Domonkos apácák templomának és kolostorának romjai

titulusSzűz Mária neve
azonosító1197
törzsszám15747
védettségMűemléki védelem
jellegRom
név jellemzőMai
eredeti kategóriaSZAKRÁLIS ÉPÍTMÉNY
eredeti főtípuskolostor
megyeBudapest
helységBudapest 13
címMargitsziget
helyrajzi szám23800/3
földhivatalFővárosi Kerületek Földhivatala
állapotKielégítő
rövid leírásDomonkos apácák kolostorának és templomának romjai, gótikus, 13-15. sz.
külső leírásLeírás:
A templom és a hozzá kapcsolódó kolostor közvetlenül a sziget keleti partján állt. Az egyhajós templom nyugati homlokzata előtt torony állt. Eredetileg két boltszakaszos és egyenes záródású volt, a XV. sz-ban kelet - azaz a Duna - felé bővítették, és poligonális záródással látták el. A kezdettől emeletes kolostorépület a templom déli oldalán, négyzet alakú kerengő köré csoportosított helyiségekből állt. Eredetileg zárt tömböt alkotott, később a délkeleti sarkához a kolostor falaihoz nem derékszögben csatlakozó, szabálytalan elrendezésű helyiségcsoportot építettek. A templom és a kolostor nyugati oldalán a 13. sz-ban kiépített udvar állt, amelyet északról és délről épület zárt le, déli felében pedig egy kápolna állt, amelynek téglány alaprajzú hajójához aránytalanul kicsi, sokszögzáródású szentély csatlakozott. Az udvart - amely feltehetően a zarándokok fogadására szolgált - nyugatról masszív kerítésfal zárta le. A templom hajójának falához észak felől szintén 13. sz-i eredetű, erős kerítésfalak csatlakoztak, amelyek egy téglány alaprajzú kertet zártak körül. A kolostor előtti nyugati udvartól délre további 13. sz-i építmények maradványai láthatók: nyolcszögletű pillérek sora, és egy nagyobb épület. Ettől délre feltehetően későbbi eredetű, és csak kis területen feltárt épületek helyezkedtek el. A feltárt és bemutatott kolostorromokhoz a középkorban minden irányból még további épületek csatlakoztak. A jelenleg folyó régészeti kutatás a szentélytől északra, a Duna-parton elterülő terület beépítését vizsgálja
A kolostorépület romjai átlagosan 1-1,5 magasságúak, a templom néhány falrészlete nagyobb magasságban maradt fenn. A szentély középső részén mind az északi mind a déli oldalon megmaradt egy-egy falszakasz a boltozat homlokívének majdnem teljes magasságáig. Egy-egy falpillér illetve boltváll fészke, továbbá a boltozati homlokívek látszanak. A templomhajó nyugati végében az apácakarzat alatti falak kb. 2 m magasságban állnak, hasonlóan a torony falaihoz. Téglából egészítették ki a falat a szentélyzáradéknál, mivel itt a középkori falmaradvány elpusztult a Habsburg emlékkápolna építésekor. Tégla kiegészítés erősíti a szentély déli oldalának falmaradványát a sekrestyébe nyíló ajtónál. A romokon a falkoronát kövekkel vegyes betonlepény védi, általában kielégítően. Egy komolyabb sérülés van: a torony déli falába egy kb. 80x100x100 cm-es üreget bontottak ki a rongálók.
A legjelentősebb in situ fennmaradt kőfaragványok: 13. sz-i, ill. 15-16. sz-i pillérlábazatok a szentélyben ill. a hajóban, a karzatot tartó késő gótikus pillérlábazatok, a szentélyből északra nyíló, és a kolostorkertbe nyíló ajtó 13. sz-i keretének töredékei, a torony mellett kis rézsűs bélletes ablak, a kolostorban néhány ablakkeret, a keleti traktusban ajtókeret töredékek, a fűtőház és a refektórium közötti falban kézmosó medence töredéke; a kápolna szentélyének lábazata és később elfalazott 13. sz-i bejáratának maradványai, a szentélyben a 15. sz-i oltárba másodlagosan beépített korábbi gótikus faragványok, ablakkeretek a kápolnától délre levő helyiségben, nyolszögű pillérlábazatok a szomszédos udvaron. A toronytól északnyugatra a toronyfal ledőlt falának jelentős méretű darabja fekszik, gazdagon tagozott párkánnyal. Ettől nyugatra feltehetően szintén a toronyhoz tartozó kőelemekből tégla talapzaton összeállított rekonstrukció található. A romok területén néhány mozgatható kőelem is hever (nyolcszögű pillér töredéke, élszedett ív eleme, életnagyságú újkori szobor testtöredéke, amely feltehetően az 1907-es kápolna homlokzatáról való).
A templom és a hozzá kapcsolódó kolostor közvetlenül a sziget keleti partján állt. Az egyhajós templom nyugati homlokzata előtt torony állt. Eredetileg két boltszakaszos és egyenes záródású volt, a XV. sz-ban kelet - azaz a Duna - felé bővítették, és poligonális záródással látták el. A kezdettől emeletes kolostorépület a templom déli oldalán, négyzet alakú kerengő köré csoportosított helyiségekből állt. Eredetileg zárt tömböt alkotott, később a délkeleti sarkához a kolostor falaihoz nem derékszögben csatlakozó, szabálytalan elrendezésű helyiségcsoportot építettek. A templom és a kolostor nyugati oldalán a 13. sz-ban kiépített udvar állt, amelyet északról és délről épület zárt le, déli felében pedig egy kápolna állt, amelynek téglány alaprajzú hajójához aránytalanul kicsi, sokszögzáródású szentély csatlakozott. Az udvart - amely feltehetően a zarándokok fogadására szolgált - nyugatról masszív kerítésfal zárta le. A templom hajójának falához észak felől szintén 13. sz-i eredetű, erős kerítésfalak csatlakoztak, amelyek egy téglány alaprajzú kertet zártak körül. A kolostor előtti nyugati udvartól délre további 13. sz-i építmények maradványai láthatók: nyolcszögletű pillérek sora, és egy nagyobb épület. Ettől délre feltehetően későbbi eredetű, és csak kis területen feltárt épületek helyezkedtek el. A feltárt és bemutatott kolostorromokhoz a középkorban minden irányból még további épületek csatlakoztak. A jelenleg folyó régészeti kutatás a szentélytől északra, a Duna-parton elterülő terület beépítését vizsgálja
A kolostorépület romjai átlagosan 1-1,5 magasságúak, a templom néhány falrészlete nagyobb magasságban maradt fenn. A szentély középső részén mind az északi mind a déli oldalon megmaradt egy-egy falszakasz a boltozat homlokívének majdnem teljes magasságáig. Egy-egy falpillér illetve boltváll fészke, továbbá a boltozati homlokívek látszanak. A templomhajó nyugati végében az apácakarzat alatti falak kb. 2 m magasságban állnak, hasonlóan a torony falaihoz. Téglából egészítették ki a falat a szentélyzáradéknál, mivel itt a középkori falmaradvány elpusztult a Habsburg emlékkápolna építésekor. Tégla kiegészítés erősíti a szentély déli oldalának falmaradványát a sekrestyébe nyíló ajtónál. A romokon a falkoronát kövekkel vegyes betonlepény védi, általában kielégítően. Egy komolyabb sérülés van: a torony déli falába egy kb. 80x100x100 cm-es üreget bontottak ki a rongálók.
A legjelentősebb in situ fennmaradt kőfaragványok: 13. sz-i, ill. 15-16. sz-i pillérlábazatok a szentélyben ill. a hajóban, a karzatot tartó késő gótikus pillérlábazatok, a szentélyből északra nyíló, és a kolostorkertbe nyíló ajtó 13. sz-i keretének töredékei, a torony mellett kis rézsűs bélletes ablak, a kolostorban néhány ablakkeret, a keleti traktusban ajtókeret töredékek, a fűtőház és a refektórium közötti falban kézmosó medence töredéke; a kápolna szentélyének lábazata és később elfalazott 13. sz-i bejáratának maradványai, a szentélyben a 15. sz-i oltárba másodlagosan beépített korábbi gótikus faragványok, ablakkeretek a kápolnától délre levő helyiségben, nyolszögű pillérlábazatok a szomszédos udvaron. A toronytól északnyugatra a toronyfal ledőlt falának jelentős méretű darabja fekszik, gazdagon tagozott párkánnyal. Ettől nyugatra feltehetően szintén a toronyhoz tartozó kőelemekből tégla talapzaton összeállított rekonstrukció található. A romok területén néhány mozgatható kőelem is hever (nyolcszögű pillér töredéke, élszedett ív eleme, életnagyságú újkori szobor testtöredéke, amely feltehetően az 1907-es kápolna homlokzatáról való).

A templom egyhajós volt nyújtott szentéllyel, a nyugati homlokzat előtt toronnyal, a hajó nyugati felében karzat állt. A kolostor a templomtól délre elhelyezkedő, négyzetes kerengőudvar köré szerveződött. A szentély középső részén mindkét oldalon megmaradt egy-egy falszakasz a boltozat homlokíveinek jelentős töredékével. A templom többi részének és a kolostor központi részének falai kb. 1-1,5 m magasan állnak. A bemutatott kolostorromokhoz a középkorban minden irányból még további épületek csatlakoztak.
A kolostort IV. Béla alapította. Lánya, Margit 1252-ben költözött ide. A templomban jelentős átalakítások történtek a 15. században. A török megszállás idején az épületek elpusztultak. A maradványok feltárása - 19. századi szondázások után - 1923-ban kezdődött meg.
 szerkesztés

Képek a fotópályázatból

Margitszigeti anzixNagytotál

Állapotjelentések

2015.08.29 12:21 klo - állapot: 3 - pont: 7















Most nem volt szemetes, de a sok falfirka undorító. Nem csak letisztítani kellene a felületeket, de talán kifizettetni néhány ilyen majommal a helyreállítás költségét, gondolom, annak talán lenne visszatartó ereje.

2013.08.10 19:14 prozak01 - állapot: 3 - egyéb








További képek

2013.08.10 19:13 prozak01 - állapot: 3 - pont: 9


















Az osztályzat figyelmeztető jellegű mert továbbra sem történt változás a korábbi észrevételeimhez képest: sajnos szemetes több helyen a romkert, több helyen rongálások nyomai láthatók, a félreeső sarkokat WC-nek használják, sok helyen firkálások nyomai, stb.

Mindezek mellett még két kérdés fogalmazódik meg az emberben: 1. Mikor tárják végre fel a fák között lévő falmaradványokat 2. A sekrestyénél lévő sírkövek kapcsán is érdemes lenne legalább egy emléktáblát állítani, hisz ott van eltemetve az Árpád-ház egyik legsötétebb királydrámájának szenvedő alanya, a macsói herceg, akit unokatestvére, IV. (Kun) László gyilkoltatott meg 1272-ben (akit a téma részletesebben érdekel, lásd: Zolnay László: Az Elátkozott Buda-Buda Aranykora)

2010.11.07 12:26 prozak01 - állapot: 4 - koordináta: N 47° 31,772' E 19° 3,061' - pont: 4
















Folyamatosan végeznek rajta kisebb-nagyobb felújítási munkákat, látványosan azonban egyelőre nem változott a romok állapota.

2009.09.23 09:34 prozak01 - állapot: 4 - pont: 3












A romok állapota vegyesnek mondható. Kőhalom váltakozik szépen karbantartott falakkal, újonnan rekonstruált részek máris összefirkálva..sőt, én láttam párszor biciklistákat is, akik a falakra ugrattak..de ennek ellenére egy 4-est megérdemel az állapta.

2009.02.11 15:23 fa-peti - állapot: 5 - pont: 0

Még képek.

2009.02.11 15:22 fa-peti - állapot: 5 - koordináta: N 47° 31,745' E 19° 3,064' - pont: 5









Remek állapotban vannak a romok. Az épp nyugodni készülő Nap gyönyörű aranyszínűre festette a romokat és Szent Margit sírját. Híres rom, külföldiek is gyakran felkeresik. A kolostor fő részeinek falai kifogástalan állapotban vannak, a kissé arrébb fekvő területeken borostyánnal befutott romok vannak. A két épület mely fennmaradt szintén jó állapotú. A sziget belseje felé egy a romok fölé emelkedő magaslatot építettek, hogy könnyebben lehessen fentről megtekinteni.

2008.09.25 14:17 fa-peti - állapot: 5 - koordináta: N 47° 31,730' E 19° 3,066' - pont: 5

Romok
Romok
Kerengőben kút
Kerengőben kút
Kolostorrom
Kolostorrom
Rom
Rom
GPS
GPS
GPS óra
GPS óra
Tágas épület
Tágas épület
Szent Margit sírja
Szent Margit sírja

Remek állapotban lévő romok. Egéaz sok van belőle. Kedvelt kirándulóhely, a legismertebb rom a Margitszigeten. Itt található Szent Margit sírja és GCSZMS. Alapítólevele 1259-ből származik.
Árpádházi Szent Margit (1242 - 1271+)