Teleki Blanka Gimnázium

azonosító1215
törzsszám15759
védettségMűemléki védelem
jellegÉpítmény
név jellemzőMai
eredeti kategóriaKözépület
eredeti főtípusoktatási és gyermekintézmény
eredeti típusgimnázium
megyeBudapest
helységBudapest 14
címAjtósi Dürer sor 37.
Hermina út 9-15.
Ida utca 6.
helyrajzi szám31675
földhivatalFővárosi Kerületek Földhivatala
állapot
rövid leírásIskola, Baumgarten Sándor és Herczegh Zsigmond, 1902. Volt Erzsébet Nőiskola.
külső leírásMagasföldszint + két emeletes iskolaépület. A szomszédos Vakok Intézetéhez csatlakozó, L-alaprajzú, előkertes épület. Udvarát a Hermina úti szárnyhoz nyaktaggal kapcsolódó díszterem osztja két részre. A hullámvonalas attikával záródó homlokzatokat téglapárkányok és lizénák tagolják. Az ablakkeretek csipkézettek. A két homlokzat középrizalitja felett kupolás tető. Az Ida utcában a Vakok Intézetének melléképületeihez csatlakozik az egykori igazgatói lakás egy emeletes épülete.
 szerkesztés

Állapotjelentések

2013.06.08 14:30 piroska - állapot: 3 - pont: 9



















Az épületen nem történt javítás az előző jelentés (2010) óta. Pedig az állapota indokolná.

2010.09.25 16:36 rlevente - állapot: 3 - pont: 4















Szinte minden ablak körül óriási vakolathibák láthatók, jóval lepusztultabb, mint a mellette álló "testvére".

2009.08.16 08:56 QnJ - állapot: 4 - pont: 2






változatlan állapot

" Működése három nagy korszakra osztható:
I. Az alapítás 1868 és az első igazgatóról elnevezett Zirzen Intézet időszaka 1898-ig
II. Az Erzsébet Nőiskola korszaka 1950-ig
III. Teleki Blanka Gimnázium 1950-től napjainkig
Az 1867-es kiegyezés után felgyorsult hazánkban a gazdasági fejlődés, kedvezően alakultak a politikai és társadalmi viszonyok. Báró dr. Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter már 1848-ban benyújtotta az országgyűlésnek az oktatási törvényjavaslatát, de az ismert történelmi események miatt nem valósulhatott meg. A kiegyezés után végre lehetővé vált az állami oktatás törvényes kereteinek megszervezése és kiépítése. Az 1868-as országgyűlés elfogadta Eötvös törvényjavaslatát, és az 1868-as XXXVIII. tc. kimondja az általános, ingyenes és kötelező népoktatást. Ennek értelmében a hattól tizenkétéves korosztály tankötelessé vált. Az intézmény keretei a következők voltak:

* elemi és felsőbb népiskola 10, illetve 12 éves korig
* polgári iskola 14 éves korig
* tanítóképző

A törvény eredményes végrehajtásához nemcsak iskolákra, hanem szakképzett pedagógusokra is szükség volt. Eötvös öt állami tanítóképzőt állíttatott fel, s az egyik megszervezésére a 26 éves, pedagógiai gyakorlattal rendelkező Zirzen Jankát kérte fel.
A kialakult intézményi keretek lehetővé tették a magyar nőnevelés megszervezését is. Ennek egyik úttörője is Zirzen Janka volt.

Zirzen Janka (Jászberény, 1824. máj. 23. keresztelés napja Budapest, 1904. dec. 28.): pedagógus, a magyar nőnevelés és tanítóképzés egyik jelentős képviselője. a későbbi Erzsébet Nőiskola igazgatója 1896-ig, nyugalomba vonulásáig.


Az indulásról az 1877-es évkönyvben így emlékezik vissza:
�Az első magyar királyi elemi tanítóképezde 1868. decemberében kilenc növendékkel nyittatott meg Budán. Szerény kezdet volt ez, melyből alig merte volna valaki következtetni, hogy ez intézmény életrevalóságának bizonyságául ugyanitt pár év múlva meghúszszorozódik e szám.
Sajnos a himlőjárvány miatt a rendes tanítás csak 1870-ben indulhatott meg.
Az indulás körülményei rendkívül mostohák voltak. Nem volt megfelelő épület a dohos Politechnikumban tanultak nem volt tankönyv, állandó tantestület, és a tapasztalatok sem álltak rendelkezésre. Zirzen kiváló szervezőképességének, hallatlan munkabírásának és gyakorlati érzékének köszönhetően néhány év alatt színvonalas intézményt hozott létre. Eötvös halála után utódja Trefort Ágoston felkérte Zirzent, hogy a meglévő tanítóképző mellé szervezze meg a Polgári Iskolai Tanítónőképezdét, hogy a polgári iskolákat is képzett tanárokkal lássák el. A szervezés 1873-ban el is kezdődött. Megalakulásával létrejött az első magasabb fokú nőnevelő intézet hazánkban. Ennek, és gyakorló iskolájának alapításától számítjuk iskolánk történetét. 1873-ban a polgári iskolai tanítóképző két szakcsoportú volt.

Nyelv és történelemtudományi szakcsoport

# Tantárgyak: nevelés- és oktatástan
# magyar nyelv és irodalom
# német nyelv és irodalom

magyar nemzeti történet és alkotmánytan

Mennyiség és természettudományi szakcsoport

Tantárgyak:
# nevelés és tanítás
# mennyiségtan (algebra, geometria, polgári számtan)
# természettan
# természetrajz (állat-, növény- és ásványtan)
# vegytan
# gazdaságtan

A polgári iskola új iskolatípus volt. Az elemi iskolák negyedik osztálya fölé épültek. A középosztály gyermekeit óhajtották egyszerűbb, gyakorlatiasabb műveltség színvonalára emelni. 1874-ben az intézet az I. kerületi Ötpacsirta utcába (Csalogány utca) költözött. Az intézményhez egy húsz fős internátus (kollégium) is tartozott. Így a vidéki tanulók elhelyezése is megoldódott.

Az 1874-75-ös tanévben:
az elemi iskolai tanítóképezdében 173, a polgári iskolai tanítónő-képezdében 19, gyakorló iskolában 54 , növendék tanult.

A polgári iskolai képző kezdetben két éves, majd a tanulmányi idő három évre emelkedett.
Az intézet sikeres működését bizonyítja, hogy az 1873-as bécsi világkiállításon dolgozatokkal, mintakönyvekkel, rajzokkal, kézimunkával érmet nyertek.
1875-ben az intézet végre korszerű épületbe költözhetett a kiépülő Sugárútra (ma Andrássy út). Korszerű tantermek, konyha, mosoda, 110 fős internátus állt rendelkezésre. Volt tenisz- és télen jégpálya is. Az igazgatónő is az intézetben lakott. Az épületben ma is iskola működik.
1875-ben újabb feladattal bízta meg Trefort Ágoston Zirzen Jankát. Tanulmányozza a hazai és külföldi ipariskolák működését: hogy ne csak képzett tanítónőket neveljen az iskola, hanem a hazának házias és munkás leányokat
Zirzen Janka külföldi tanulmányútjain Bécs, Párizs, német városok nemcsak szakmai ismereteket szerzett, hanem az iparoktatáshoz gépeket és felszereléseket is vásárolt. A tanítóképzéssel párhuzamosan bevezette az iparoktatást is. A képzés három évig tartott. A növendékek a tanítói oklevél mellé iparos-tanítói oklevelet is kaptak.
1877-ben maga a császár Ferenc József is meglátogatta az intézetet. Az igazgatónő az ez alkalommal szokásos császári himnusz helyett a magyar himnusszal köszöntötte. Ehhez akkor nem kis bátorság kellett.
1877-ben Zirzen Jankát a nőnevelés terén elért eredményeiért koronás arany érdemkereszttel tüntették ki. Ez volt a legmagasabb elismerés, amit nő kaphatott. A kitüntetést szerénységből soha sem viselte.
1881-ben megszűnt az elemi iskolai tanítónőképzés. Addig már több mint 400-an végeztek. Helyette bevezették a háziipari munkamesternő képzést és a házi nevelőnőképzést.
1888-ban megnyitották a Felsőbb tanítóképzőt, ahol a felsőbb leányiskolák és tanítónő-képezdék számára képeztek tanárokat és igazgatókat. Többszöri átszervezés után később főiskolai rangra emelték. Az országos hírű intézetnek sok látogatója volt. Egy alkalommal a híres író, Mikszáth Kálmán is felkereste. Élményeit a Száz lány egy bokorban; (látogatás Zirzen Jankánál) című írásában örökítette meg.
Részlet az írásból:

A Sugár úti nőiskola egy kis állam az államban. Csupa gyönyörűség ezt a kis országot végignézni. Boldog annak minden polgára, mert mindenkire maga az állam visel gondot. Az első és a második emeleten vannak a tantermek. Az igazgatónő elől megy, benyit az egyik osztályba, egyszerre felemelkednek helyükről a kis tanítványok, az arcocskák mosolyra gömbölyödnek, s a szemükbe kíváncsiság tükröződik. Janka nénit mindnyájan nagyon szeretik, s ő is úgy tudja szeretni, megdicsérni őket, hogy mindegyik előtt úgy tetszik, mintha őt szeretné a legjobban.
- Bizonyosan a legkisebbeket szereti nagysád a legjobban ? � tettem fel a kérdést.
- Igazán ezen sohasem gondolkodtam. Azt hiszem egyformán szeretem valamennyit.

Zirzen Janka 1896-ban vonult nyugdíjba. Ekkor az intézet szervezete a következő volt:
* Hatosztályú felsőbb leányiskola, mint a polgári iskolai tanítónő-képezde gyakorló iskolája,
* polgári iskolai tanítóképezde,
* nevelőnőképző és vele kapcsolatos négyosztályú elemi iskola,
* tornatanárnő képző és nyelvmesternő képző tanfolyamok,
* 120 személyes internátus.
A tanítás gyakorlatilag teljesen ingyenes volt.
Nyugalomba vonulásával lezárult az intézet történetének egy korszaka. Utódja, tanítványa Kasztner Janka lett. (Lázár Gyuláné, Kaszter Janka 1850. Ladomér � 1923. Budapest) "

forrás: http://www.tbg-bp.sulinet.hu/

2009.02.18 15:29 Pilis50 - állapot: 5 - pont: 1









Kis munkával a hiányokat könnyen rendbehozhatnák.

2009.01.19 08:35 QnJ - állapot: 4 - koordináta: N 47° 30,794' E 19° 5,656' - pont: 5











változatlan állapot

2008.10.09 15:59 szipeti - állapot: 4 - koordináta: N 47° 30,789' E 19° 5,669' - pont: 5








A homlokzati hibák nagy részét kijavították, de még nincs átfestve.

2008.06.25 09:52 szipeti - állapot: 3 - koordináta: N 47° 30,788' E 19° 5,662' - pont: 5

intézet
intézet
homlokzat
homlokzat
koo.
koo.
idő
idő

A homlokzaton a vakolat több helyen levált, egy kis karbantartással az állagát meg lehetne óvni.