"Entz Ferenc Kertészeti Tanintézet"

azonosító-8229
védettségHelyi védelem
eredeti kategóriaKözépület
megyeBudapest
helységBudapest 11
címSomlói út 32-40.
helyrajzi szám5094
rendelet54/1993
 szerkesztés

Állapotjelentések

2010.07.26 12:23 prozak01 - állapot: 4 - koordináta: N 47° 28,873' E 19° 2,360' - pont: 9
















Az objektummal kapcsolatos dilemma végre megoldódott: a téves logok mind a Lauber-Rerrich építészpáros által tervezett Ménesi út 44-48 szám alatti épületről szóltak, amelynek van saját oldala (http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=-8219).

A Tanintézet ezen épületeinek hivatalos címe és bejárata: Ménesi út 43-45. A telken 3 épület található, valamint az egyetem arborétumának ide átnyúló része és egy szoborpark. Az épületek tervezője ismeretlen, a védettséget kimondó rendelet alapján a XIX. század végén épülhettek.

Jelenleg folyik az arborétum speciális élőhelyeinek fejlesztése, illetve az itt lévő eklektikus épületek felújítása. Rájuk is fér, mert több helyen pereg a vakolat. Az utcáról nézve jobb oldalon lévő épületen I.világháborús hősi emléktábla található.

Az objektum helyzetének tisztázásában segített:
ujbuda.hu/docs/napirend/HelyiVedettseguEpuletekUjbudan-200605.doc

2010.07.25 08:42 prozak01 - állapot: 4 - egyéb

Hosszas nyomozás után -mint ahogy azt a fórumon is leírtam -kiderült az intézet jelen épületének hivatalos címe. Az pedig Ménesi út 43-45, a Somlói út 32-40 a telek északi határa, és a Somlói útról ide nincs bejárat. Hogy a helyzet teljesen tisztába legyen téve, hamarosan a korrekt log is el fog készülni.

2010.07.21 19:37 prozak01 - állapot: 3 - koordináta: N 47° 28,892' E 19° 2,612' - pont: 0

Most utólag megnézve a legelőször lejelentett épület a koordináták és a képek szerint is a Ménesi úti. A Somlói úton a Corvinus Egyetem címjegyzéke (http://www.uni-corvinus.hu/index.php?id=p100077) szerint is és a helyszíni tapasztalatok szerint is a 14-16-os szám alatt található az egyetem épülete. Ez sajnos eléggé kopottas, épp felújítják.

2009.07.31 09:15 prozak01 - állapot: 3 - pont: 0

Az egyik oldalon egy modernebb épület található, itt érződik az idő vasfoga...szemben viszont szép klasszicista stílusú épület, közepes állapotban. Mindkét helyen átnyúló botanikus kert.

2009.06.06 17:22 QnJ - állapot: 3 - koordináta: N 47° 28,835' E 19° 2,393' - pont: 0

az épület homlokzata több helyen omlik, a fém korlátok korrodáltak, a nyílászárok is cserére szorulnának

A kertészeti szakképzés önállósulása a 19. század közepétől kísérhető nyomon. A folyamat az Országos Magyar Kertészeti Egyesület támogatásával bontakozott ki. A filoxéra által kipusztított szőlők területének gyümölcstermesztéssel való hasznosítása, valamint a városlakók és az ipari munkásság zöldséggel való ellátása a 19. század végén szükségessé tette az értő kertészek képzését hazánkban.
A magyar kertészképzés elméleti és gyakorlati megalapozója, Entz Ferenc 1853-ban Pesten haszonkertészeket képző iskolát nyitott. 1860-ban létesült Budán az a Vinczellér- és Kertészképző Gyakorlati Tanintézet, amely az OMGE támogatását élvezte, és vezetésével szintén Entz Ferencet bízták meg. Ez az iskola jelenlegi helyére, a Gellért-hegy déli lejtőjére, Entz Ferenc halálát követően, 1878-ban költözött.
A II. világháború idején a felsőfokú agrárszakoktatási intézmények sorában a legsúlyosabb veszteségek a M. Kir. Kertészeti és Szőlészeti Főiskolát érték. Az épületekben, berendezésekben, műszerállományban, kísérleti telepeken keletkezett károk mellett az emberáldozat, a könyvtári állomány pusztulása, az intézmény 1945 előtti hivatali iratainak eltűnése is pótolhatatlan veszteség volt.
Az élni akarás már 1945 február végén elindította a kísérleti telepeken a munkát, március 24-én megtartották az első tanári kari ülést, és az 1944 novemberétől szünetelő tanítás május 2-án folytatódott. 1947-ig párhuzamosan működött főiskolai és egyetemi tagozat. Az 1945/1946-os tanévben ugyanis a főiskola az újonnan szervezett egyetem, a Magyar Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaság-tudományi Kara lett. Az egyetem szervezetében az intézmény sorsa, sajátos működési feltételeinek megteremtése viták kereszttüzében alakult: egyfelől a főiskola tanári karán belüli nézeteltérésekről, másfelől a tanári kar (dékán) és az egyetemi tanács (rektor) közötti ellenvéleményről tanúskodnak a források. A betagozódás folyamata 1946. május 6-án zárult le, ekkor ült össze az első egyetemi kari ülés.
Az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendeletei arra irányultak, hogy valamennyi agrárszakoktatási intézményt az FM irányítása alá vonjanak. A Magyar Agrártudományi Egyetem létesítéséről szóló 1945. szeptember 26-ai rendelet a felsőoktatás egységes vezetését egyetlen budapesti intézmény felállításával kívánta megvalósítani.
Az 1945-ös, lényegében mechanikus egyesítés után 1949-ben újabb átszervezések történtek, többször változott a Magyar Agrártudományi Egyetem kari struktúrája. 1945–1953 között 13-15 tanszék működött, azonban folyamatosan történtek kísérletek összevonásokra, szétválasztásokra, új tanszékek létrehozására, illetve más karokkal közösen működtetett tanszékek kialakítására.
A tanszékek elhelyezését – a Mezőgazdaságtudományi Karral közösen – két tanévben, 1946–1948 között a Hűvösvölgyi úti Bolyai Honvéd Műszaki Akadémiától átengedett telepen oldották meg, miután más helykeresés nem vezetett eredményre. A hároméves terv beruházásaiból építették újjá 1949-ben a régi tanépületet (jelenleg "D"), továbbá 1950-re felépítettek egy új épületet is (jelenleg "A"). A két kar oktatása – a Mezőgazdaságtudományi Kar Gödöllőre történő fokozatos kiköltözéséig – a Ménesi úti és a Villányi úti telepen folyt. Azután az ún. Árvaház is teljes egészében a kertészeti oktatás rendelkezésére állt (jelenleg "G" épület).
A hároméves terv végére a kar tanárai és hallgatói politikai felülvizsgálaton estek át. Az "osztályidegen"-nek minősített hallgatókat úgy zárták ki, hogy minden évfolyamon felvételi vizsgát rendeltek el, és a leckekönyvbe bepecsételték:
"felvételt nem nyert". Az eltávolított tanárok hiánya komoly veszteséget okozott a karnak. A szaktudományok ideológiai szempontú közelítése miatt zavar keletkezett az oktatásban. Ugyanakkor a kar új tangazdasági mintaterületet kapott 1951-ben Soroksáron, 1953-ban Szigetcsépen.
Kedvező változást ígért 1953 nyarán az új kormányprogram. Az ezzel kapcsolatos várakozásokat a Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Kar utolsó tanácsülésén többen megfogalmazták. Az agráregyetemi keretből való kiválás – Okályi Iván szerint – "a régi kari törekvés az önállósulásra, sohasem szubjektív és soviniszta törekvés volt, hanem a munka jobb elvégzésének lehetőségére irányult".

Az átszervezés 1953 szeptemberére érte el a Kert- és Szőlőgazdaság-tudományi Kart, amikor ismét Kertészeti és Szőlészeti Főiskola néven önállósult. 1968-tól Kertészeti Egyetem, 1986-tól Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem néven folytatja oktatási, kutatási és tudományos tevékenységét.

forrás: http://www.okotaj.hu/szamok/29-30/kertesz.htm