Erreth-villa

azonosító12027
törzsszám11267
védettségMűemléki védelem
jellegÉpítmény
név jellemzőMai
eredeti kategóriaLakóépület
eredeti főtípusvilla
jelenlegi kategóriaEgyéb építmény
jelenlegi főtípusegyéb
megyeBaranya
helységPécs
címSiklósi út 22.
helyrajzi szám19308/21, 19308/22
település KSH kódja19415
földhivatalPécs Körzeti Földhivatal
állapotKielégítő
rövid leírásAz 1884-ben alapított "Höfler Testvérek és Társa Bőrgyár" területén található épületek több periódusban a tízes évektől egészen a 70-es évekig épültek. Az együttesből az egykori igazgatói irodának is helyet adó ún. Erreth-villát javasolom védelemre, mely 1917-ben Pilch Andor pécsi építész által tervezett kétszintes szecessziós és neoreneszánsz jegyeket viselő lakóépület.
külső leírás1. Porta, kultúrterem, étkező
Fordított "L" alaprajzú, hosszan elnyúló, 3+10 tengelyes épület. Keletre néző főhomlokzatának manzárdtetős első három tengelye némileg díszesebb a többhez képest: az axisokat téglából rakott pilaszterek tagolják, az ablakok fölött mindkét szinten faltükrök helyezkednek el, a földszintiek fölött a falazat kiugrasztásával kialakított timpanonnal, a könyöklő alatt négyzetes faltükörrel. Az egész épületen végighúzódó nyeregtetős földszint kialakítása - a timpanonokat leszámítva - igen hasonló, a tengelyeket téglával borított lizénák tagolják, az emeleti ablakok - tekintve, hogy azokat a 1961-ben építették - teljesen díszítetlenek, de harmonikusan illeszkednek az épület jellegéhez.
Déli, rövid homlokzata 3 tengelyes. Az első tengely kiugrik, oldalából ablak nyílik, a többi kettő visszasüllyesztve csatlakozik a keleti főtengelyhez. Az ablakok kialakítása feltehetően megegyezik a főhomlokzatéval (reklámhordozók miatt nem látható).
A nyugati homlokzat struktúrája lényegében megegyezik a keletivel, csupán egyes ablakok méretei változtak (zömében kisebbek lettek), illetve néhány helyen vakablakok lettek kialakítva. A merőleges, alacsony épületszárny későbbi építésű, kialakítása jellegtelen.



2. Központi épület, később laboratórium illetve forgácsoló műhely
Elnyújtott téglalap alaprajzú, szabadon álló, jellegtelen homlokzatú épület. Keleti főbejárati előcsarnoka modern, kb. 15-20 éve épülhetett. Az emeleten 3, a földszinten 1-1, a lekerekített sarkain szintén 1-1 ablak található, oldalaikon téglasávokkal. Kivétel ez alól az emelet két szélső nyílászárója.
Az északi és déli hosszanti homlokzatok nagyjából megegyeznek egymással, későbbi átépítések három részre tagolják az épületet: 7 (illetve délen 1+3+1)+6+12 tengelyre. Az első rész a húszas években épülhetett, lábazata és a földszinti ablakok közti égetett kerámia borítás megegyezik a szomszédos Erreth-villa ugyanezen részeivel. Az északi oldalon 7, a délin 1+3+1 az ablakok tagolása, ami mindkét oldalon sima, szalagkeretes, az emeleten még ennél is egyszerűbb, keret nélküli. A középső alacsonyabb 6 tengely teljesen egyszerű, díszítetlen, míg a 12 axisos harmadik, nyugati homlokzati szakasznak téglával burkolt, összefüggő üvegfelületű emeleti része konzolosan enyhén előreugrik, földszintje egyszerű kiképzésű, bejáratai díszítetlenek. A nyugati, hátsó homlokzat teljesen jellegtelen.
Az épület belseje jelentősen átalakított, modern, a 60-as évek miliőjét idézi. Említést csak a főbejárat mögötti dupla szárnyú ajtó és a tízes évekből származó páncélszekrény érdemel.


3. Munkáslakások
Az egykori lakóházak közül csupán egyetlen egyet lehet nagy bizonyossággal a bőrgyárhoz kapcsolni.

4. Erreth-villa
Az épület főbejárata délről nyílik. A főhomlokzat hármas tagolású: nyugati részét az első emelet magasságában ablak nyílik (későbbi), alatta vízszintesen, a nyugati homlokzatra is átnyúlóan széles, égetett kerámia sáv húzódik végig, mely alatt - egy szűk falsávval elválasztva - az egész épület lábazatán végigfutó terméskő lábazat látható. Ez utóbbi követi a középső homlokzati szakaszon található gyalogkaput és a kocsibejárót is, melyek kazettás-ablakos, vasrácsos, szegecselt tölgyfa kapuszárnyai eredetiek. Ez utóbbi íves záródását üveg-vas szerkezetű, a két végénél csipkézett ernyő díszíti. A gyalogbejáró fölött elnyújtott, ívesen záródó nyílászáró, mellette a kocsibejáró fölött hagyományos ablak kapott helyet (ez utóbbi átalakítás eredménye). Fölötte, vízszintes zárópárkánnyal elválasztott timpanon, mely az összetett tetőzet nyeregtetejének homlokfala, rajta két lizénával keretezett ablakkal (átalakított). A főhomlokzat keleti homlokzati részén, a földszinten egyenes záródású, geometrikus és ornamentális mintájú virágtartóval díszített ablak helyezkedik el, mely a nyugati homlokzatrészhez hasonlóan égetett kerámia sávval díszített. Fölötte a lehúzódó tetőzetből azonos kiképzésű manzárdablak nyílik, az épület csúcsából faragott lécekkel tagolt világítóablak nyílik két kéménnyel. A tetőzet és a kéményeket is fedő cseréptetőzet éleinél Zsolnay-féle hullámmintás mázas cserepek helyezkednek el.
Az 5 tengelyes nyugati homlokzat földszintjén - a déli rész folytatásaként - égetett kerámiával díszített sáv húzódik végig. Az itt elhelyezkedő ablakok egyszerű kiképzésűek, hangsúlyos szemöldökpárkánnyal. Az emeleti ablakok ennél is egyszerűbbek: keret és szemöldök nélküliek. A 3. és 4. tengelyben délről lépcsős, emelt, részben nyitott részben a szint nyílászáró típusainak megfelelő ablakokkal tagolt, a délnyugati sarkon nyitott pilléres, portikusz nyílik, melynek fűrészfogas párkány fölötti emeleti része falazott mellvédű balkonban végződik. A portikusz előtt későbbi hozzáépített garázs. Az itt található ablakok tengelyei nem követik az emeletét, mivel sűrűbben helyezkednek el (így tartozik a 2 emeleti nyílászáróhoz 2 ablak és a sarkon egy négyszögletű pilléres ablakszerű nyitott nyílás a portikuszon).
Az északi homlokzat 5 tengelyes, az északnyugati sarkon utólagos toldás jól látható nyomával. Az első három tengely ablakai úgy a földszinten, mint a tetőtérben megtalálhatók, a középső tengely némileg aszimmetrikusan. A földszinti ablakok megegyeznek a déli homlokzat keleti ablakának típusával, ide értve a kovácsoltvas virágtartókat és az ablakzónában végigfutó égetett kerámiasort (kivéve az utolsó tengelyt). A fűrészfogas vékony párkány fölött a kiugró tetőtérbe nyíló 3 ablak közül a két szélső hasonló kialakítású a földszinten találhatókkal, míg a középső kisebb méretű. Megtalálhatóak itt is a virágtartók. A 4. tengelyhez ablak nem tartozik a tetőtéren. Az utolsó tengely emeleti szintjénél már nincs tető, hisz itt korábban nem volt tengely. A későbbi hozzáépítés során felhúzott sima falazatot egy egyszerű kiképzésű ablak töri át, fölötte lapos tető, melynek vízelvezetését két, a homlokzatból kiinduló ereszcsatornával oldották meg. A földszint masszív falába csak egyetlen kisméretű ablak van elhelyezve, aszimmetrikusan. A tetőtérbe világítóablak nyílik két kéménnyel (a déli folytatásaként).
A keleti homlokzat az épület legreprezentálóbb oldala, mivel ez néz a gyárterület főbejáratának irányába. Ablakai ennek következtében díszesebbek, mint a többi oldalon. Az 5 tengelyes homlokzat középső 3 axisa félkörív alakban kiugrik a síkból, teteje nyeregtetős timpanonban végződik, melynek széleit fogsoros párkány díszíti, közepéből aedikulába foglalt körablak nyílik. A sík timpanon és az íves homlokzati szakasz találkozásánál félköríves balkon lett kialakítva. Az alatta található két szint közül a földszint eredetileg nyitott oszlopos terasz volt, amit 1974-ben befalaztak, így kapta a mai alakját: a befalazott falszakaszokba 1-1 dísztelen ablakot nyitottak. Fölötte vastag, kazettás falazat, majd a zárterkély pilaszterekkel elválasztott 3 ablaka következik, alattuk eredeti virágtartókkal. A homlokzat északi és déli, a többi homlokzaton előforduló égetett kerámiával díszített sík részei megegyeznek egymással, azzal a különbséggel, hogy a déliek mind a földszinten, mind a magas tetőzeti zónában 3 pálcataggal tagoltak, míg az északiak csak kettővel.
Belsejének kiemelkedő része a faragott tögyfalépcsővel és korlátokkal díszített, stukkós, felülvilágítós, körfolyosós, kétszintes hall. A hallból nyílik a volt igazgatói iroda, melynek ablakai, és azok faragott tokjai, kazettás fa függönytartója eredeti, akárcsak az ajtó mögött található páncélszekrény. A szoba egyéb berendezései a 80-as években lettek kialakítva. A műanyag lambériával fedett mennyezet mögött még megtalálható az eredeti stukkó. Az emeleti tereket az idők során feldarabolták, néhányban láthatóak az ablakok eredeti faragott széles, kazettás bélletei. A folyosóra nyíló ajtók eredetiek, a vitrin és a fali lámpák 1983-ban Wunderlicht Ilona iparművész tervei alapján készültek el.


5. Szerelőcsarnok, később hőközpont
Nyeregtetős, keletre néző főhomlokzatán 4 árkádívvel tagolt, bazilikális elrendezésű épület. Szürkés homlokzata teljesen díszítetlen. Az északi mellékhajó homlokzatán üvegezett árkádok húzódnak végig, nyugatról kétárkádos kereszthajó csatlakozik (későbbi hozzáépítés), mely azonban nem nyúlik túl a mellékhajókon. Hátsó homlokzata teljesen jellegtelen.
Az egykori csarnokot belül teljesen átalakították, jelenleg nagy részén fürdőszobakellékek árusítása folyik, északnyugatról a bőrgyár hőközpontja nyílik.



6. Cserző és impregnáló műhely
Három, egymás mellé épített, mindkét oldalán egyforma kialakítású, nyeregtetős, részben téglahomlokzatú, kétszintes épületcsoport. Földszinten és az emeleten is téglasávval kísért, a homlokzati síkhoz képest kissé süllyesztett 2-2 négyzet alakú, díszítetlen ablak között vékony csíkban téglából kirakott, szögletes pilaszter húzódik. A középső épület földszinti ablakai között ajtó nyílik. A sarkokon tégla-lizénák húzódnak, a lábazat szintén téglafelületű. Északkeletről a 60-as években épült, egy szinttel alacsonyabb toldalék csatlakozik. A két épület találkozásánál a cserzőműhely rövidebb homlokzati kialakítása látható, mely a többivel rokon azzal a különbséggel, hogy 4 ablak nyílik a szintről.


7. Nagycseres műhely, talpas műhely
Szabadon álló 2 + mezzanin szintes, részben vakolt, részben téglaarchitektúrás műhelyépület. A keleti főhomlokzat 2+1+1+1+2 tagolású. A nyílászárók teljesen díszítetlenek, földszinten állított téglalap, az emeleten négyzet alakúak, a bejárat a középső tengelyből nyílik. A téglaberakás csak az első és második szintek tengelyei között húzódik végig lizénaként (kivéve a páros tengelyek közt). A mezzanin szintnek erre a homlokzati részre nem esik ablaka, helyette lizénákkal tagolt faltükrök helyezkednek el. A főpárkány fölött díszítetlen, lépcsőzetes attika. Északi és déli homlokzat 1+2+2+2+2+2+2+2+2 tagolású és hasonló a keletihez: itt is téglalizénák húzódnak a sarkokon valamint a páros tengelyek között, az ablakok díszítetlenek. A 4-5. tengelyből ajtó nyílik, a mezzanin szinten a vakolt lizénák között 5 mélyen ülő lándzsaablak látható (illetve a széleken 4). Délen a 12. tengelyből a 60-as években átjárót építettek a szomszédos nagymeszes műhely épületéhez. A nyugati oldal jóval összetettebb mint a többi: a homlokzat nem sík és az épület magassága is lépcsőzetesen változik. Tengelyei 2+1+1+1+1 részekre tagozódnak 4 szinten (a mezzanin fölött még egy szint húzódik), ablakai szórványosan vannak elhelyezve. A homlokzatot itt is téglalizénák tagolják.
Az épület vasbeton szerkezetű belseje teljesen díszítetlen: a négyzetes pilléreken álló, hosszan bordázott mennyezet mindkét szinten megtalálható.



8. Gazdasági épület
Szabadon álló, mozgalmas tagolású, egy emeletes épület, keskeny terméskő lábazati zónája az egész épületet körbeéri, akárcsak a földszinten végighúzódó széles téglasáv. Déli homlokzatának földszintjén nagyméretű ablak nyílik, fölötte két kisebb emeleti nyílászáró, mindhárom szalagkeretes, alattuk eredeti virágtartók. A tetőteret három hosszúkás, kisméretű tetőablak világítja meg, az oromfala kiemelkedik, timpanonban végződik. Jobbra az egész első emeletet elfoglaló tetőzet nyúlik be. Alatta nyílik a bejárat és egy téglasorral kirakott ívű fekvő félköríves ablak. Keleti homlokzatán 4, a déli homlokzattal azonos kialakítású ablak nyílik, melyek közül a két szélső vékonyabb mint a középsők, alattuk virágtartó sincs. Az emeleti részen egy ablak található, fölötte kontyolt tető. A déli és a keleti homlokzatok találkozásánál található 1-1 tengely egy szintes, fölötte tetőzet nyúlik le. Nyugatról az épület egyszerűbb tagolású. Északkeleten félköríves, szalagkeretes ablak nyílik. A homlokzat kb. a háromnegyedénél beugrik, az így keletkezett sarkon mindkét oldalon az előzővel azonos kiképzésű nyílászáró található, a tetején tetőtérbe nyíló körablakkal és kiemelkedő timpanonos oromzattal. A mélyebben fekvő homlokzati részen, közvetlenül a fent említett kiszögellés mellett is nyílik egy álló téglalap alakú keskeny ablak. Északi homlokzata a déli tükörképe azzal a különbséggel, hogy az ajtó ezen az oldalon félköríves.
Belseje díszítetlen, átalakított.



9. Nagymeszes műhely, zsíroskikészítő műhely
Szabadon álló, nyeregtetős, 2 emeletes, robosztus, díszítetlen épület. Keletre néző 2-1-2 tengelyes főhomlokzatának középső tengelye toronyszerűen a tetősík fölé emelkedik minden oldalra páros ablakkal. A főbejárat középről nyílik, két oldalán 1-1 lizénával, fölötte ablakkal. Két oldalt két szintben 2-2 és 2-2 ablakkal, majd az egész épületen végigvonuló, az első és a második emelet között húzódó hangsúlyos választópárkány fölött négyzet alakú ablakok sorakoznak az első és az utolsó két tengely fölött 3-3 nyílászáró. Az északi és a déli homlokzatok szinte azonosak: három szinten, sűrűn, egyforma állóablakok sorakoznak, átlagosan négy ablakonként lizénával tagolva. Az északi oldalon az első négy ablak után kb. 6 tengely széles rizalit következik, melyen csak oldalt találhatóan ablakok. A homlokzat többi része a fent említett tagolást követi: 4-3-4-4-4-1-1 tengellyel.



10. Színesbirkás műhely, velúrműhely, később bélésműhely
Szabadon álló, síktetős, tégla alaplapú, díszítetlen gyárépület hangsúlyos vízszintes (vasbeton) és függőleges (téglákkal kirakott lizénás) 9 tengelyes tagolással. Homlokzata egyszerű kiképzésű, ablakai hármas osztásúak. Az első tengelyből kétszintes átjáró nyílik a szomszédos Vachetta műbútorbőr műhellyel. A 6. tengelyből ajtó nyílik, a felmenő falon vékony sávban téglaberakás, rajta 1-1 apró méretű ablakkal (feltehetően lépcsőházi világítóablakok). Az épület két rövidebb oldalán nincsenek nyílászárók.


Vachetta műbútorbőr műhely, kísérleti műhely
A festményen - talán a jobb átláthatóság miatt - nem szerepel, de a mellékelt Jakab István-féle térképen a 39-es számot viseli. 1938 körül épült téglalap alaprajzú, lapos nyeregtetős, háromemeletes épület a színesbirkás műhely mellett, melyhez hasonló homlokzati szerkezetű. 5 tengelyes, hangsúlyos vízszintes-függőleges tagoltságú, két rövidebb végeinél is ablakokkal tagolt. Nyílászárói laposak, elnyújtottak, az első-második emeleteken az ablakok szintjén végigfutó téglasorral díszített, fölöttük vakolt falazat. A 3. emeleten már nincs vakolt rész csak téglaborítás. Ablakai a rövidebb oldalakon a 2. tengelyben dupla, a két szélsőben hármas tagolásúak. Szintén páros ablakok sorakoznak a hosszoldal 1., 3., 4. és 5. tengelyeiben. Mivel ezen az oldalon az axisok kevésbé szélesek, így az ablakok átérik azokat. A 2. tengelyben kisméretű nyílászárók kaptak helyet.
állapot leírásaAz Erreth-villa állapota kielégítő. Az épület állagát elsősorban a nem megfelelő szigetelés és a hibás ereszek miatt keletkezett ázások, vakolatomlások rontják jelentősen. Az villa belsejének állapota jónak mondható. Átázásokból keletkezett foltokat vagy omlásokat csak pár helyen tapasztaltam (részint azért, mert sok helyen a mennyezetet és a falakat is a 70-80-as években műanyag lambériával borították be).
 szerkesztés

Állapotjelentések

2009.09.20 14:53 rotty - állapot: 4 - pont: 2




















Höfler Jakab
Höfler Jakab






Az ide Kulturális Örökség Napjai alakalmával megnyitotta kapuit az érdeklődők előtt az egykori Höfler építtette villa, amely a nyolcvanas évekig igazgatósági épületként funkcionált. A vezérigazgató asszony ismertette a belsőben részben felújított épület múltját, jelenét. Vendéglátó-kulturális funkciót szántak az épületnek, melyben fogadások, esküvők, kamarakoncertek, kisebb előadások tartatnak már most is. Ennek megfelelően újították fel az épület alsó szintjét és szép lépcsős galériát. A felújítás ahol csak lehetett és találtak forrásokat, az eredeti állapotoknak megfelelően történt. Az emeleti szobák a '80-as évekből maradt berendezési tárgyaival még felújításra várnak, a különleges fakazettás ablakok jó állapotban vannak. A cég a jövőt illetően bizonytalan, így nem biztos, hogy a fejlődést segíteni tudják, szívesen megválnának az épülettől.
Nagyszerű volt bejárni a pincétől a padlásig ezt a számomra nagyon tetszetős, szecessziós hatású épületet.

2009.05.09 15:30 rotty - állapot: 4 - koordináta: N 46° 3,727' E 18° 13,788' - pont: 2










Az egykori villa romló állapotban van, ha jól néztem csak egy kis része lakott, ott az ablakok sem eredetiek. Az egykoron szebb napokat látott Bőrgyár többi épületéhez nem lenne lehetetlen eljutni, több cég működik most a területen, de nem emlékeztem, hogy a villán kívüli épületek is védettek, így csak a villára koncentráltam most.

2008.11.13 11:06 Fairy - állapot: 4 - koordináta: N 46° 3,729' E 18° 13,786' - pont: 5

A jelentést a felhasználó kérésére töröltük.

2008.09.30 10:35 Fairy - állapot: 4 - pont: 0

A jelentést a felhasználó kérésére töröltük.

2008.07.19 16:45 Fairy - állapot: 4 - koordináta: N 46° 3,724' E 18° 13,785' - pont: 5

A jelentést a felhasználó kérésére töröltük.