Püspöki palota
| azonosító | 10326 |
| törzsszám | 5296 |
| védettség | Műemléki védelem |
| jelleg | Építmény |
| név jellemző | Mai |
| eredeti kategória | Lakóépület |
| eredeti főtípus | palota |
| megye | Veszprém |
| helység | Sümeg |
| cím | Szent István tér 10. |
| helyrajzi szám | 1422/3 (környezet: 1422/2) |
| település KSH kódja | 25593 |
| földhivatal | Tapolca Körzeti Földhivatal |
| rövid leírás | Volt püspöki palota, 17. sz. közepe. Bővítve 1700 körül. Jelenlegi alakjában 1748-1755 között kialakítva. Részben átalakítva klasszicista stílusban 1830 körül. Ebédlőjében és kápolnájában falképek Vogl Györgytől és stukkók Antonio Orsattitól, barokk, |
| | szerkesztés |
Kép a fotópályázatból
Állapotjelentések
6. havi állapot a várból nézve
Több mint egymillió euróból újul meg Sümegen a püspöki palota
sajtóközlemény
Hamarosan ismét eredeti pompájában várja a látogatókat Sümegen a barokk püspöki rezidencia. Az EGT és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus közel egymillió eurós támogatásával megújuló négyszáz éves palota a helyi közösség és a turizmus szolgálatába áll, egyúttal az egész történelmi városmag újjáéledésének központja lesz.
A tervek szerint jövő áprilisban adják át Sümegen a felújított püspöki palotát. Az 1947-ben államosított épületet évtizedeken keresztül hol kollégiumnak, hol általános iskolának, hol technikumnak használták. Értékes freskóit lefestették, díszes termeit falakkal osztották fel, bútorzatát széthordták és és az egykori rezidenciát majd fél évszázadon át hagyták pusztulni. Pedig páratlan kincset jelent: mára az egyetlen közkézen levő barokk püspöki palota hazánkban, ráadásul a hasonló stílusban épült kisnemesi és polgári házak gyűrűjében, a Sümeg fölé magasodó várral együtt valódi városképi kuriózum.
Bár az ezredfordulón a tetőszerkezet felújítása megmentette az épületet a pusztulástól, romos külsővel nem töltheti be azt a szerepet, amelyre alkalmas lenne. Ugyan ma már falai közt kap helyet a városi képtár és a Palota Galéria, udvarán pedig nyaranta előadásokat tartanak, ennél sokkal több lehetőséget rejt. A tervek szerint néhány év múlva ideköltözik a városi könyvtár, termeiben kamarahangversenyeket, előadásokat vagy akár konferenciákat tartanak majd, újra működik a kápolna benne és - kihasználva az országban egyedülálló adottságait - barokk múzeumnak ad helyet, ahol bemutatják, hogyan éltek a kor egyházi méltóságai. A palota mellett barokk és angol kertet alakítanak ki. Ezek a fejlesztések azonban csak az épület restaurálása után kezdődhetnek el, miként a környező utcák, épületek rekonstrukciója is.
Éppen ezért kiemelten fontos az a munka, amely tavaly augusztusban vette kezdetét Sümegen. A másfél évig tartó rekonstrukció során korhűen, a XVIII. századi állapotokat tükrözve újul meg a palota: a vakolatdíszek helyreállítása mellett arra is ügyelnek, hogy eredeti tört fehér és kékesszürke színeit nyerje vissza az épület. Természetesen mindezek mellett korszerű, hőszigetelt nyílászárókat építenek be. A homlokzatokkal együtt a főkapu és palota terasza is megújul.
A fejlesztés költsége mintegy 1,2 millió euró, amelyhez közel egymillió euróval járul hozzá az EGT és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus. A VÁTI Nonprofit Kft. által kezelt projekt ugyan nem jövedelemteremtő (a palota csak nonprofit célokra használható), gazdasági hatása mégis jelentős. A legóvatosabb becslések szerint is megtízszereződhet az idelátogatók száma, ami nem csak az épület fenntartási költségeit fedezi majd, de hozzájárulhat más sümegi vállalkozások fellendítéséhez is.
Forrás: VÁTI
a tető felújításával a munkák befejeződtek
A volt püspöki palota egyemeletes épülettömbje téglalap alakú udvart zár körbe. A már említett tér felé fordul déli főhomlokzata. Az 5+5+3 tengelyes homlokzat középső; öt tengelye a homlokzati síkban maradó, de fél emelettel kiemelt rizalitot alkot. Földszinti középső; tengelyében áll az Atlaszokkal keretezett kapu, felette a szobrok által tartott erkély, az e feletti falsíkon a püspöki címer található. Felül attika és manzárdtető zárja az épület legdíszesebb homlokzatszakaszát. A palota D-K-i sarkán saroktorony áll, D-NY-i és É-NY-i sarkának első; emeletét sarokerkély ékesíti. A veszprémi püspökök egykori székhelyének 1745-1753 között kialakított barokk homlokzatán és belsőjén is több átalakítás történt. Ennek egyik példája az épület nyugati homlokzatának tengelyében álló erkélyes, kocsibehajtós, felül timpanonnal zárt rizalit, ami mai formájában az 1830-40-es években lett kialakítva. A korszak divatos stílusát, a klasszicizmust reprezentálja.
A palota kertje a nyugati, és a barokk stílusát megőrző - a déli homlokzathoz hasonlóan rizalitos kialakítású - északi homlokzat előtt lett kialakítva. Történetének feldolgozása még nem történt meg, így ezt részleteiben nem mutathatjuk be. A püspöki palota keleti oldalának nincs homlokzatképzése, mivel az a hegyoldalba simul.
Az épületet a déli és északi oldal rizalitjai felett manzárd-, a fennmaradó területeken nyeregtető fedi.
Belső kialakítása egytraktusos, a keleti szárny kivételével udvari oldalán folyosó fut végig. A palota legjobb állapotban megmaradt tere a kápolna, ahol ma is az eredeti berendezési tárgyakat és freskókat csodálhatjuk meg. Több terem falain kerültek elő freskók az utóbbi időben, reméljük minél hamarabb sor kerülhet restaurálásukra. Különösen szép az épület főlépcsője, és szintén figyelemre méltóak a fából készült falburkolatok, valamint az egykori rezidencia csodás ajtói.
forrás: http://www.mag.hu/html/sum_puspok/leir.htm
a tető felújítása nem mostanában volt, azóta az ellopott réz esőcsatornákat is pótolni kellett ......
Valóban meglehetősen középszerű a palota állapota, méltatlanul! Viszont mégis 4-est adnék rá, mivel a Várból készült képen jól látszik, hogy a felújítást a tetővel elkezdték, így ez egy bíztatás kíván lenni, hogy "csak így tovább"!
Vakolata erősen kopik, lábazatán lyuk tátong.
