Óbudai Gázgyár tisztviselőtelepe és vasútállomása

azonosító11201
törzsszám16164
védettségMűemléki védelem
jellegÉpítmény
név jellemzőMai
eredeti kategóriaIpari műemlék
eredeti főtípusnyersanyagtermelés
eredeti típusvegyipari létesítmény
eredeti altípusgázgyár
jelenlegi kategóriaLakóépület
jelenlegi főtípuslakóház
megyeBudapest
helységBudapest 3
cím
helyrajzi szám19333/17, 19333/18, 19333/20, 19333/21, 19333/23, 19333/25, 19333/26, 19333/34, 19333/35, 19333/38, 19333/39, 19333/43, 19333/44, 19333/28, 19333/66, 19333/63, 19333/61, 19333/58, 19333/57, 19333/55, 19333/48, 19333/37, 19333/24, 19333/69, 19333/47, 19333/31, 19333/11, 19333/1 (környezet: 19333/13, 19333/19, 19333/27, 19333/33, 19333/40, 19333/41)
földhivatalFővárosi Kerületek Földhivatala
állapot
rövid leírásAz Óbudai Gázgyártól délre, a Duna partján, kilenc lakóépületből és vasúti épületből álló együttes. A lakóépületek szimmetrikus elrendezésben állnak, melyben az egykori gyárvezetői épület jelenti a középpontot. A szélső két-két épület földszint + tetőtér, a középső két-két épület egyemeletes + tetőtér, míg az egykori gyárvezetői épület szintén földszint + tetőtér kialakítású. A vasúti együttes egyemeletes főépületből és két, földszintes melléképületből áll.
külső leírásA Reichl Kálmán által kialakított együttes megtartja a Weiss-féle terv útrendszerét, s az utak által maghatározott telektömböket. A svájci építész tervétől eltérően azonban nem öt, hanem kilenc lakóépületet helyez el a területen, mégpedig egy keskeny sávon belül, annak Duna, illetve vasút felőli oldalán váltogatva a házakat. A kertészet nem a gázgyár és a telep közé, hanem az északi négyes épületcsoport és a Duna közé kerül. Reichl kilenc épülete a középső, gyárvezetői lakóházra szimmetrikusan áll, az egymásnak ily módon megfeleltetett -szinte tükrözött- épületek azonosak, tehát Weisshez hasonlóan ő is öt épület tervét készítette el. A 9 lakóházban 17, az eredeti elgondolással szinte azonos számú lakás került kialakításra, az alábbi megosztásban (zárójelben az eredeti, ma is használt, dél felől kezdődő házszámok):
1 földszintes, 5 szobás, 422 m2 alapterületű, gyárvezetői lakóház (VII.)
2 egyemeletes, 290 m2 alapterületű, 2 db 4 szobás lakásból álló lakóház (VI.; VIII.)
2 egyemeletes, 250 m2 alapterületű, 2 db 3 szobás lakásból álló lakóház (V.; IX.)
2 földszintes, 390 m2 alapterületű, 2 db 3 szobás lakásból álló ikerlakóház (III-IV.; X-XI.)
2 földszintes, 300 m2 alapterületű, 2 db 2 szobás lakásból álló ikerlakóház (I-II.; XII-XIII.)
E felsorolásból is látható, hogy Reichl tervén is érződik a Weiss-féle koncepció: a gyári hierarchiában betöltött pozíciót a központi, gyárvezető lakóháztól való távolság jelképezi, mely pozíciót a szobák száma vagy a lakás alapterülete is kifejezi. Reichl felfogásában a dunai kilátás, a déli fekvés nem jelentett előnyt, a vasút közelsége pedig nem jelentett hátrányt.
A Gázmúzeumban őrzött tervanyag és az 1914-ben publikált alaprajzok az öt épülettípus közül négy eredeti kialakítását teszik rekonstruálhatóvá. A lakások WC-vel, fürdőszobával alakítottak voltak, minden házban külön mosókonyha is szolgálta a szokatlanul magas fokú kényelmet.
A házak külső megformálásában Reichl érezhetően a változatosságra törekedett: a falsíkkal párhuzamosan előreléptetett, illetve szögben elfordított ablaktengelyeket egyaránt találunk, ahogy íves falformálást is. A különböző formájú oromzatok változatos tetőidomokat hoznak létre. A legjellemzőbb mégis az anyaghasználat: a homlokzatok kiképzésénél terméskővel, nyers téglával képzett, illetve vakolt felületek váltják egymást, helyenként függőleges, helyenként vízszintes alakzatokban. A téglák színe is változik: a szélső, földszintes ikerházak sárga, az emeletes lakóházak és a gyárvezető ház vörös téglával falazott. Hangsúlyosak a mára kissé leegyszerűsített oromzatok faborításai, a tetők előrelógó szarufái, a fakeretes tetőablakok, a bejáratok szinte kínaias jellegű fa előtetői. Reichl tervein az oromzatok sarkain indadíszeket láthatunk, s fontos szerepet játszanak az ablaktáblák.
állapot leírásaAz együttes megfelelő műszaki állapotban van, csupán a terep rendezése lenne szükséges. Az épületek jórészt megőrizték eredeti kialakításukat, csak a javításokkal együtt járó egyszerűsítés okozott változásokat. A legkomolyabb átalakításokat az egykor nyitott verandák beüvegezése, esetleg befalazása jelenti.
 szerkesztés

Állapotjelentések

2017.03.23 14:31 piroska - állapot: 4 - egyéb












képek

2017.03.23 14:30 piroska - állapot: 4 - egyéb

   távolról
távolról
     buckák mögött
buckák mögött

talán vasútállomás volt
talán vasútállomás volt
talán vasútállomás volt
talán vasútállomás volt

 volt igazgatói ház
volt igazgatói ház







"Az együttes megfelelő műszaki állapotban van, csupán a terep rendezése lenne szükséges" - szerepel az együttes leírásában. Jelenleg a rendezés következő módon folyik: Csatorna műtárgy építése az egyik oldalon, mélygarázsnak tűnő tereptárgy építése a másik oldalon. A telep elhanyagolt.
A cím sem jó, jelenleg: Almási Balogh Lóránd utca lehet jó ötlet a gps-be célként beírni.
A telep tervezőjének Reichl Kálmánnak az utcáját még eddig meghagyták.

A koordináták nem jó helyre visznek. Az a gyári munkáslakótelep.
Helyette ajánlom: 47°33,462 19°03,147 - ez kb. az igazgató háza, 47°33,439 19°03,084 - aki a csatornaműtárgy építését akarja látni, annak ezt ajánlom.

2009.12.17 09:50 prozak01 - állapot: 5 - pont: 3











A házak jó állapotúak 1-2 vakolathibától eltekintve, az esztergomi vasúti vonal felőli kiskertek különösen otthonos külsőt kölcsönöznek a telepnek. A bakterház megvan, lakják, a sínek viszont már nincsenek meg, csak a töltés.

2009.02.24 10:31 Pilis50 - állapot: 5 - pont: 5









Nagyon jó. A vágányokat felszedték, a töltés és a bakterház megvan.

2008.07.12 23:59 skj - állapot: 5 - koordináta: N 47° 33,807' E 19° 3,118' - pont: 5








A nyugalom mintaképe lehetne. Ismerjük már régóta, de még mindig elkápráztat. A vasút állomást nem leltük.