Zsuzsi Erdei Vasút

azonosító11210
törzsszám11119
védettségMűemléki védelem
jellegÉpítmény
név jellemzőMai
eredeti kategóriaKözlekedési emlék
eredeti főtípusvasúti közlekedés
jelenlegi kategóriaKözlekedési emlék
jelenlegi főtípusvasúti közlekedés
jelenlegi típusállomás
jelenlegi altípusállomás épület
megyeHajdú-Bihar
helységDebrecen
cím
helyrajzi szám1301/5, 1301/6, 1301/18, 1300/2, 1316, 2706/6, 25001/2, 32701/16, 02208/2, 02134/1, 02013/1, 01845/1, 1298/8, 1304
település KSH kódja15130
földhivatalDebrecen Megyei és Körzeti Földhivatal
állapot
rövid leírásA vasúti pálya 1881-1882 között épült Debrecen keleti erdőségeiben kitermelt fa beszállítására. A városi pályaszakasz 1911-ben készült síneket is tartalmaz az eredeti váltók és fordítókorongok mellett. A kisvasút Faraktár utcai végállomás-épületei a vasúti építészetre jellemző téglaarchitektúrával díszítettek. A nagy és a kis fűtőház a 19. század végén, a kontyolt nyeregtetővel fedett állomásfőnökségi lakóház az 1910-es években épült. 1924-ben a pályát tovább bővítették Gútig, majd 1925-ben Acsádi út állomásig. Rajta a személyforgalom 1925-ben indult meg. A pályafenntartási melegedő és a pályamesteri könnyű vágánykocsi tároló épülete, valamint a váltóőrház 1925-ben épült. Jelenleg a Debrecen-Hármashegy közötti, 16,6 km-es pályaszakaszon folyik a forgalom.
külső leírásAz 1881-ben, több mint 120 éve létesített vasút ma még meglévő szakasza a hozzátartozó épületekkel és műszaki létesítményekkel Debrecen város történetének és a magyar vasúttörténetnek egyaránt különleges emléke. A vasúti pályában még az egykori Osztrák-Magyar Államvasút Társaság Bánya és Kohóművében, a Krassó-Szörény vármegyében lévő Resiczabányán 1911-ben készült sínek is találhatók.
A vasút debreceni állomásterületén számos épület megmarad eredeti állapotában. A kontyolt nyeregtetővel fedett állomásfőnökségi lakóház az 1910-es években épült. Luther utcai homlokzatán három, hármasosztású ablaknyílás van. Az ablakokat téglaszalagos díszítés keretezi. Az enyhén kiugró, csonkakontyos tetővel fedett középrizaliton az ablakokat elválasztó téglaszalagok felfutnak a három kis padlásablakig, keretezve a két ablaksáv között elhelyezett Debrecen címert. A tető faragott csúcsdísze is megvan. A rizalitot és a z épület sarkait téglasávok hangsúlyozzák, a falfelületek vakoltak. A kert felöli homlokzat jobb oldalán az ablakok eltérő méretűek, a keskeny szélső ablak és a téglával keretezett, második tengelyben álló biztosan eredeti nyílás. A hátsó homlokzatot kétharmadánál osztó lépcsőtől balra négyzet alaprajzú terasz van. A korlátját 3 falazott, műkőborítású hasáb közé fogott műkő rács adja. A terasz egy részét később beépítették.
A Ruyter utca felé néz a 19. század végén épült nagy fűtőház hét tengelyes homlokzata. A funkcióból következő nagy belmagasság miatt a homlokzat kétszintesnek tűnik: két sor téglány alakú, fémvázas ablak töri át. A csapott nyeregtetővel fedett fűtőházat hátul földszintes, lapos tetős épülettel egészítették ki a későbbiekben. A Ruyter utcai főhomlokzatot az ablakok közt lábazattal és fejezettel ellátott, kétszintet átfogó nyerstégla falsávok tagolják. A homlokzatot párkányként körbefutó, téglából kialakított fogrovatos díszítés zárja le, a sarkokat is nyerstéglasávok hangsúlyozzák. A jelenleg palafedésű tetőt a Ruyter utca felé 3 szellőzőnyílás, az üzemi terület felé pedig hat kémény és egy szellőzőnyílás töri át. Az oldalhomlokzaton három kisméretű világítóablakot és a mozdonyok bejutását biztosító kivülről faborítású, fémszerkezetű ajtót találunk. Itt vezet be a nagy fűtőházba két sínpár. Bent, a fémszerkezetekkel megerősített fa padozatban a sínközökben szerelőnyílás van. A mozdonyállások fölött megvannak a füstelvezető kürtők.
A kis fűtőház épülete eredetileg két hosszanti csarnokból és egy U alakban összekötő szárnyból állt. A palával fedett nyeregtető a véghomlokzatoknál csapott. A hosszanti homlokzatot öt fémvázas ablak tagolja, közöttük nyerstégla falsávok, alul tégla lábazat. A nagy fűtőházhoz hasonlóan ezen az épületen is téglából kialakított fogrovatos párkány fut körbe. A véghomlokzaton lévő íves téglakeretezések utólag elfalazott nyílásokra utalnak. A nagyméretű fakapun még megvannak a kovácsoltvas veretek, az épületben az eredeti kazán is megtalálható.
A keskenynyomtávú vasút városi pályájára váltóőrhellyel biztosított kapun jut ki az állomásterületről. Még a kapu előtt találjuk a vágánykocsitárolót és a pályafenntartási melegedő épületét. Az egyszerű, praktikus épületek a sínpálya mellett jellegzetes emlékei a kisvasút működésének, olyan megmaradt elemekkel, mint a 120 éve szolgáló faragott kapukiakasztófa.
Az állomásterületen több rönkkocsi található. A vasúti pályához váltók az1960-as évekből és a sínpályába épített csillefordító korongok tartoznak.
állapot leírásaA Zsuzsi Erdei Vasút Debrecen-Hármashegy közötti szakasza ma is üzemel. Műszaki létesítményei működőképesek. Az épületek az átalakítások és bővítések ellenére őrzik eredeti, a vasutakra jellemző tégladíszítésű megjelenésüket.
 szerkesztés

Állapotjelentések

2009.09.30 13:42 carmin - állapot: 4 - pont: 4







Változatlan állapot.

2008.08.28 10:25 Kimberli1 + Imi30 - állapot: 4 - koordináta: N 47° 31,766' E 21° 39,237' - pont: 5

Vagonok
Vagonok
Vagonok 2
Vagonok 2
Állomásépület
Állomásépület
Állomás homlokzata
Állomás homlokzata
Fűtőház
Fűtőház
Mozdony
Mozdony
Koordináta
Koordináta
Dátum, idő
Dátum, idő

Szerencsénk volt, mert éppen az állomáson tartozkodott a vonat, így azt is sikerült lefotóznunk. Éppen indulás elött pár perccel értünk oda. Ma a vonat Debrecen-Hármashegyalja között közlekedik, 16km-es utat tesz meg. Megállók:
Debrecen, fatelep-Fancsika-Csereerdő-Erdészlak-Martinka-Sámsoni út-Haláperdő-Hármashegyalja. A koordináták a debreceni állomásépület bejáratára mutatnak.