI. század fordulópontot jelentett Ónod lakóinak életében, ekkor ugyanis az egyre súlyosbodó török rablótámadások kivédésére a tulajdonos Perényi család – itáliai hadmérnökök tervei szerint – ágyúbástyákkal ellátott erős végvárrá formálta át a már meglévő várat.

A Habsburg hadvezetés által kialakított végvárrendszer első sorába 1596 után lépett, amikor a török szultáni sereg sikeresen megostromolta Eger várát, így a továbbiakban az ónodi katonaságra hárult a Sajó völgyének védelme.

Az ónodi vitézeken bosszút álló egri és szolnoki törökök 1639 októberében váratlanul rajtaütöttek a palánkfallal övezett mezővároson, majd sikertelenül ostromolták a négyszögletű kővárat. A XVII. század végén kibontakozott kuruc felkelésben többször is gazdát cserélt a katonai szempontból már gyengének számító végvár.

Végzetét 1688-ban a kurucokkal szövetséges, de egyébként mindenfelé rabló, fosztogató krími tatár lovasok okozták, akik felgyújtották az épületeit. A hadi krónikák lapjain utoljára 1707-ben szerepelt, amikor a túlparti körömi mezőn verték fel a kuruc országgyűlés követeinek sátortáborát.

A rommá vált ónodi várat rövid ideig gabonaraktárnak használták a helyi lakosok, majd a gazdátlan erődítményt fokozatosan lebontották. Nagyban hozzájárult pusztulásához a Sajó is, melynek árvizei a falakat alámosták, gyengítették. Végső pusztulását az 1985-ben elkezdődő, majd kisebb-nagyobb szünetekkel folytatódó régészeti feltárás és helyreállítás állította meg."

Forrás:wikipédia.hu