János Kórház

azonosító-8312
védettségHelyi védelem
eredeti kategóriaEgyüttes
megyeBudapest
helységBudapest 12
címDiósárok u. 1.
helyrajzi szám10168/2
rendelet54/1993
 szerkesztés

Állapotjelentések

2016.10.13 17:56 prozak01 - állapot: 4 - pont: 4







Nincs változás. "érdekesség" hogy édesapám és kislányom is volt itt az ügyelet "vendége" a sors szeszélye folytán

2015.10.14 16:00 piroska - állapot: 4 - pont: 12

  torony
torony
torony
torony
torony
torony
torony
torony
torony
torony
lépcső
lépcső
lépcső
lépcső
lépcső + Zsolnay(?)
lépcső + Zsolnay(?)
 vörös márvány
vörös márvány
lépcső
lépcső






nem büfének épült
nem büfének épült






Változatos állapotú, sok-sok átalakítással "terhelt" épületek, sok szép részlettel.

2012.03.17 15:52 prozak01 - állapot: 4 - pont: 9








A bejárati együttes szép és díszes, az óriási területen szétszórva található többi épület állapota eléggé változó.

2009.09.20 11:31 klo - állapot: 3 - koordináta: N 47° 30,546' E 19° 0,511' - pont: 4























Hatalmas, mind építészeti stílusában, mind állapotában eltérő épületcsoport. Az egészségügyi intézmények közt viszonylag jónak/átlagosnak minősíthető. Szép részletek (kápolna, Kossuth Zsuzsanna szobor) teszik a szemnek kellemessé a megtekintését.

A kórház története (idézet az intézmény honlapjáról):

"A (19.) század végére Buda lakossága nagyon nagymértékben nőtt. Ezért egyre inkább szükségessé vált, hogy egy megfelelő, korszerű kórházat építsenek. A vásárlandó telek kiválasztása során elsősorban annak ára jött számításba. Hosszas vita után, a szőlőtőkéket elpusztító járvány által sújtott diósárok dűlőre esett a választás, mert ennek a teleknek ára lezuhant. A tereprendezés után, mely nem kis összegbe került, 1889. június 5-én Haberhauer I. tanácsos jelentése alapján a régi vámház és a katonai temető között jelölték ki a kórház építési területét. Ő maga tömbkórházat javasolt, de előzetes vizsgálatok alapján, Darányi Ignác bizottsági tag javaslatára pavilon rendszer mellett döntöttek. December 14-én írták ki az építési pályázatot, 10 pavilon felépítésével, 1 220 000 forint megajánlásával. A három esztendeig tartó építkezés befejeztével 115 574 forintot szavaztak meg felszerelésnek. A gazdasági visszaélések miatti viták után 1898. augusztus3-án ünnepélyes külsőségek között megnyitották Budapest Székesfőváros Új Szent János Kórházát, mely végül is 420 ággyal nyitotta meg kapuit. Az épületek KuK, német-osztrák stílusban készültek, általában három emeletesként,kiegészítésként használható alagsorral. A déli oldalon szép teraszokkal és akkoriban nagynak számító ablakokkal rendelkeztek a pavilonok. A Fővárosi Közlemények 1898. március 4. már a "közeljövőben elkészülő kórházi szervezet tervezeté"-t is ismertették.

A régi kórházépület szegényházként a második világháború derekáig működött, amikor a Várostroma alatt rommá nem lőtték. A romokat l949-ben eltakarították a városrendezés keretében.

1898-ban még csak öt osztállyal indul meg a munka: sebészet, belbeteg, gyermekbeteg, bel-, bőr- és bujakóros betegek osztálya, végül szembeteg osztály, de ugyanakkor fiókosztályként szülő és nőbeteg, gyermekragály és vegyes osztály is felállításra került. 1903-ban épül Wodiáner Albert gazdag vállalkozóadományából egy lábadozó betegek részére készült pavilon, mely még ma is korszerűnek számító stílusban épült. A későbbi évek folyamán a kórház felső részén három pavilont építettek. 1910-ben már Röntgen-laboratóriumlétesült, 1917-ben központi laboratórium. 1918-ban megalakult az ország első ortopéd sebészeti osztálya. A bőr és nemi osztályt 1934-ben urológiai osztállyá alakították, majd 1935-ben új, modern szülészeti osztály épült, majd száj- és fogbeteg, fülészeti, stb. osztályok- úgyszólván minden orvosidisciplina képviselve volt. Az elme-idegosztály mintegy 150 ággyal indult. A második világháború után külső osztályok is működtek, mint a Szinetár Ernő által alapított mentálhigiénés osztály a Rózsadombon, a pesthidegkúti elme rehabilitáció, Széher úti Kórház. A II. világháború után a Vár alatti sziklakórház is a János Kórház kezelésébe került.

Az első világháború nehézségeit átvészelve, mely főként anyagi szűkölködést jelentett, újból megindult a munka és nemcsak technikailag fejlődött a kórház, hanem tudományos eredményeket értek el nagynevű elődök. A teljességre nem törekedve emeljük ki az országos, ill. nemzetközi hírre szert tett orvosokat: a belgyógyász Gyurmán Emil /1998-1923/, Fodor Imre /1945-56/, Baráth Jenő belgyógyász /1952-67/, a gyermekorvos Lénárt György /1949-71/, a sebész Kuzmik Pál /1912-14/, Manninger Vilmos /1914-35/, Bugyi István a 20-as években Sebestyén Gyula /1940-47/, az urológus Rihmer Béla /1913-36/, Noszkay Aurél /1943-74/,szülész Árvay Sándor /1944-46/, a szemész Grósz Emil /1901-02/, Csapody István/1929-59/, a gégész Török Béla /1913-25/.

A második világháború alatt a kórház munkájában fennakadás nem volt. A kórház vezetése és főorvosi kara tisztességesen viselkedett, katonaszökevényeket és vallási okokból üldözötteket bujtatott. Horváth Boldizsár professzor személyesen mentett ki az óbudai téglagyárból elhurcoltakat. Sajnos áldozatai is voltak a rémuralomnak, Góth főorvost a kórházból hurcolták el, Dr. Kéry Rezsőt a kórház területén lőtték agyon.

Bombatámadás nem érte a kórházat, viszont az ostrom sok kárt okozott, mert a nyilasok és németek védőállást rendeztek be a kórházban és környékén. A gyógyító munka teljes vízhiányban és nehéz élelmezési gondok közt is megfelelően történt. A háborús károk elhárításával teljességgel megindult a munka. 1952-ben a szovjet mintára poliklinikák kerültek ideiglenes kialakításra az amúgy is szűkös kórházi körülmények között. Kezdetben az I-II-XII kerületi rendelőintézet, amely a XII kerület vonatkozásában jelenleg is pavilonokban van elhelyezve.

Az 1956-os forradalomban a kórház sebesülteket fogadott, saját mentőszolgálatot szervezett és Horváth professzor révén, aki a Nemzetközi Vöröskereszt vezetőségének tagja volt,megfelelő gyógyszerekkel rendelkezett. Ez a tevékenysége volt oka későbbi kényszernyugdíjazásának.

1970-ben átadták az Ortopédiai Osztály ambulancia műtőblokkját, a 80-as években a Gégészet újépületét, korszerű konyha épült, és több osztály, mint. pl. a II. Belgyógyászat átépítésre került. A kórház műszerparkja megújult, CT,ultrahang labor létesült. A főváros kórházai közül csak itt találhatós zájsebészet és idegsebészeti osztály."